A ‘vitakultúra’ címkével jelölt bejegyzések

Meggyőződésem, hogy nincs jó blog moderálás nélkül. Ahogy a nyilvános vitákhoz elengedhetetlen a moderátor, a blogok sem tudnak jól működni a hozzászólások valamiféle moderálása nélkül. Sokszor éppen azok miatt van egyébként szükség moderálásra, akik a véleménynyilvánítás korlátozása kapcsán azonnal cenzúrát kiáltanak. Aki tapasztalta már, hogyan teszik tönkre trollok és egyéb összeférhetetlen vagy értelmes párbeszédre képtelen emberek mások értelmes és tartalmas vitáit, tudja, hogy a moderálás alapvető szükséglet. Csak a trollok és az értelmes párbeszédre képtelen emberek nem tudják ezt, pedig ők a probléma okai.

Tovább a teljes cikkre »

Négy nappal ezelőtti halk felhívásomra egyik olvasóm magyarra fordította a levelet, melyet a Strange Fire konferencia után Mark Driscoll írt John MacArthurnak. A levélben Driscoll meghívja a kaliforniai lelkészt egy nyilvános beszélgetésre. Szerintem ez szép példája annak, hogy egy nyilvánosság előtt zajló konfliktust hogyan lehet krisztusi módon kezelni. Driscoll amennyire provokatív tud lenni, annyira derűsen jó lelkületű is, ez a levél most az utóbbira példa. Kíváncsi vagyok, MacArthur mit fog válaszolni. Őszintén szólva meglepne, ha elfogadná a meghívást, de látva a Strange Fire okozta sebeket, kifejezetten jót tenne azzal, ha elmenne.

Itt van tehát a levél, teljes terjedelemben. A fordító nem akarta, hogy a nevét közöljem, de ezúton szeretnék a magam és az olvasók nevében köszönetet mondani érte. A fordításba néhol belepiszkáltam, az esetleges hibákért innentől az enyém minden felelősség.

Tovább a teljes cikkre »

A bibliai eredettörténet sajátos kapcsolatban áll az ókori közel-keleti mítoszokkal. Hasonló kérdésekre ad választ, mint a többi eredettörténet, de a válaszai gyökeresen eltérőek. Ebből néha azt a következtetést vonták le, hogy a mózesi teremtéstörténet eleve polemikus éllel íródott: a korabeli mítoszokkal száll vitába. A bibliai történetben leggyakrabban az Enuma Elis eredetmítoszával összevetve fedezték fel a vitatkozó jelleget, de az Athrahaszísz-eposz és a sumér Enki és Eridu eposza is alapot szolgáltatott az összehasonlításra. Mostanában inkább az utóbbi kettő. Egyáltalán nem eldöntött kérdés, hogy mi a kapcsolat a Genezis és az ókori kelet mítoszai között, de engem most nem is ez érdekel. Inkább az, hogy milyen értelemben nevezhető vitairatnak a bibliai eredettörténet, és milyen tanulságot szűrhetünk le a válaszunkból.

Tovább a teljes cikkre »

Az elmúlt időszakban sok olyan élményem volt az internet világában, amikor hívő emberek verbálisan jól elagyabugyáltak másokat az igazság nevében. Időnként engem is helybenhagytak: voltam tévelygő, másokat megtévesztő, ultrafundamentalista, liberális, nyálcsorgató, ostoba, vak, taigetoszi idióta, kretén vagy egyszerűen csak hülye. Ezeket nem vettem zokon, Krisztusban van az identitásom, ő tudja, hogy melyik jelző igaz rám, és melyik nem. Meg hát aki nem bírja a meleget, az ugye ne menjen a napra. Viszont elgondolkodtam azon, hogy vajon tisztában vannak-e az igazságért buzgólkodó testvéreink, hogy amit a bölcsesség nevében tesznek, az a bölcsességnek nem feltétlenül az Istentől jövő fajtája. Jakab apostol olyan jellemzőit sorolja fel az Istentől való bölcsességnek, melyeken érdemes mindannyiunknak elgondolkodnunk. Nekem is, mert én is vétkeztem már az igazság nevében.

Tovább a teljes cikkre »

Kevin DeYoung remek cikkben összegyűjtött retorikai fogásokat, melyeket gyakran alkalmazunk annak érdekében, hogy egy vitában erősnek lássák az érvelésünket. Ha nem figyelünk, bennünket is csőbe húznak mások ugyanezekkel a fogásokkal. Nem mindig rosszak az érvek, melyeket ezekkel az eszközökkel tálalnak, de legyünk óvatosak, mert ügyes retorikán keresztül időnként slampos, lusta, átgondolatlan vagy akár becstelen érvek tűnnek fel jó színben, és mi az ügyes tálalás miatt mégis gyanútlanul elfogadjuk azokat. DeYoung hat példáját megpróbálom most a magyar keresztény kultúrába adaptálni.

Tovább a teljes cikkre »

A vitatkozás művészetét mindannyiunknak tanulnunk kell. Nekem is. Első számú szabályként paradox módon azt kell elsajátítanunk, hogy ne szeressük a vitatkozást. Az öreg Pál apostol arra figyelmeztette Timóteust – és rajta keresztül bennünket is –, hogy térjen ki az ostoba és éretlen vitatkozások elől, mert azok viszálykodást szülnek. Aki az Urat szolgálja, az „ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez” (2Tim 2,23-24). Vannak emberek, akik a „vitatkozás és a szóharc betegségében” szenvednek, „amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik” (1Tim 6,4).

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum