A ‘William Dembski’ címkével jelölt bejegyzések

Szokásomhoz híven az idei legjobb olvasmányélményeimről következik egy lista. A 2017-es évem a nagy újraolvasásokról szólt. Újraolvastam Aranytól a Toldit, Saint-Exupéry-től A kis herceget, Arisztotelésztől a Poétikát, Cronintól a Réztábla a kapu alattot, Homérosztól az Iliászt (amit annak idején csak rövidített formában olvastam), és volt idén is a kezemben Mikszáth, Oscar Wilde, Agatha Christie, J. K. Rowling (pontosabban R. Galbraith), no meg Ellis Potter, Tim Keller, C. Stephen Evans és Herman Dooyeweerd, akiktől máskor is olvastam már, és akikre most nem fogok kitérni az alábbi listában, noha sok örömöt, izgalmat és hasznos gondolatot kaptam tőlük. Idén is a hármas felosztás következik: teológia, spiritualitás és kultúra. Íme a legjobb olvasmányaim:

Tovább a teljes cikkre »

Az Intelligent Design mozgalom irodalmában gyakran találkozunk a „komplex, funkcionálisan specifikus információ” fogalmával. A fogalmat (pláne a jelenséget) azonban nem az ID mozgalom találta ki. A specifikus komplexitás fogalmát Leslie Eleazer Orgel, a Cambridge-i Egyetem kémia professzora írta le először The Origins of Life c. könyvében, hogy általa megkülönböztesse az élő organizmusokat az élettelen anyagoktól (pl. kristályoktól). Később a szintén világhírű Paul Davies fizikus használta ugyanilyen célból: „Az élő szervezetek nem a komplexitásuk miatt titokzatosak, hanem a szigorúan specifikus komplexitásuk miatt.” (The Fifth Miracle, 112) Az ID részéről elsősorban William Dembski és Stephen C. Meyer használták a fogalmat a sejtben található információ különlegességének megvilágítására. Bár darwinisták időnként megkérdőjelezik Dembski matematikai érveinek egyes vonatkozásait (melyeket egyébként a Cambridge University Press publikált), John Lennox, az Oxfordi Egyetem matematika professzora egyetért Dembski főbb megállapításaival. A jelenség azonban a matematikai vonatkozások mélyebb megértése nélkül is létezik. Miről is van szó?

Tovább a teljes cikkre »

Tizenkét napja foglalkoztatja a világot, hogy mi történhetett a Malaysian Airlines MH370-es járatával. Ahogy telnek a napok, egyik hipotézis váltja a másikat, hol terroristákra gyanakszanak, hol váratlan tűzre, hol a pilóták szándékos (bár egyelőre érthetetlen) manőverezéseire. A repülő keresésében legalább 25 ország vesz részt, és olyan hatalmas területeket próbálnak átfésülni, hogy még a legoptimistábbak sem biztosak a sikerben (legalább a fekete doboz megtalálásában). Lehet, hogy nemsokára megtudjuk a tragédia részleteit, de most az is elképzelhető, hogy örökre homályban maradnak a repülőgép eltűnésének valódi okai. Nem azért írok erről, mert bármilyen új részlettel szolgálhatnék, hanem azért, mert a maláj gép utáni nyomozásnak van egy tanulságos vetülete, ami szorosan kapcsolódik az elmúlt hónapokban itt a Divinity-n tárgyalt témákhoz.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum