Roger Scruton: A szépről

2021 márc. 19. | Divinity, Filozófia, Művészet | 2 hozzászólás

A Különvélemény 14. epizódjában Roger Scruton A szépről c. könyvét beszéljük át. A szép kérdése sokkal messzebb mutat, mint a szépítélet, vagy az, hogy szép környezetben élünk-e. Messzebb mutat a természeti és az emberi szépségnél is, sőt, magánál a művészetnél is. A szép kérdése azt veti fel, hogy vajon metafizikai értelemben otthon vagyunk-e a világban, van-e eredendő rend és odaillés, van-e jelentés és értelem, van-e transzcendens valóság, amely után a szép élménye vágyat ébreszt bennünk, vagy éppen egzisztenciális félelmet, amely menekülésre késztet. A szép problematikája vezet el a megszentségtelenítés modern törekvéséhez is, ahhoz a meglepő fordulathoz, hogy „a művészet fölvette a szép fáklyáját, vitte egy darabig, majd beledobta Párizs piszoárjaiba” (109). Mi igyekszünk most is fölfelé mutatni.

A beszélgetés itt vagy itt meghallgatható.

 

2 hozzászólás

  1. Gergely Erzsébet

    Hallgatva a beszélgetést Scruton könyvéről, melyben a szép messzebb mutat a bennünket körülvevő világ szépségeitől, mégis örömmel idézem az alábbi mondatot.

    Bár a szép, amiről ír, a bennünket körülvevő világban látható, ám feltétele föntebb mutat a földi szépen:

    “A deres fej a dicsőség koronája, ha az igazság útjában található.”  

    “The hoary head is a crown of glory, if it be found in the way of righteousness.” (Proverbs 16:31)

  2. Tavaszieper

    Napóleon is értelmezte a szépet, (kicsit tömörebben mint Scruton😊):

    “Mindenekelőtt a nagyságot keresem, ami nagy, az mindig szép.”

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK