Kijött az Evangéliumi Fókusz – Teológia és Társadalom folyóirat 2. évfolyamának őszi száma, vagyis immár a harmadik lapszám! Az Evangéliumi Fókusz lektorált folyóirat, amely kétszer egy évben jelenik meg. A folyóirat evangéliumi nézőpontú szaklap, fókusza a teológia és a társadalom. Azzal a reménységgel és céllal indult, hogy hozzájáruljon a magyarországi evangéliumi teológiai gondolkodás erősödéséhez, és lehetőséget adjon a teológiával és/vagy társadalomtudománnyal foglalkozó szakembereknek, hallgatóknak vagy lelkes érdeklődőknek, hogy egy-egy témával kapcsolatos elmélyült kutatásukat színvonalas, sok ember által olvasható formában tegyék közzé. Részlet Baji Péter aktuális főszerkesztői köszöntőjéből:

Az idei őszi évadban több érdekes, és publikálásra mindenképp érdemes tanulmány érkezett be szerkesztőségünkhöz. Ezek közül most összesen négy színvonalas tanulmányt közlünk. Első tanulmányunk Benke László tollából született, aki a Teremtés könyvében található pátriárka-narratívákat vizsgálja az irodalomtudós szemüvegén keresztül. Hacsak másképp nem jelezzük az Evangéliumi Fókuszban publikált tanulmányok evangéliumi teológiai nézőpontból születnek. Benke László tanulmányát azonban azért közöljük, mert számunkra fontos evangéliumi alapvetések megvitatására ad lehetőséget. Szerkesztőségi álláspontunkat a tanulmány következtetésével kapcsolatban Szabados Ádám válasza tükrözi, közvetlenül a megjelentetett cikk után. A téma remek elmélyülési lehetőséget ad Mózes első könyvének irodalmi céljainak megismerésében, ezért mind a tanulmány, mind a szerkesztőségi reakció gondos tanulmányozását ajánljuk mindenkinek.

Az őszi szám második tanulmánya Molnár Ambrus kiváló összefoglalása napjaink protestáns teológiai antropológiáival kapcsolatban. Szerzőnk a cikkben igyekszik a bibliai teológia emberképét a teremtett világgal és Istennel kapcsolatos viszonyrendszerben átgondolni napjaink kurrens szakirodalma alapján. Az írás általunk is értékesnek tartott szemlélete, hogy a keresztény teológiának lehetőség szerint interdiszciplináris párbeszédbe kell kerülnie a természet- és társadalomtudományokkal. Más tudományok eredményeinek teológiai reflexiója ugyanis izgalmas, és előre vivő diskurzusba vezetheti az evangéliumi hitű teológusokat és kutatókat egyaránt.

A harmadik megjelent tanulmány a filozófiai teológia területére kalauzol bennünket. Sebjan Farkas Zsolt szerző az ún. molinizmus teológiai rendszerét igyekszik bemutatni cikkében ismeretterjesztő jelleggel. Mivel a molinizmus egy olyan teológiai irányzat, mely napjainkban új utakat kíván keresni a kálvinizmus és arminianizmus eleve elrendelés és szabad akarat vitájában, ezért izgalmas lehet átgondolni, hogy e rendszer valóban egy eddig nem ismert harmadik utat kínálhat-e ebben a több évszázados vitában. Az Evangéliumi Fókusz szerkesztősége azonban nem kíván állást foglalni a kálvinizmus-arminianizmus vitában, így a molinizmust sem elfogadandó irányzatként propagáljuk, azonban építőnek tartjuk gondolkodni és inspirálódni e kiválóan megírt cikk témáján.

Negyedik leközölt tanulmányunk Sebők János műve, mely Pál apostol leveleinek egy nagyon speciális kérdését tárgyalja: az örökösödés és adopció fogalmi rendszerét. E cikkben az olvasó elmélyedhet az apostol által használt jogi kifejezések képi és teológiai világában, és ez segítség lehet a tanulmányban elemzett levelek helytálló exegézisében.

Kitekintő rovatunkban újra a Lausanne Global Analysis folyóirat két kiválasztott korábbi cikkét adjuk közre annak érdekében, hogy lássuk azokat a globális felismeréseket a misszióval kapcsolatban, melyek segítségünkre lehetnek a saját helyi szolgálatainkban is.

Recenzió rovatunkban pedig a 2019-ben kiadott újonnan revideált Károli Bibliáról, valamint két fontos könyvről találhatunk kedvcsinálót és evangéliumi kritikát.

A szerkesztőbizottság tagjaként azt remélem, ezt a lapszámot is sokan fogják érdeklődéssel és örömmel olvasni.

4 hozzászólás a “Megjelent az Evangéliumi Fókusz teológiai folyóirat harmadik száma!” bejegyzéshez

  • Steve says:

    Benke Laci írása nagyon érdekes és élvezettel olvastam. Viszont amikor a “nem kell feltétlenül ragaszkodnunk ahhoz, hogy Sára második elrablásának történelmi alapja volna, ezt az igényünket elengedhetjük; nem érdemes a hitvédelem erélyével védeni (…)” részhez értem, szó szerint elkezdett a vér tódulni a fejembe és utána pár mondatonként nyugtatgatni kellett magamat. :))

  • Szabados Ádám says:

    Olvastad a válaszomat?

  • Steve says:

    Szia Ádám,

    igen, olvastam, és egyetértek vele!

    Nagyon sok jó gondolat van Laci írásában, viszont – ahogy Te is írod – szükségtelen elrugaszkodásnak érzem a történetiséggel kapcsolatos megjegyzéseit, hiszen a dolgozata mondanivalója (hacsak a vitatott rész nem tartozik a lényegi mondanivalóhoz) anélkül is megáll és releváns. Az irodalmi struktúra meglétének feltárása nem jelentheti a szöveg történeti igényének gyengítését, a kettő együtt bemutatva erős. A bibliai szereplők, egyének, közösségek élete és a velük (ténylegesen) történt események a valóságba szőtt kinyilatkoztatás részei, amelyek a valóságot magát alakító Isten által inspiráltan, irodalmi igényességgel (a megfelelő módokon és folyamatokon keresztül) írásba is lettek foglalva. Szerintem logikailag (filozófiai szempontból?) is hibás azt gondolni, hogy Isten nem tud olyan kinyilatkoztatást adni, ami a valósággal tényszerűen is összhangban áll (hiszen Isten mindkettőt ugyanolyan szabadsággal alakítja). Az, hogy nem merjük feltételezni, hogy egy ilyen csodás irodalmi struktúrákban, gondosan megszerkesztetten, belső szimmetriákkal teletűzdelt módon elénk tárt eseménysorozat valóságos (és netán kronológiailag is helyes) eseménysorban gyökerezhessen, szerintem felesleges meghátrálást jelent (viszont: elismerem, hogy ez nem egy irodalmi, hanem hitbéli szempont). Az irodalmi struktúrák világos bemutatása az írás felbonthatatlansága mellett fontos érvet jelentenek – az, hogy Laci erre rámutat, nagy érték! Ugyanakkor az írás és a történelmi valóság felbonthatatlansága ugyanennyire (vagy talán még inkább) fontos!

    Konkrétan pl. Sára második elrablásának története (érdekes, hogy wkm-mel pont erről beszélgettünk) egyértelműen dimenzió-vesztetté és erőtlenné válik, ha azt úgy olvassuk, mint egy fikció, amit az akármilyen zseniális szerkesztők a khiasztikus struktúra érdekében odaköltöttek. Ha Isten valójában nem is szólt Abiméleknek álmában, vagy nem is imádkozott Ábrahám a háznépéért és valójában nem is gyógyultak meg a meddő asszonyok, akkor ez a történet pontosan mire való? Ha Ábrahám kompromisszuma (és Isten ennek ellenére megnyilvánuló nagyvonalú hűsége), vagy Sára engedelmes szeretete nem a valóságban gyökerezik, akkor mindez kb. ugyanolyan erőtlen, mint amikor egyesek szerint a fiktív Jób kitalált sorscsapásai során tanúsított elképzelt kitartásával kellene bátorítani magunkat egy valóságosan nehéz időszakban (egy valóságos nehéz helyzetben csak egy valóságos Jób mintája tud serkentőleg hatni).

  • Steve says:

    Annyit még hozzáteszek – nehogy bárki félreértsem! -, hogy határozottan úgy gondolom, hogy Laci kiváló, nálam lényegesen műveltebb, okosabb, nagyszerű testvér, én pedig hozzá képest amatőr kívülálló vagyok. Az, hogy ezt a gondolatát nehezen tudtam magamévá tenni, mindebből nem von le semmit! A dolgozat számos más gondolata nagyon is üdítő volt! Az hogy ezt a kifogásolt pontot a magam részéről hitbeli kérdésnek próbáltam fentebb érzékeltetni, nem arra utal, hogy Laci hitével bármi gondom lenne, hanem inkább arra, hogy az én amúgy is időnként bizonytalankodásra hajlamos hitéletem – legalábbis attól tartok – előbb-utóbb sérülést szenvedne, ha elindulnék azon az úton, amely potenciálisan elvitathatja a Genezis ezen részeinek történeti valóságtartalmát – de ez akár lehet csak azért így, mert nekem ilyen a lelki alkatom. Nem vagyunk egyformák. Értem Laci jószándékát is amiért ezt a dolgot felveti, és azt is, hogy a “Genezis kérdés” (bár nem elsősorban az Ábrahám ciklus és az utáni részek) amúgy is csapdákkal terhelt, és őszintén szólva számomra is félelmetes az a feszültség, amit az okoz, hogy mi van, ha a legradikálisabb young earthernek van (legalábbis hermeneutikai értelemben) igaza, és minden más belemagyarázás?

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum