2013. szeptember havi archívum
Egyáltalán nem ritka, hogy egy jelenség akkor válik fontossá kis hazánkban, amikor az már végnapjait éli. Valami ilyesmi történik az „emerging” mozgalommal is. Miközben egyre többektől hallom, hogy ismerkednek – vagy szeretnének megismerkedni – ezzel az egyházi irányzattal, Amerikában a mozgalom irtózatos sebességgel hull éppen darabokra. Persze, soha nem is volt egységes mozgalom. Az észak-amerikai „emerging church” annak idején (a 90-es évek közepén) az X-generáció szükségeit szem előtt tartó missziós párbeszédként indult, majd a posztmodern kultúrára érzékeny, fiatalos, jófej, látszólag konfliktuskerülő, nem doktríner mozgalomként vált széles körben ismertté. Mára kiderült, hogy a kísérlethez más-más reményeket fűztek az egykori alapítók.
Címkék: Acts 29, Brian McLaren, Darrin Patrick, Don Carson, emergent church, emerging church, John Piper, Mark Driscoll, posztmodern, Rob Bell, Tim Keller | 
20 hozzászólás »
Luther Márton Szentírásról alkotott képe nem mindenben egyezett a svájci reformátorokével, elég csak a Jakab levelével kapcsolatos gyanakvására gondolni. Ellentétben a héber Bibliát és a huszonhét újszövetségi könyvet fenntartások nélkül elfogadó Bullingerrel, Luther számára a kánon legfőbb kritériuma az volt, hogy mi „hirdeti Krisztust”. A különbséget mégsem szabad eltúlozni. Luther és a svájciak csak a kánon meghatározásának módjában tértek el, abban nem, hogy a Szentírást Isten igéjének tartották-e. A Szentírás (azok a könyvek, melyek a kánonhoz tartoznak) a német reformátor számára is Isten igéje volt. Nem véletlen, hogy wartburgi „fogságát” azzal töltötte, hogy a Bibliát német nyelvre fordítsa. Luther sokat beszélt Isten cselekvő igéjéről, és azt a Szentírással illetve a Szentírás hirdetésével azonosította. Nézzünk néhány rövid szemelvényt.
Címkék: Biblia, Isten igéje, Luther, Szentírás |
Nincs hozzászólás »
Szeptember 18-án Bassár el-Aszad szír elnök egyórás interjút adott az egyik amerikai tévécsatornának. A beszélgetés válságos időszakban, súlyos kérdésekről szólt (pl. a Szíriában zajló háború, a civil lakosság szenvedése, az áldozatok száma, nemzetközi egyezmények betartása, a vegyi fegyverek használata, ezen fegyverkészletek átadása és megsemmisítése, Szíria jövője). Anélkül, hogy ezeknek a kérdéseknek a fontosságát minimalizálni akarnám, az interjúból most egy olyan momentumot szeretnék kiemelni, ami a szíriai helyzettől függetlenül rávilágít a keresztény hit alapjaival kapcsolatos bizonyosság számomra kifejezetten izgalmas aspektusára.
Címkék: Bassár el-Aszad, bizonyítás, bizonyíték, Jézus feltámadása, szemtanúk, videófelvételek |
7 hozzászólás »
Most egy kis kitérő következik: John Wesley (1703-1791). A Szentírásról mint Isten igéjéről szóló egyháztörténeti szemelvények sorát a 17. századi Westminsteri Hitvallással kezdtem, onnan haladtam visszafelé időben, egészen Heinrich Bullingerig. Eddig akár azt is lehetett gondolni, hogy a Szentírás és Isten igéje azonosítása pusztán a református ortodoxia része, de mostantól látni fogjuk, hogy éppen a református meggyőződés része az egyház szélesebb hagyományának, mely hagyomány magában a Szentírásban gyökerezik. A sort nemsokára Lutherrel fogom folytatni, de előtte tegyünk egy ugrást vissza a 18. századba. Aki azt gondolja, hogy a Szentírás Isten Igéjével való azonosítása kálvinista sajátosság, annak azt tanácsolom, olvasson Wesley-prédikációkat! A kálvinizmussal egész életében zsörtölődő metodista vezető ugyanis egy dologban feltétlenül egyetértett a kálvinistákkal: a Bibliát ő is Isten igéjének tartotta.
Címkék: Biblia, Isten igéje, John Wesley, Szentírás |
4 hozzászólás »
Ma reggel Karen H. Jobes 1 Péter kommentárjában olvastam néhány gondolatot, ami szorosan kapcsolódik az előző bejegyzésemhez. Jobes szerint a szexuális etikánk fontos tesztje lehet a Krisztus iránti hűségünknek, különösen olyan társadalmakban, melyek erkölcsi felfogása alapvetően eltér Jézusétól. A kanadai teológusnő szerint az első századi kisázsiai keresztények sok konfliktusa abból fakadt, hogy „más prioritások, értékek és kötődések szerint éltek, mint pogány szomszédaik”. „Ezek a különbségek elég láthatóak voltak ahhoz, hogy a nemhívők észrevegyék, és adott esetben Krisztusba vetett hitük miatt bántalmazzák őket.” (1 Peter, BECNT, Baker Academic, 2005, 4)
Címkék: 1 Péter, ellenkultúra, idegenek, jövevények, Karen H. Jobes, önmegtagadás, szexualitás |
7 hozzászólás »
Mindenki hisz abban, hogy a szexuális viselkedés bizonyos fajtái helytelenek. Azok is hisznek ebben, akik a szexuális szabadosság feltétlen hívei. Kevesen mondanák például, hogy nők megerőszakolása (vagy ha úgy tetszik: férfiak megerőszakolása) elfogadható volna. A nyugati kultúrkör élesen elítéli a gyermekekkel létesített szexuális kapcsolatot és mély undorral tekint az állatokkal való közösülésre. A nyugati emberek többségéből a közelmúltig szintén viszolygást váltott ki a gondolat, hogy egy férfi a nemi szervével egy másik férfi ürítésre használt végbélnyílásába hatoljon. A homoszexualitást az emberi kultúrák többsége bűnnek vagy betegségnek tekintette. Viszont épp ez utóbbi kérdés megítélése kapcsán látjuk, hogy a helyes és helytelen szexuális viselkedés részben világnézeti ügy, a társadalmak szexuális etikája változhat. Vannak viszonylag általánosan elfogadott normák, de azt tapasztaljuk, hogy a társadalmi normák időnként inkább viszonylagosak, mintsem általánosak.
Címkék: Erikson, Freud, házasság, házasság előtti szex, homoszexualitás, pszichológia, szex, szexuális etika, szexualitás |
91 hozzászólás »
„A kezünket hátul megkötözték… ételt hoztak nekünk, úgy kellett felnyalnunk, mint ahogy a kutyák csinálják… nem használhattuk a kezünket… az emberi testnek sokféle szüksége van… a kezünk hátra volt kötve éjjel-nappal… de ki tudná megkötözni az ember lelkét? A lélek felszállhat az Úrhoz… még fel sem kell szállnia, hiszen az Úr mindenütt jelen van… A kommunisták rengeteg keresztényt megöltek… milliókat öltek meg… megpróbáltak megölni bennünket… Mekkora ostobaság! Ők csak testeket tudnak megölni. Mi nem testek vagyunk, hanem szellemek, a szellemet pedig nem tudják megölni. Ha Krisztust szeretjük és érte halunk meg, a dicsőségbe megyünk, ami azt jelenti, hogy Krisztushoz megyünk…”
Címkék: Richard Wurmbrand, szenvedés, üldöztetés |
2 hozzászólás »
Amikor Kálvin Genfbe került, Heinrich Bullinger már nagy befolyással rendelkezett a svájci reformált gyülekezetek körében. A zürichi reformátor a magyar reformáció ügyét is támogatta, Libellus epistolaris c. könyvét kifejezetten a magyar gyülekezeteknek és azok lelkipásztorainak írta 1551-ben. Legismertebb munkája A keresztyén vallás summája (Summa Christenlicher Religion), mely német és latin változatban jelent meg 1556-ban. Bullinger semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a Szentírást Isten sugalmazott igéjének tekinti. Már a könyv alcíme is így hangzik: „A keresztyén vallás summája, amelyben Isten Igéjéből, minden vita és gyalázkodás nélkül, helyesen és röviden kiviláglik, mi az, amit minden keresztyénnek szükséges tudnia, hinnie, tennie vagy elhagynia, és elszenvednie, hogy boldogan halhasson meg.” Az Isten Igéje Bullinger számára a Biblia.
Címkék: Biblia, Heinrich Bullinger, Isten igéje, Szentírás |
Nincs hozzászólás »