A ‘univerzum’ címkével jelölt bejegyzések

Tavaly áprilisban felhívtam a figyelmet egy videósorozatra, amely az Isten létezése melletti érveket színvonalasan és érdekesen mutatja be. Az istentkeresem.hu oldalon található videókat Bódi Mátyás készítette. Az akkor még csak nyolc részből álló sorozat azóta számos új videóval bővült. A sorozat legnagyobb erénye az, hogy frappánsan, röviden és esztétikusan foglalja össze azokat az érveket, amelyek Isten létezése mellett szólnak, és ezt úgy teszi, hogy a nézőt gondolkodásra hívja és rábízza a végső döntést, hogy az érveket igaznak és meggyőzőnek tartja-e. Mindenkit bíztatok, hogy nézze meg ezeket a videókat és ossza meg másokkal is! A honlapon az alábbi részek vannak eddig fenn:

Tovább a teljes cikkre »

Ateisták gyakran úgy gondolják, hogy az Isten létével kapcsolatos bizonyítás terhe a teisták vállát nyomja. Antony Flew 1976-ban „The Presumption of Atheism” (Az ateizmus vélelme) c. nagy hatású esszéjében adott például hangot annak a meggyőződésének, hogy az ateizmus az alapállapot, ezért csak erős ellenérvek alapján hihet valaki Isten létében. Flew szerint az ateizmus a biztos talaj, Isten létében hinni viszont kockázatos intellektuális pozíció. Biztonságos abban hinni, hogy vannak a világban emberek, kutyák, macskák, oroszlánok, tigrisek, fák és virágok. Abban is biztonságos hinni, hogy vannak elektronok, protonok és apróbb részecskék. Ahhoz azonban, hogy nem megfigyelhető lényekben higgyünk, mint a jeti vagy a Loch Ness-i szörny, több bizonyítékra van szükségünk, mint ami rendelkezésre áll. Mivel ateisták Istent is olyan lénynek gondolják a világegyetemben, amit nem tudunk megfigyelni, teistáktól várják a bizonyítékokat rá, és amíg ezeket a bizonyítékokat nem látják, biztonságosabbnak vélik, hogy ne higgyenek Isten létében. Ha van Isten, azt szerintük a teistáknak kell bebizonyítaniuk.

Tovább a teljes cikkre »

Holmes Rolston III amerikai filozófustól származik az a gondolat, hogy a világegyetem történetében nem egy, hanem három „nagy bummról” beszélhetünk. Three Big Bangs: Matter-Energy, Life, Mind (Columbia University Press, 2011) c. könyvében azt a véleményét fejti ki, hogy amikor tudósok magyarázatot keresnek a körülöttünk lévő világ eredetére, valójában nem egy, hanem három nagy robbanást kell megmagyarázniuk. Az első „robbanás” az anyag és az energia eredete, amely a négy alapvető erő (elektromágneses erő, gyenge és erős nukleáris erő, valamint a gravitáció) által lehetővé teszi a másik két eseményt, amely magyarázatra szorul. A második „bumm” az élet megjelenése, az az információs robbanás, amelynek következtében milliónyi faj létezik ma a Földön. A harmadik „nagy bumm” az emberi elme, amely felelős a nyelvért, a kultúráért, valamint gondolatok és eszmék továbbadásáért. Rolston szerint ez a három „robbanás”[1] elég ok arra, hogy telve legyünk csodálkozással, és feltegyük a kérdést: hol vagyunk, kik vagyunk, mi a dolgunk a világban?

Tovább a teljes cikkre »

Az „új ateista” mozgalom hangos propagandája szerint az istenhit nem csak tudományosan megalapozatlan, de az ún. Isten-hipotézis kifejezetten ellentmond a tudomány mai állásának. Ezt persze keresztény apologéták rendre cáfolják, halála előtt az ismert ateista Antony Flew is más következtetésre jutott. Nemrégiben azonban újabb váratlan hang szólalt meg, amikor a The Privileged Planet c. dokumentumfilm interjú-részében a keresztény elfogultsággal aligha vádolható Paul Davies sokak számára meglepő gondolatot fogalmazott meg. A Faraday- és Templeton-díjas kutató szerint a tudomány monoteista előfeltevésekkel dolgozik. Vagyis Davies szerint nem az istenhit tudománytalan, hanem éppen a tudomány – benne Dawkins, Dennett, Harris és ő maga, Davies is – dolgozik istenhívő alapvetésekkel.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum