Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Spiritualitás

A Bibliában minden kor és kultúra megbotránkozik

Minden kornak és kultúrának megvannak a maga nehézségei a bibliai szöveggel. Az ókeresztény kor görög teológusai számára például az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a Biblia szenvedélyeket tulajdonít Istennek, ráadásul nem is mindig a görög esztétikai ízlésnek megfelelő stílusban. No meg az, hogy az Ószövetségben Isten anyagi értelemben áldja meg az övéit, és zavarba ejtően erotikus időnként a nyelvezete.

tovább

Multikulturalizmus és az evangélium

Egy cikk erejéig szeretném ünnepelni a multikulturalizmust. De nem akármelyiket, hanem azt, amely Krisztusban van. A multikulturalizmust Krisztuson kívül rendkívül kockázatosnak tartom. Összetartó erő nélkül a kultúrák vegyítése rengeteg társadalmi feszültséget szül, a mai nyugati elitek pedig mintha ijesztően naivak lennének a világnézetek jelentőségével és a bűn erejével kapcsolatban. Hosszútávon elkerülhetetlenek a konfliktusok, ha egészen különböző hitekkel és szokásokkal élő embereket nagy mennyiségben összekeverünk. Ha a különbségeket nem hidalja át valami közös cél és a szeretet, kicsi az esélye annak is, hogy ezeket a konfliktusokat békésen oldják fel. Viszont amennyire nagy kockázat a multikulturalizmus a társadalmakban, annyira nagy áldás lehet az egyházban. Ez utóbbiról hadd mondjak néhány szót.

tovább

Az elnémított lelkiismeret kiáltása

A legalattomosabb gonosz motiváció az összes gonosz motiváció közül az a vágy, hogy az elhallgattatott lelkiismeret csendben maradjon. Az ember szinte bármire képes ennek érdekében. Hazudik, bujkál, tagad, gyűlöl, öl, vádol, rágalmaz, befeketít, csakhogy ne hallja a belső, számonkérő hangot. A lelkiismeretét csendben tartó ember akár a bűn létét is tagadja. Ha kell, eltörli a mércét. Megszünteti a törvényt. Leleplezi mások képmutatását. Manipulál és összezavar. Cinikusan kacsint. Elpusztít bármit, ami fölébresztheti az alvó óriást: a vádló lelkiismeretet.

tovább

Teológus a sakktáblán

A Divinity olvasói számára jó hír, hogy Teológus a sakktáblán címmel hamarosan megjelenik egy válogatás az elmúlt tíz év terméséből. Aki eddig csak pontszerűen, egy-egy cikk erejéig találkozott a gondolataimmal, az most egyben is láthatja azt a nagyobb ívet, amit 2010 óta bejártunk. Diószegi Rita, a Luther Kiadó szerkesztője keresett meg az ötlettel, hogy a Luther Kiadó szívesen kiadna egy ilyen válogatást, és ezt a folyamatot végig szeretettel gondozta is. Hálás vagyok érte, mert magamtól nem biztos, hogy nekiálltam volna. Az elmúlt években Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója is többször bátorított, hogy gondolkodjak valami hasonlón, csak akkor még nem volt erre kapacitásom. Rendkívül megtisztelő számomra, hogy a két kiadó összefogva, együtt állt végül a könyv kiadása mögé.

tovább

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (39) – Szentség az ÚRnak

„Azután a homlokdíszt készítették el, a szent fejdíszt színaranyból, és felírták rá, ahogy a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az ÚR szent tulajdona!” (2Móz 39,30)

A főpap fejdísze teljesen egyértelművé tette, hogy Áron és utódai az Úrhoz tartoztak. Kódes l’Ádonáj (‎קֹ֖דֶשׁ לַיהוָֽה). Szentség az ÚRnak. Az ÚRnak szentelt. Az ÚR szent tulajdona. A főpap Jáhve számára volt elkülönítve, hozzá tartozott. A homlokdíszt kék bíbor zsinórra fűzve rákötötték a süveg elejére, hogy minden izráeli észrevegye. Úgy kellett minden izráelinek a főpapra tekintenie, mint Isten tulajdonára.

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK