Trockij – egy démoni történet

2020 feb. 2. | Divinity, Művészet, Társadalom | 7 hozzászólás

Kis késéssel, de megnéztem az 1917-es bolsevik forradalom évfordulójára készített nyolcrészes filmsorozatot, amelynek középpontjában Lev Trockij személye áll. A Trockij stilizált képi világgal, számos remek párbeszéddel, valamint erőteljes és találó szimbólumokkal mutat be egy mélységesen démoni történetet, a bolsevik forradalom történetét, amely száz éve feldúlta és átformálta lényegében az egész modern világot. Senki ne várjon az orosz sorozattól dokumentarista pontosságot vagy akkurátus történetvezetést, mert nem ez volt a célja. A sorozat értéke sokkal inkább Trockij életművének művészi megfogalmazása, a jelszavak és a valóság folyamatos ellenpontozása, egy kommunista elme szavakban és képekben való feltárása. A hatás olyan, mint mikor a strandon fekve leöntenek egy pohár jéghideg vízzel.

A filmsorozat fő metaforája telitalálat (akkor is, ha én magam helytelenítem a vásznon a meztelenséget): a bolsevik forradalom egy fallikus páncélvonat, amely durván és erőszakosan hatol be az orosz tájba, Oroszország pedig egy szép nő, akit csábítanak, megcsalnak, megerőszakolnak, akarata ellenére felszabadítanak. Még úgy is megterhelő azt a végtelen szenvedést végiggondolni, amit a bolsevik forradalom Oroszországra hozott, hogy a sorozat alig mutat belőle valamit. A rendező a sztyeppéken robogó páncélvonat képével égeti a retinánkba, hogy mire képes az irigység és a keserűség, milyen hatalma van istentelen, gonosz ideológiáknak, és milyen borzalmakra hajlamos az ember, ha önmagát teszi meg végső vonatkoztatási ponttá.

A sorozat egyik síkja Trockij mexikói száműzetése, ahol Sztálin utasítására 1940-ben lecsapott rá a halálát okozó jégcsákány. A másik sík a bolsevik forradalom ideje, annak előzményei, eseményei és utóélete. Mexikóban egy (ál)újságíró beszélget az idősödő Trockijjal, együtt elevenítik fel történelmi szerepének legfontosabb mozzanatait. A freudi szimbólumok mellett a párbeszédek adják a sorozat erejét. Hogy juthat egy ember oda, hogy a forradalom ügyéért beáldozza hűséges barátját, kommunista bajtársait, saját családját, sőt, milliók életét, akik még csak nem is akarták, hogy felszabadítsák őket? Hogy válhat egy ember valóságos démonná, és mi történik, ha egy ilyen ember (mert mégiscsak ember) rendkívüli hatalmat kap? A párbeszédekből fokozatosan rajzolódik ki egy beteg elme, amely kizárólag önmagát szereti, és egy beteg ideológia, amely az emberek legrosszabb ösztöneire építve rombolja le mindazt, ami jó és nemes, és ismétli meg mindazt, ami rossz és nemtelen.

Trockij nem volt Sztálin. A bolsevizmus valódi arcának megmutatásához a szörnyeteg generalissimus kézenfekvő téma, a sorozat készítői azonban a művelt, nyugaton is ügyködő, zsidó származású Trockij személyéhez nyúltak, az 1905-ös forradalom hőséhez, a Vörös Hadsereg létrehozójához, Frida Kahlo szeretőjéhez. Ahhoz a forradalmárhoz, akit Sztálin idején a forradalom árulójaként bélyegeztek meg. Ahhoz a kommunistához, akinek a kabátja alól bújtak ki az észak-amerikai neomarxisták és progresszívek, hogy más eszközökkel, de ugyanazt a permanens forradalmat folytassák a szabadság és egyenlőség nevében. Trockij portréjának a megrajzolása sokkal merészebb és bonyolultabb feladat, mint a paranoiás Sztáliné (bár Robert Duvall alakítása is felejthetetlen a Sztálin c. filmben), de sokkal fontosabb is, ha a jelenség lényegét akarjuk megérteni. Az orosz rendező arra tett kísérletet, hogy Trockij személyén keresztül, bravúros metaforákkal fesse meg a bolsevik forradalom démoni természetét. Az eredmény egy kifinomult, de határozott üzenet, amit nehéz elfelejteni.

A sorozat utolsó kockája meglepő (vagy éppen nem meglepő) módon egy igevers a Bibliából. A történetben a rendező szerint tehát valahogyan az Isten bölcsessége nyer igazolást. Dosztojevszkijtől tudjuk, hogy démon csak akkor van, ha van Isten is. A rossz csak az abszolút Jó fényében lehet ténylegesen rossz. Talán ez a magyarázata az intróban megjelenő keresztnek is: a vörös csillag igazi természete a robogó vonat orrán a kereszt által tárul fel előttünk. Nem a vörös csillag értelmezi a keresztet, ahogy a bolsevikok gondolták, hanem a kereszt győz a démonok felett, ahogy a Biblia tanítja.

7 hozzászólás

  1. Miklos Szalai

    Sajnos a filmet nem láttam, de Trockij ilyen bemutatását igazságtalannak érzem. Még keresztény, antimarxista oldalról is. Hadd idézzem ide a végrendeletét:
    “tudatos életem negyvennégy esztendejét forradalmárként éltem le, ebből negyvenhárom éve a marxizmus zászlaja alatt harcolok. Ha újrakezdhetném az életet, természetesen egyik- vagy másik döntésem más lenne, de életem általános iránya változatlan maradna. Proletárforradalmárként, dialektikus materialistaként, következésképpen engesztelhetetlen ateistaként halok meg, hitem az emberiség kommunista jövőjében ma még szilárdabb, mint ifjúságom napjaiban volt.
    Natasa (felesége) most az ablakhoz jött, kinyitotta a spalettát, a fény elárasztja a szobát. Látom a napsugarakat mindenütt, az ég kékjét, a fű zoldjét. Az élet gyönyörű. Az eljövendő nemzedékek tisztítsák meg teljesen az elnyomástól, az erőszaktól és élvezzék azt teljesen.” Szerintetek aki így búcsúzik az élettől, az szimplán egy démon?

  2. Szalai Miklós

    Ja és ez is némi ellenkezést borzolt bennem: “Ahhoz a kommunistához, akinek a kabátja alól bújtak ki az észak-amerikai neomarxisták és progresszívek, hogy más eszközökkel, de ugyanazt a permanens forradalmat folytassák a szabadság és egyenlőség nevében.”
    Amerikában vannak trockisták. De azok a neomarxista, és “progresszív” tábor egy elenyésző töredékét, egy szűk szektát alkotnak. A trockizmus nézeteit tulajdonítani az amerikai progresszíveknek és neomarxistáknak olyan, mint hogyha Köves Slomó szektája (a lubavicsi hasszidok) nézeteit tulajdonítanánk általában a magyar zsidóknak.
    A “permanens forradalmat” pedig végképp nem lehet Amerikában folytatni. Ugyanis az elméletet Trockij éppen a kapitalista fejlődés útján hátramaradt társadalmak (így Oroszország) problémáival kapcsolatban alkotta meg, és az nem vonatkozik a “par excellence” tőkés országra, az USA-ra…
    Ugye te is bántónak éreznéd, hogyha úgy írnának rólad, hogy “Ja a Szabados Ádám? Hát az egy evangéiumi keresztény és azt magyarázza, hogy hatezer évvel ezelőtt hat nap alatt teremtette az Isten a világot”:)

  3. Szalai Miklós

    Nem láttam a filmet! De így beállítani Trockijt szerintem igazságtalan és bántó – keresztény, antimarxista nézőpontból sem kell őt így szemlélni…Hadd idézzek Trockij végrendeletéből:
    “Ha újrakezdhetném az életet, természetesen egyes döntéseket máshogy hoznlék, de életem általános iránya változatlan maradna. Proletárforradalmárként, dialektikus materialistaként, következésképpen engesztelhetetlen ateistaként halok meg, hitem az emberiség kommunista jövőjében ma még szilárdabb, mint ifjúságom napjaiban volt.
    Natasa (a felesége),most az ablakhoz jött, széthúzta a spalettákat, a fény elárasztja a szobám… Látom a napsugarakat mindenütt, az ég kékjét, a fű zöldjét…Az élet gyönyörű. Az eljövendő nemzedékek tisztítsák meg az elnyomástól, az erőszaktól, és élvezzék azt teljesen. Lev Davidovics Trockij” SZerinted aki így búcsúzik az élettől, az egy démon?

  4. Szabados Ádám

    Kedves Miklós!

    A démon szó itt természetesen nem szó szerint értendő. Hitlerre is használnám. Trockij borzalmas dolgokért, milliók és milliók haláláért és iszonyatos szenvedéseiért felelős, mert megszállottja volt egy – szerintem démoni – ideának, ahogy Hitler is. Ezzel együtt mindkettőjük idealizmusában lehettek szép és csodálatos dolgok, és a jellemükben is lehettek vonzó vonások, különben senki nem követte volna őket. A filmsorozat művészi eszközökkel igyekszik megragadni ezt a komplexitást.

    Valóban zavarna engem, ha azt terjesztenék rólam, hogy hatezer éves Földben hiszek. De hát én nem azt mondtam, hogy az amerikai neomarxisták és progresszívek trockisták (!), csak azt, hogy az ő kabátja alól bújtak ki (metafora), hogy az egyenlőség és szabadság nevében folytassák a permanens forradalmat. Hozzátettem, hogy más eszközökkel. De ez valóban ugyanaz a forradalom. A gondolati és történeti folytonosság egyaránt kimutatható.

  5. Szalai Miklós

    Köszönöm a korrekciót. A gondolati és történeti folytonosság valóban kimutatható, természetesen.

  6. Kolozsvári Gábor

    Hol lehet elérni ezt a sorozatot?

  7. Szabados Ádám

    Netflix.

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK