Miért gyűlölik emberek Istent?

2020 Júl. 12. | Divinity, Egyén, Elmélkedések, Spiritualitás | 15 hozzászólás

Régen erősnek éreztem a gyűlölet szót Istennel összefüggésben, akkor is, ha a Biblia használja. Azt gondoltam, az emberek nem gyűlölik Istent, legfeljebb nem hisznek benne. Közömbösek vagy kételkedők, de nem utálják Istent, inkább csak nem érdekli őket az Isten-kérdés, vagy egyszerűen nincsenek meggyőződve Isten igazságáról. Ma már máshogy látom. Minél alaposabban figyeltem az embereket és a köztük lévő kapcsolatokat, annál egyértelműbb lett számomra, hogy az Isten-kérdés a legmélyebb motivációs bázisa a viselkedésnek. Akkor is, ha ennek nem vagyunk tudatában. Sőt, abban is biztos vagyok, hogy a gyűlölet pontos és helyénvaló kifejezés az emberek Istenhez való viszonyulásának leírására. Emberek tényleg gyűlölik Istent, és ez mélyen meghatározza a gondolkodásukat és a cselekedeteiket. De vajon mi okuk lehet erre?

Amikor hajlandók erről őszintén beszélni, sokan a szenvedéseikért vagy a hallgatásáért vádolják Istent. Úgy gondolják, hogy sorsuk rossz alakulásáért, betegségeikért, kapcsolati nehézségeikért vagy mások szenvedéseiért Istent terheli a felelősség. Azért vádolják Istent, mert néma maradt, amikor válaszolnia kellett volna imádságokra, vagy nem tett semmit, amikor pedig hatalma lett volna segítséget nyújtani. Istent távolinak vagy közönyösnek érzik, és nem értik, miért van ez, ha létezik. Ezek a vádak azonban inkább a haragot magyarázzák, nem a gyűlöletet. Istent szerető emberek is tudnak haragudni Istenre (gondoljunk csak Jóbra vagy Jeremiásra), a harag gyakran éppen a szeretet másik oldala. A szent és jó Istenre haragudni ostoba dolog, de ez önmagában nem gyűlölet.

Az Isten iránti gyűlölet legalapvetőbb motivációja más. Nem a vád és a neheztelés, hanem az ítéletétől való félelem. Emberek nem azért gyűlölik Istent, mert hallgat, hanem azért, mert nem akarják, hogy beszéljen. Ők maguk kerülik Isten tekintetét. „A pokol a másik ember” – mondta J-P. Sartre, de Zárt tárgyalás (Huis clos) c. drámájában, ahol ez a mondat elhangzik, valójában Istenre gondolt. Sartre egyértelművé tette, hogy számára Isten tekintete a pokol, mert elviselhetetlen mértékben sérti az emberi önrendelkezést és autonómiát. Ha az ember szabad, Isten, aki ítél felette, nem létezhet. Az emberek azért gyűlölik Istent, mert nem tudnak elszámolni az életükkel, a kegyelmet pedig vagy nem ismerik, vagy elutasítják. Inkább a tükröt törik szét, inkább a kinyújtott kart lökik el, semhogy megtisztuljanak. Jézus szerint az emberek egyszerűen azért nem akarnak a világosságra jönni, mert a cselekedeteik gonoszak és jobban szeretik a sötétséget a világosságnál. „Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei.” (Jn 3,10)

Régen megtévesztett engem a gyűlölet szó erőssége. Amikor ezt a szót hallottam, gyilkos dühöt, szitkozódó szavakat, fortyogó indulatot, vádló haragot képzeltem mögé. Nem ismertem a gyűlölet valódi természetét, noha bennem is ott volt. A gyűlölet alapvetően és lényegét tekintve nem a vádláshoz, hanem a vádtól való félelemhez kapcsolódik. Az Isten világosság, amelytől az ember elhúzódik, mint a tetten ért betörő, amikor a tulajdonos váratlanul betoppan. Mivel a rossz lelkiismeret találékonysága szinte határtalan, az Isten iránti gyűlöletnek is megszámlálhatatlan – látható vagy rejtett – arca létezik. Ezeknek az arcoknak azonban van egy közös vonásuk: a távolságtartás. A Vádló (vagy a képzelt Vádló) távol tartása. Istentől távolságot tartani lehet közönnyel, bujkálással, gyilkos szándékkal, kifogásokkal, rágalmazással, projektálással, hamis istenek legyártásával vagy tagadással is. A tudatos vagy tudattalan cél ugyanaz: elkerülni a tekintetét.

 

15 hozzászólás

  1. Gergely Erzsébet

    “………………………………………………………………………………………… Mivel a rossz
    lelkiismeret találékonysága szinte határtalan, az Isten iránti gyűlöletnek is
    megszámlálhatatlan – látható vagy rejtett – arca létezik. Ezeknek az arcoknak
    azonban van egy közös vonásuk: a távolságtartás. …………………………………..”

    A poszt olvasása ismét szembesít megtérésem előtti valómmal. Írtam már
    a blogon, miként viseltettem Istenhez és népéhez. Az Isten iránti gyűlölet
    nálam mélyről jövő “zsigeri” viszolygásban nyilvánult meg. Viszolyogtam,
    ha Isten neve említésre került, menekültem a hívők társaságától.

    Megdöbbentő volt átélni, miként vált ez az érzés semmivé, amikor Isten
    szerelme betöltötte szívem: “A reménység nem szégyenít meg; mert az
    Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Szellem által, aki
    adatott nekünk.” (Róm.5:5)

    Azóta pedig a szívemben időnként felvillanó negatív gondolat Isten iránt,
    rövid idő alatt felolvad, megsemmisül az ott kitöltött isteni szerelemben.

  2. Gergely Erzsébet

    Úgy látom előző kommentem meglehetősen fura for –
    mában jelent meg. Ismerkedem ezzel az új felülettel.

  3. Gergely Erzsébet

    “……………………………………………………………………………………
    Azóta pedig a szívemben időnként felvillanó negatív gondolat
    Isten iránt,rövid idő alatt felolvad, megsemmisül az ott kitöl –
    tött isteni szerelemben.”  

    Már a komment írásakor hezitáltam, megfelelő e a “felolvad, megsemmisül” ige. Időközben találtam kifejezőbbet, ezért
    javítom idézett mondatom:

    “……………………………………………………………………………………….
    Azóta pedig a szívemben időnként felvillanó negatív gondolat
    Isten iránt rövid idő alatt kialszik, az ott kitöltött isteni szere – lemben.” 

  4. IGe

    Szemantika tudomány szerint a szerző elfelejtette megemlíteni és behatárolni, hogy melyik Istenről is ír az emberiség által eddig ismert és ‘teremtett’ több ezerből, a hindu vallás Isteneivel több millióból. Így csak tippelni sejteni lehet, hogy itt a judeokeresztény Jahve Istenről lehet szó. Nos az mivel totálisan kitalált karakter, lehet “gyűlölni” akárcsak Hókuszpókot a Hupikék törpikékben, vagy Darth Vadert a Csillagok háborújában. – Csak felesleges. Hiszen azért lett úgy kitalálva.

  5. halmaz

    Kedves IGe!

    A szerző teljesen jól behatárolta, hogy melyik istenről ír, amikor Istent nagybetűvel írta. A Biblia Istenét nagybetűvel írjuk, kisbetűvel írt isten meg úgy általánosságban valamilyen nem specifikált istenséget jelent. Kérem olvassa el a “A magyar helyesírás szabályai” című könyvet, ha kételkedik az általam leírtakban.

  6. Sóskuti Zoltán

    …és hogy mennyire így van, azt Jézussal kapcsolatban látjuk az Evangélium lapjain: mit vált ki az emberekből. A kereszt erről beszél: így lehet gyűlölni Istent, a tükröt, a kinyújtott kart, az ítéletet – és elutasítani a kegyelmet.

  7. Gábor

    Egy nagyon fontos motívum kimaradt, hogy miért is gyűlölhetik az emberek Istent (és ez szerintem még alapvetőbb indok): azért mert a bűneiket jobban szeretik és tudják, hogy ez Istennél tilos, így inkább lázadnak ellene.

  8. Szabados Ádám

    Ez így van, de vajon gyűlölnék őt, ha a lázadásukban nem félnének tőle és az ítéletétől? Nem szükséges gyűlölnöm egy hegyet azért, mert eltávolodtam tőle. De ha a Hegy személyes, nekem rossz a lelkiismeretem, és félek a Hegy haragjától, hajlamos leszek gyűlölni őt.

  9. Gábor

    Az első fázis azonban ez: az emberek inkább szerették a sötétséget (a bűnt), mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Jn 3,19. De mivel a bűnt Isten nem szenvedheti, nem egyezik ki vele, míg az emberek kedvelik a vétkeiket, így gyűlölik az Istent és inkább megtagadják még a létezését is.
    Az már egy másik fázis, hogy az ember belefárad a bűneibe, szeretne tőle megszabadulni, de mivel nem ismeri Isten könyörülő szeretetét, azt hiszi, hogy Isten gyűlöli a bűnei miatt és csak az ítéletes voltát látja. Erről beszélsz te, hogy ebből fakad a gyűlölete. De a dominánsabb, a gyakrabban előforduló szerintem az az előző.

  10. Szabados Ádám

    Az már egy másik fázis, hogy az ember belefárad a bűneibe, szeretne tőle megszabadulni, de mivel nem ismeri Isten könyörülő szeretetét, azt hiszi, hogy Isten gyűlöli a bűnei miatt és csak az ítéletes voltát látja. Erről beszélsz te, hogy ebből fakad a gyűlölete.

    Nem, én sem erről beszélek. Nem írtam, hogy belefáradt a bűneibe, sem hogy szabadulni szeretne tőle. Ugyanarról a fázisról beszélünk, csak más aspektusairól. Te arról, hogy az ember szereti a sötétséget. Én pedig arról, hogy gyűlöli a világosságot, mert a sötétséget szereti és fél a világosságtól.

  11. Gábor

    És szerinted miért szereti a sötétséget?

  12. Szabados Ádám

    Hát ez az észszerűtlen irányultság a bűn lényege, nem?

  13. Gergely Erzsébet

    “És ……………….. miért szereti a sötétséget?”

    Úgy gondolom elsősorban azért szeretjük mi
    emberek a sötétséget , mert beleszületünk:

    “Mert íme, sötétség borítja a földet, és éjszaka
    a népeket, ……………………………” (Ézsaiás 62/a)

  14. Gergely Erzsébet

    Javítás:

    (Ézsaiás 60:2/a)

  15. Gábor

    Ez valóban ésszerűtlen ez az orientáció. De ha Jézus új irányt ad a vágyainknak az újjászületés során, akkor már nem gyűlöljük Őt, hogy nem mehetünk a bűnt követve, mert nem is akarjuk.

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK