Legjobb olvasmányaim 2020-ban

2020 dec. 31. | Divinity, Kultúra, Spiritualitás, Teológia | 3 hozzászólás

A korábbi évekhez hasonlóan most is összeszedtem egy válogatást azokból a könyvekből, amelyek idén a legfontosabbak voltak számomra.

Teológia

1) A Biblia ihletettsége és tekintélye (B. B. Warfield). A princetoni teológus könyve az egyik (ha nem a) legalaposabb tanulmánykötet a Biblia önmagáról adott bizonyságtételéről, amellyel teológusként eddig találkoztam. Csak a θεόπνευστος (Istentől lehelt) görög szóról annyira alapos (ötven oldalas!) és meggyőző filológiai tanulmányt tartalmaz, hogy a tekintélyes Bauer-Danker-Arndt-Gingrich féle ógörög lexikon egyetlen hivatkozásként említi a szócikkében. Megkerülhetetlen könyv a témában.

2) A vallásos tudat és a keresztyén hit (J. H. Bavinck). Három másik vallástudományi könyvvel együtt olvastam (lásd itt). Bavinck becsületesen mutatja be, hogyan jelenik meg a vallásos tudat (totalitásélmény, a normatudat, a Magasabb Hatalommal való kapcsolat, a megváltás szükségének érzete, vagy éppen az életirányítás) a világvallásokban, de éles különbséget tesz a vallásos tudat és a kinyilatkoztatáson alapuló keresztény hit között.

3) Jonathan Edwards gondolatvilága (Vető Miklós). A filozófia és a teológia határvidékén kalandozik a magyar katolikus szerző (először franciául megjelent) kötete. Vető elsősorban Edwards metafizikáját dolgozza fel, de közben feltárul a nagy amerikai ébredés teológusának kálvinista hite, és annak lenyűgöző gazdagsága is. A könyvről írt recenzióm az Országút magazinban jelent meg.

Spiritualitás

1) The Mark Experiment (Andrew Page). Ezt a könyvecskét már többször olvastam, magyarra is lefordítottam, most megint visszatértem hozzá. Andrew Page kiváló pedagógiai érzékkel rövid idő alatt teljesen átlagos képességű embereknek (mint én) megtanítja a könyvön keresztül az evangélium eseményeinek sorrendjét. Fantasztikus élmény egészében látni Jézus történetét és úgy imádkozni hozzá, hogy az evangéliumot fejben lapozom. Most az egyik fiammal csináltuk végig a kísérletet, ami még különlegesebbé tette számomra!

2) Eretnekek (G. K. Chesterton). Az esszéirodalom gyöngyszeme, ezt sem először olvastam, de ismét nagy hatással volt rám. Chesterton saját kortársaival száll vitába (Rudyard Kipling, H. G. Wells, George Moore, Lowes Dickinson, Omár Khajjám és természetesen G. B. Shaw), egyenként veszi sorba azokat a félrement gondolatokat, amelyek alapján Chesterton meglepő szóhasználattal eretnekeknek nevezi őket. A könyv teljesen hétköznapi spiritualitásról szól, de folyamatosan a keresztény ortodoxia irányába terel.

3) Two Contents, Two Realities (Francis Schaeffer). Amikor ezt a könyvecskét újraolvastam, nem tudtam, hogy a Harmat Kiadó éppen idén magyarul is megjelenteti. A L’Abri Fellowship alapítója szerint négy dologra van szükség ahhoz, hogy korunk szükségeire választ adhassunk és a fokozódó nyomással szembe tudjunk nézni. Két tartalom: 1. Egészséges tanítás; 2. Őszinte válaszok őszinte kérdésekre. Két valóság: 3. Igaz lelkiség; 4. Az emberi kapcsolatok szépsége.

Kultúra

1) József és testvérei 1. (Thomas Mann). Mann regényében számomra a lelassulás volt a legfontosabb, az, hogy elidőzzek az ősatyák történeteinél, szemügyre vegyem a jellemüket, megfigyeljem a döntéseiket, és kövessem egy másik olvasó képzeletét. Ambivalens a kapcsolatom ezzel a regénnyel (amelynek még csak az első kötetét olvastam végig), itt írtam részletesebben is a tapasztalataimról.

2) A Háromtest-trilógia (Cixin Liu). A kínai szerző sci-fi sorozata (A háromtest-probléma; A sötét erdő; A halál vége) meghökkentő perspektívába helyezi az emberiség jövőbeni történetét (vagy lehetséges történetét). Jó volt elmenni vele erre a fantasztikus utazásra, és jó volt visszaérkezni, és újra értékelni azt, ami itt a Földön, Isten teremtett világában vesz körül. Az embernek a Földön van a helye.

3) A hit jelentése – a vallás egy ateista szemszögéből (Tim Crane). Crane Magyarországon élő brit filozófus, aki ateistáknak igyekszik elmagyarázni a vallások és a hit mibenlétét. Bár hívő keresztényként nyilván más szemszögből látom azt, amiben hiszek, Crane meglepően méltányos és többnyire pontos elemzése a vallásos hittel kapcsolatban nem a vallásosok tapasztalatát, hanem az új ateisták értelmezését igazítja helyre. Remek kis könyv.

4) Mi a baj a világgal? (G. K. Chesterton). Chestertontól bármit olvasni élvezet. Ez a könyve 2019-ben jelent meg magyarul, és elsősorban az ember otthonáról szól, a férfi és a nő kapcsolatáról, magukról a férfiakról és a nőkről, a gyermekekről, valamint az otthonból kissé kitekintve a közösségi nevelésről és a szavazati jogról. Chestertonnal nem kell mindenben egyetérteni, de olyan meghökkentően egyszerű mozdulatokkal töri szét a gondolkodásunk megszokott sémáit, ahogy a földből ássák ki a feleslegessé vált oszlopokat. A szerző zseni.

 

3 hozzászólás

  1. ΙΧΘΥΣ

    Ezért is szeretem az év végét, mert ilyenkor át lehet gondolni az eltelt időszakot és nagy érdeklődéssel olvastam a korábbi évek beszámolóit is – itt a blogon, amik szinte külön-külön is felérnek könyvajánlókkal! ( + magam is mostmár évek óta megcsinálom ezt a “számvetést”, hálát adva Istennek, mindazokért akik írásaikkal, gondolataikkal inspiráltak. Az idei “termés”: https://krisztiantoth.tumblr.com/post/639008260939284480/könyvek-filmek-idézetek-20 ) Áldott új évet kívánok, bízom benne jól sikerült az év végi “sabbatical” időszak & várom a 2021-es “visszatérést” a Divinity-n. Üdv, TK

  2. jgabor

    Csatlakozom az előttem szólóhoz, én is kíváncsian szoktam várni Ádám év végi olvasmány-beszámolóit.
    Azért a József és testvérei kicsit lelassítják a winchestert, ugye? 🙂
    Az én idei listámon a Dickens, meg a Thackeray voltak ilyenek.

    Jásdi István: Lyukas óra
    Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit
    Hász Róbert: Fábián Marcell és a táncoló halál
    Tolnai Lajos: Új föld, új szerencseC.
    John Miller & Barbara Miller Juliani: Barbara, gyere vissza!
    Almási Kitti: Hűtlenség – …  és ami mögötte van
    Bodor Ádám: A börtön szaga
    Dickens: Örökösök I, II.
    Thackeray: Hiúság vására I, II.
    Olga Tokarczuk: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át!
    Miklya Luzsányi Mónika: Az ecsedi boszorkány
    Ungváry Krisztián: Horthy Miklós
    Illés Sándor: Vihar után szivárvány
    Bencsik Gábor: Mari története
    Márai Sándor: Csutora (újra elolvastam)
    John C. Lennox: Hol van Isten a koronavírus idején?

  3. Szabados Ádám

    Na igen, Thackeray sem egy száguldás.:) A barbarás könyv katartikus olvasmány.

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK