A ‘William Lane Craig’ címkével jelölt bejegyzések
Azt ígértem, hogy valamilyen formában beszámolok majd a European Leadership Forumról. Szerettem volna egyszer-kétszer a helyszínről is tudósítani, de olyan sok dolog zajlott körülöttem, hogy nem jutottam hozzá. Most is csak röviden tudok írni, mert még egyáltalán nem sikerült kialudnom magam, és tegnap óta egy kis post-Forum „depresszió” is erőt vett rajtam (azt hiszem, az adrenalin-szint zuhanása egy hét maximális fordulatszámon való pörgés után ezt tökéletesen magyarázza; az alvás fontosságáról meg ugye, éppen nemrég írtam egy bejegyzést). Azonnali reflexióként összegyűjtöttem mégis néhányat az ELF-en szerzett benyomásaimból. (Ha valaki szeretné jobban átlátni és megérteni, hogy mi ez az ELF, ajánlom a tavaly májusi bejegyzéseimet.)
Charles Malik szenvedélyesen hitt az egyetemek társadalom- és kultúraformáló szerepében, és ebből kifolyólag abban is, hogy a keresztények nem mondhatnak le az egyetemek világnézeti kritikájáról és befolyásolásáról. Ez a meggyőződése nem csak közéleti felelősségvállalásából következett, hanem megtérés-teológiájából is. Malik féloldalasnak tartotta azt a megtérést, amely nem formálja át egyben a gondolkodást is, és féloldalasnak tartotta azt a tanítványságot, melybe nem tartozik bele a körülöttünk lévő világ befolyásolása. Meggyőződéssel vallotta, hogy a Szentlélek az értelmünket is meg akarja változtatni, és arra tanít, hogy ne csak teljes lelkünkkel, de teljes elménkkel is szeressük Istent.