Jézus első messiási jele

2021 ápr. 24. | Divinity, Elmélkedések, Spiritualitás | 7 hozzászólás

Jézus az első messiási jelet egy esküvőn tette, ahol elfogyott a bor. Kínos helyzetből mentette ki a vőlegény családját, amikor a kővedrekbe vizet töltetett, majd borrá változtatta azt. A jellel jelezte: az Isten országában a végső szó nem a megszégyenülésé, hanem a felszabadult örömé.

Kánában folyt a bor, mert az Isten országa öröm és vigasság. De ahogy telt az idő, a bor minősége nem csökkent, hanem nőtt. Mert az Isten országában az idő nem múlik, hanem telik, és a későbbi jobb, mint a korábbi.

A kánai menyegzőn a Messiás, akiről a házasság titka szól, felfedte önmagát, és mintha képekkel mondta volna: „Egyetek, igyatok, barátaim, részegedjetek meg a szerelemtől!” (Én 5,1) A bort később is összehozta a friggyel: „Ez én vérem, az új szövetségé!” (Mk 14,24)

Az első messiási jel meghökkentően prózai ünnepélyessége a mámorító beteljesedésre mutatott. Ilyen tiszta öröm lesz az Isten országa menyegzői lakomáján, ahova hivatalos mindenki, aki elfogadja a Vőlegény hívását. A Bárány menyegzőjén elkezdődik az örök vigasság. Ott soha nem fogy el a bor, és minden egyre csak jobb lesz.

Kánában Jézus felfedte küldetését. Azért jött, hogy részt vehessünk a Nagy Lakomán, és bemehessünk vele az Atya tiszta örömébe. Lenyűgöző, hogy ezt egy esküvőn tette, borral.

 

7 hozzászólás

  1. Gergely Erzsébet

    “……………………………………………………  
    Kánában Jézus felfedte küldetését. Azért jött, hogy részt vehessünk a Nagy Lakomán, és bemehessünk vele az Atya tiszta örömébe. Lenyűgöző, hogy ezt egy esküvőn tette, borral.”

    A kijelentett igeversek alapján ezt én is hasonlóan látom, viszont vanna a posztba olyan gondolatok, következtetés, amik számomra egyenlőre újszerűek. Pl. : 

    – Kánában folyt a bor 

    Úgy gondolom a víz borrá változtatása után bár volt bőven, de hogy folyt volna!? 

    az Én. 5:1 idézet:

    “Részegítő szerelem” – ben volt részem, és majd bele pusztultam. Szeretem az Úr Jézus Krisztust egyre mélyülő csendes, tiszta viszont szerelemmel, ám a “részegítő szerelem” riaszt. A színről színre való látáskor is maradhat ez az egyre mélyülő, csendes, tiszta szerelem.

    – mámorító beteljesedés.. < > …. tiszta öröm 

    Volt részem mámorító beteljesedésben is, de a tiszta örömmel való beteljesedés személy szerint vonzóbb.

    ott soha nem fogy el a bor, és minden egyre jobb lesz.

    Nem vonom kétségbe, de számomra ez nem annyira fontos. Ugyanis meggyőződésem szerint nem a bor bősége miatt lesz ott minden egyre jobb. 

    Habár értem, hogy a poszt témája miatt kapott hangsúlyt a bor, ami valóban jelentőségteljes, azért az Ige fényében ismét megvizsgálom ezeket a számomra újszerű gondolatokat, következtetéseket. Köszönöm az írást, ami erre a vizsgálódásra inspirál.

  2. Szabados Ádám

    Kedves Erzsi néni,

    a „folyt a bor” metafora: Jézus csodája miatt volt belőle bőven. De akár utalhat arra is, hogy a kancsókból folyt, nem fogyott ki. Vagy arra is, amit Ámósz jövendölt a messiási időkről: „Eljön majd az idő – így szól az ÚR –, amikor nyomon követi a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt; must csorog majd a hegyekről, folyik mindenütt a halmokról.” (Ám 9,13)

    Az Énekek énekéből vett idézet valószínűleg az egyetlen, amikor Isten szólal meg a költeményben. Ő (de legalábbis a szerző által a Szentlélek) mondja a nászát háló párnak, hogy részegedjenek meg a szerelemtől. Mert nekik, abban a kontextusban szabad. Egyébként nem jó felébreszteni a szerelmet, és a költeményben a fivérek a húgukat is féltve őrzik, nehogy idő előtt, rossz kontextusban mámorosodjon meg tőle (Én 8,4.8). Tehát itt a tiszta, szövetséggel körülbástyázott szerelem józan mámoráról van szó. (A józan mámor Szent Ágoston egyik kedves szókapcsolata.)

    A többi a borral kapcsolatban szintén képes beszéd. Maga Jézus használja a bort metaforaként, és szerintem a kánai menyegzőn is az.

    Remélem, így érthetőbb, mire gondoltam a posztban.

  3. Gergely Erzsébet

    Kedves Ádám! 

    Már ezekért a kiegészítő gondolatokért érdemes volt kommentelnem. Köszönöm. 

  4. Din-din

    Engem annyira megáldott, amikor egyszer a bibliai szimbólumok szemüvegén keresztül néztem ezt a történetet! A víz [többek között] ítéletet/Isten haragját jelképezi a Bibliában több helyen, pl. özönvíz… A bor/a vér a szövetséget. Tehát: Jézus nem “csak” eltörli a bűneink miatti jogos ítéletet, hanem Istennel kötött szövetséggé változtatja át!

  5. István70

    Amikor először olvastam el a kánai menyegző történetét – talán 20 éves korom körül -, így reagáltam: “ejha, ez igen!”. Bár volt egyfajta tiszteletem a hit iránt, de nem voltam hívő, ugyebár ez a rekciómból is látszott, a minőségi szövegek viszont már akkor érdekeltek, legyen szó akár egy tanulmányról, akár egy regényről, vagy bármiről. Azt pedig rögtön láttam, hogy ez egy nagyon sokrétű, gazdag szimbolikájú szöveg. Az összes szereplő és az egész helyzet, és annak az összes vonatkozása kérdéseket sorát veti fel. Ez csak egy komment, én így három kérdést teszek fel, a válaszokat kifejteni most nincs időm, de igazából nem is kell, hiszen a válaszok személyesek.

    Mi Mária szerepe a törénetben?
    Ki a vőlegény és ki a menyasszony? (Gyk.: nem a Da Vinci kód a megoldás 🙂
    Mit tudok, mit tudathatok, mit nem tudok, és mit nem tudhatok a saját életemről, illetve amikor rendelkezem az életemről, döntéseket hozok?

    (Nagyon sok kérdés tehető még fel, pl. a helyszínről, a szolgákról stb.)

    A kánai menyegző – személy szerint úgy gondolom – a legjobb bibliai példája annak, hogy hogyan van jelen az életünkben a nem evilági, mert ez a történet nagyon is az életről szól. Mivel sokaknak – nekem is – gondot jelent, hogy tiszta szívvel ragadjam meg a hitet, és az értelem mindig jelen van, nos a kánai menyegző remek története, eszköze annak, hogy a racionalitással elmenjünk addig, ameddig lehet a hit megismerésében.

  6. Lacibá

    Mária valószínűleg mint fő szervező vett azon részt, és nem igazán mint vendég. Ebben a helyzetben teszi meg észrevételét Jézusnak. Bár elsőre úgy tűnik, hogy elutasítást kap, mégsem ez a helyzet, hiszen a szolgáknak adott utasítása után Jézus cselekszik. Tehát Mária közbenjárása hatásos, és nem ellentétes az Atya akaratával, sőt sejthetően épp az Ő kívánságát tolmácsolta. Megint csak az a helyzet, mint az elején az ő történetének: “íme az Úr szolgálóleánya, legyen … a te igéd szerint”

  7. Lacibá

    Názáret nincs messze Kánától. Az ifjú pár valószínüleg Mária rokonai, és ezért segédkezik ott Mária. Meg lehet, hogy mással nem is tudott hozzájárulni az alkalomhoz….

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK