Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Jordan Peterson: Marx, gender és más mumusok

A Különvélemény podcast 6. részében Somody Imrével korunk egyik ikonikus gondolkodójáról, Jordan B. Petersonról kezdünk beszélgetni. A kanadai pszichológust ebben az epizódban elsősorban a transzneműséggel és a posztmodern baloldallal való kapcsolatában igyekszünk megérteni, keresztény nézőpontból. Közben olyan témákat érintünk, mint a könyörület és a sérelmi indulat, illetve a hatalom és az elnyomás közötti különbség, meg hogy van-e folytonosság a marxizmus és a posztmodern között, és hogy miért nem jó, ha nyulakként élünk. Imrével most sem értünk mindenben egyet, de formáljuk egymást, és a végén megint egy irányba nézünk. A beszélgetést itt vagy itt tudjátok meghallgatni.

tovább

Juliska néni és a „rések istene”

Vitákban gyakran nekünk szegezik, hogy az Isten, akiben hiszünk, valójában a „rések istene”, vagyis pusztán egy tudatlanságon alapuló magyarázat a tudomány által még nem megmagyarázott jelenségekre. Ezt az a tapasztalat teszi valamelyest hihetővé, hogy az elmúlt évszázadokban a tudomány valóban természetes magyarázatot adott számos korábban természetfelettinek tartott jelenségre. A rések pedig egyre szűkültek, egyre kisebb helyre szorítva a „rések istenét”, vagyis a természetfelettire hivatkozó magyarázatokat, amelyek láthatóan a tudatlanságból fakadtak. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a tudomány rései nemsokára annyira vékonyra záródnak, hogy még egy hajszál sem fér be többé közéjük, de a természetfeletti magyarázatok biztosan nem. Tegyük fel, hogy a tudomány valóban csak bezár réseket, és nem nyit újakat (a helyzet ennek pont a fordítottja), és hagyjuk egy pillanatra figyelmen kívül azt, hogy a keresztény teológia soha nem a „rések istenét” tanította, hanem a Mindenhatót, aki a másodlagos okokon keresztül is cselekszik. Vajon ebben az esetben végleg zárójelbe tehetnénk az istenhit kérdését? Hadd válaszoljak egy hétköznapi példával.

tovább

Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém”

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megválasztott Freund Tamás (nemzetközi hírű és számos rangos tudományos elismerésben részesített neurobiológus, agykutató) egy 2014-es interjúban nyíltan beszélt arról a meggyőződéséről, hogy az agy – amelyet szerinte az evolúció hozott létre – „nem képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.” „Inkább azt tudom elképzelni” – tette hozzá –, „hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi...

tovább

Három beszélgetés

Júniusban – miközben a blog újjáépítése zajlott – három beszélgetésben is részt vettem, amelyekről a facebook oldalon hírt adtam, de szeretnék most itt is a figyelmetekbe ajánlani.

Az egyik a Klasszik Reggeli rádióműsorban készült, Horváth Gergellyel beszélgettünk J. K. Rowling megszólalásáról a transzneműség témájában. Itt tudjátok visszahallgatni.

tovább

Mi jön a járvány után: globalizáció vagy lokalizáció?

A koronavírus-járvány sok más mellett ráirányította a figyelmet a globalizáció problémáira is. A Különvélemény podcastunk legújabb (5.) részében Somody Imrével arról beszélgetünk, hogy melyek a társadalmi problémamegoldás megfelelő léptékű keretei, mi lehet a kisebb közösségeink szerepe abban, hogy a valósággal egészséges legyen a kapcsolatunk, van-e létjogosultsága a nemzetben való gondolkodásnak, és mit gondoljunk mindezekről a Biblia fényében. A beszélgetést itt lehet meghallgatni. (Vagy itt.)  

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK