Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Spiritualitás

Tíz év és a törmelékek

Napra pontosan tíz éve (2010. október 15-én) jelent meg az első poszt a Divinity-n. Annak idején nagy kedvet és erős indíttatást éreztem arra, hogy gyakrabban és szabadabban írhassam le mindazt, amit Istenről, a világról, a keresztény életről gondolok. A blog forma ezt a szabadságot biztosította, ráadásul a kommenteken keresztül folyamatosan visszajelzéseket is kaphattam, amelyek segítettek a további gondolkodásban. Ahogy a fejlécben jeleztem: teológiáról, spiritualitásról és kultúráról írtam meg rendszeresen a véleményemet, időnként reagálva az egyházban vagy a világban zajló jelenségekre, máskor egyszerűen azért írtam, mert egy témát érdekesnek vagy fontosnak találtam. Az indulás óta született ezernél is több cikk visszaolvasható a blog archívumában.

tovább

A megélésem igazolja a megélésemet?

Az élettörténetek a legjobb és a legrosszabb etikai érvek (bármi mellett). A legjobbak, mert szubjektív megélésekkel senki sem akar vitatkozni. A személyes beszámoló együttérzést vált ki, érzelmileg bevon, csendben lefegyverez és egyetlen puskalövés nélkül véget vet a vitának. „Ja, ha te így élted ezt meg, akkor az más.” Mert tényleg, mit is mondhatnánk egy embernek, aki azért nem hisz Istenben, mert egy pap molesztálta gyerekkorában? Hogy jönnénk ahhoz, hogy megkérdőjelezzük egy férfi beszámolóját, hogy már kisiskolás korától fiúkhoz vonzódott és ez a természetes számára? Hogy lehetne cáfolni a személyes megéléseket anélkül, hogy magát a személyt hazugnak neveznénk, vagy az identitásában sértenénk? Inkább elfogadjuk, hogy a megélés önmagát igazolja.

tovább

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (9) – Jégeső

„Mózes kinyújtotta a botját az ég felé, az ÚR pedig mennydörgést és jégesőt támasztott; villámok csaptak a földre, és jégesőt zúdított az ÚR Egyiptom földjére. Esett a jégeső, és egymást érte a villámlás a jégesőben. Olyan hatalmas volt, amilyen nem volt még Egyiptomban, amióta emberek lakják.” (2Móz 9,23-24)

Amikor öklömnyi jégdarabok hullanak az égből, nincs sok esélye a mezőn tartózkodó embernek a túlélésre. Egy jégdarab képes autók vastag szélvédőit is betörni, hát még egy ember koponyáját, ha nem tud időben elrejtőzni előle. Márpedig nyílt terepen nem igazán tud. Az égből aláhulló jégdarabok tökéletes képei az isteni ítéletnek: mintha milliónyi mennyei kalapács csapkodná a tájat. Egyiptomban pontosan ez volt a helyzet. Az ÚR támasztott mennydörgést és jégesőt.

tovább

Jordan Peterson esete a Bibliával

A végére értem Jordan B. Peterson Bibliáról szóló előadássorozatának (The Psychological Significance of the Biblical Stories), amit még tavasszal kezdtem hallgatni. A sorozat mindegyik epizódja nagyjából két és fél órás, tele nehéz gondolatokkal – idő és kitartás kell ahhoz, hogy valaki átverekedje magát rajtuk –, de Peterson eszmefuttatásai érdekesek, személye magával ragadó, nem esett nehezemre kitartani mellette. Néhány (méltánytalanul rövid és általános) reflexió következik a sorozatra.

tovább

Autentikus életet élünk? Remélem, nem!

Ha egy embert nagyon meg akarunk dicsérni, nevezzük autentikusnak. Az autenticitásra buzdító frázisokkal tele van az internet. „Az autentikus élet mágnesként vonz” – mondja az egyik klisé. Egy másik szerint: „Autentikusnak lenni azt jelenti: elég bátor vagy ahhoz, hogy önmagad légy!” Michael Jordan így fogalmazta meg az autentikus élet lényegét: „hűnek lenni ahhoz, aki vagy”. Nike cipőjébe bújva mondhatnánk így is: „Just do it!” Kevin Spacey művészi krédója hasonló Jordanéhoz: „Maradj hű saját brandedhez és hangodhoz, akkor közönséged a hitelességedre lelkesedéssel és szenvedéllyel fog válaszolni.” Hogy autentikusnak lenni azonban mennyire kockázatos, azt mutatja, hogy a #metoo csúcspontján Spacey közönsége szenvedélyes megvetéssel utasította el a színész autentikus brandjét és hangját, pedig a Kártyavár antihőse aztán tényleg semmi mást nem tett, csak önmagát adta.

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK