Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Az Isten országa (1) – Betelt az idő

Az evangéliumokat olvasva feltűnő, milyen nagy hangsúlyt kap bennük egy téma: az Isten országa. Az Isten országa (ἡ βασιλεία τοῦ θεου) Jézus tanításának a középpontjában áll. Jézus újból és újból az Isten országáról beszél, az Isten országát illusztrálja, az Isten országára keres példázatokat, az Isten országába való bemenetelre hív, és az Isten országa eljöveteléért való imára buzdít. Ha figyelmen kívül hagyjuk az Isten országa témáját, egyszerűen nem érthetjük meg sem Jézust, sem az evangéliumot. Az Isten országáról szóló tanítás nélkül az evangéliumi teológiából és lelkiségből valami esszenciális elem mindig hiányozni fog. Ebben az új sorozatban ezért most az Isten országára szeretném ráirányítani a figyelmet. Kezdjük ott, ahol Márk evangéliuma kezdi Jézus szolgálatát.

tovább

ELIZEUS-TERZINÁK

A terzina a Commedia versformája volt, amelynek főbb jellemzői a hármasrím, a jambikus időmérték, a meghatározott szótagszám. Elizeus történetének újrameséléséhez alkalmasnak találtam ezt a formát, de ahogy élesebb szemű olvasóim azonnal látni fogják: az időmérték követelményének nem tettem eleget. Mentségemre szolgáljon, hogy Dante kiváló fordítói is megbontották a terzina szabályait: Nádasdy a rímeket hagyta el, Babits időnként a jambikus ritmust. Nem mérem magam hozzájuk, Dante mesterhez különösen nem, részemről a jambusokról való lemondás talán csak a tanonc tiszteletlensége a techné iránt. Az ok az eredményhez hasonlóan prózai: nem tudtam elbocsátani egy-egy kedves képet, gondolatot, szót, tipológiát, és úgy gondoltam, a modernitásban ezt már talán megtehetem. A rímhez és a szótagszámhoz viszont mereven ragaszkodtam. De leginkább ahhoz, hogy hű legyek a bibliai Elizeushoz, akiről most mesélni akarok.

tovább

Tartalom a forma ellen – újabb válaszcikk született az egyházak közös nyilatkozatára

Úgy látszik, éppen az adventi időszakban robbant az az időzített bomba, amit az LMBTQ-témák tisztázatlansága helyezett el a nagyobb egyházakban. A gyújtózsinór a Novemberi állásfoglalás és az egyházak közös megszólalása volt. A Felszabtér ellennyilatkozata után a Kovász Közösség honlapján is megjelent egy válaszcikk a tizennégy magyarországi felekezet házasságról, családról és emberi méltóságról szóló december 9-i közös nyilatkozatára. A válaszcikk szerzői: Laborczi Dóra, Nagy Károly Zsolt, Mikó-Prém Alexandra, Radvánszki Péter és Tarcsay Tibor. A cikk címével (Az emberi méltóság alapja nem a házasság) maradéktalanul egyetértek, másokkal együtt én is ezt kifogásoltam a közös nyilatkozatban, a cikk tartalmát azonban őszintén szólva még értelmeznem is nehéz volt, annyira sok dolog gabalyodik benne össze egymással.

tovább

Üdvözlöm a „Decemberi állásfoglalás” által szorgalmazott színvallást

Monostori Tibor történész újabb akciója az ún. „Decemberi állásfoglalás a Biblia védelmében”. A bevezetőből és a címből is kiderül, hogy ez az akció reakció a Magyarországi Evangélikus Egyházban szolgálók által kiadott „Novemberi állásfoglalás” c. dokumentumra, amelyet az elmúlt hetekben ezres nagyságrendben írtak alá mindenféle felekezetből azok, akik az LMBTQ-témákban a magyar egyházak egyértelmű bibliai állásfoglalását várják. Én magam is aláírtam a „Novemberi állásfoglalás”-t, mert egyetértek lényegi üzenetével és céljával, az evangélium védelmével. Ezzel szemben Monostori Tibor újabban egészen nyíltan és türelmetlenül szorgalmazza, hogy a keresztények vagy tegyék magukévá a „melegházassággal” kapcsolatos progresszív álláspontot, vagy legalább azok vállalják ezt fel végre nyíltan, akik titokban egyébként egyetértenek vele. Ez a nyilatkozata is egyfajta tetemrehívás.

tovább

Megjelent a Teológus a sakktáblán!

Jó hír: kijött a nyomdából és már kapható Teológus a sakktáblán című esszékötetem! Megrendelhető itt is és itt is. Ezúttal szeretnék ismét köszönetet mondani a Luther Kiadónak, külön Diószegi Rita olvasószerkesztőnek, aki kezdeményezte és végig gondozta ezt a projektet, valamint Herjeczki Kornélnak és a Harmat Kiadónak, akik szintén a kiadás mögé álltak. A cím azt sugallhatja, hogy a könyv csak teológusoknak szól. Valójában éppen a sakktábla itt a lényeg, a világ egésze, amelynek különböző zugaiba és tereibe a teológus bevilágít a kinyilatkoztatás szövétnekével. A könyv esszéi a mindenségről szólnak és rólunk. Az előszóban így mondom el a könyv célját:

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK