Afgán tükör

2021 aug. 18. | Divinity, Társadalom | 21 hozzászólás

A tálibok viharos győzelmével húsz év véres-verejtékes befektetése ment egyik pillanatról a másikra a kukába. Sokkoló az amerikai vezetés látványos csődje, a kapkodás, a pánik, a saigoni pillanatok hatványozott ismétlődése. Sokkoló, hogy tízezrével rekedtek amerikaiak (!) ellenséges vonalak mögött, és jelenleg a tálibok jókedvén múlik, hogy eljutnak-e a kabuli repülőtérre, ahonnan kimenthetik őket. Sokkoló 2001. után éppen húsz évvel megint embereket látni, ahogy az égből potyognak. De talán még sokkolóbb, hogy a tálibok gyakorlatilag ellenállás nélkül vették át a hatalmat egész Afganisztán felett. A legtöbb várost egyetlen golyólövés nélkül vették be, hiába néztek szembe többszörös túlerővel. Akik arra számítottak, hogy az amerikaiak által felkészített afgán kormányhadsereg – meg a szabadságát féltő afgán nép – legalább egy ideig feltartóztatják a tálib hadműveleteket, keservesen csalódtak. Nem kell Afganisztán-szakértőnek lenni ahhoz, hogy ennek az egyik tanulságát viszonylag könnyen felismerjük. Az afgánok zsold nélkül egyszerűen nem akartak az amerikaiak világáért harcolni.

Nem akartak olyan világért vért ontani, amely minden csábítása és ígérete ellenére idegen tőlük. Amelyben nem hisznek és amelyben nem is bíznak. Nem motiválta őket, hogy harcoljanak egy világért, amelyben nincs különbség férfiak és nők között, ahol megszűnik a tisztelet és a szentség, ahol nincs istenfélelem, ahol szétesnek a közösségek, hogy helyükre mesterséges identitásokat rajzoljanak, ahol a szexuális devianciákat ünneplik, ahol az apák feleslegessé válnak, viszont a férfiak is szülhetnek. Márpedig Amerika az elmúlt években ezt az ideológiát vitte az afgán hegyek közé, morális felsőbbrendűséggel, genderszakokkal és szivárványos zászlóval. Ez nem olyan alternatíva, amiért az afgánok gondolkodás nélkül az életüket adnák. Láthatóan még akkor sem, ha a passzivitásuk ára egy új iszlám állam. Amiért viszont tízezrek voltak készek harcolni.

Ha a nyugati progresszívek érzékelni szeretnék, hogy a világ nagy részén mennyire visszataszítónak tartják a kultúrájukat (leszámítva persze a gazdagságot), vessenek egy pillantást a kegyetlen, morcos tálibokra. A földön van olyan hely, ahol adott esetben még ezeket a vadembereket is jobb választásnak tartják, mint a teremtést megkérdőjelező és a közösségeket szálaira bontó genderkáoszt. A progresszív válasz erre nyilván az, hogy ezek a népek fejletlenek. Éppen arról szólt volna a felvilágosításuk, a gendertanulmányok, a genderegyenlőségbe ölt egymilliárd* dollár és a többi nagyszerű világnézeti nevelőprogram, hogy kihozzák őket a középkori berögződéseikből. De mi van akkor, ha a fejlődésnek nincsen ilyen egyértelmű útja? Vagy nem pont ez az útja? Mi van akkor, ha az utópikus posztkeresztény társadalomkép és gendereszme ugyanúgy egy céltévesztett, kisiklott ideológia, mint a vahabita iszlám, amiben a tálibok hisznek? Vajon az afgán nép viselkedése nem lehet egyfajta tükör, amibe érdemes lenne előbb-utóbb belenézni?

Az afgánok nagyon sokat fognak szenvedni a mostani passzivitásuk miatt. Ördögi igát vettek a nyakukba. Az amerikaiak barátait, akiket nem tudtak kimenekíteni (és talán bent rekedt amerikaiakat is) a tálibok kínozni és gyilkolni fogják. Százezrek kelnek útra. A nők előtt (és mögött) ajtók záródnak be, egyesek közülük már kislánykorban tálib rabszolgák lesznek. Az átlagpolgároknak Mohamed legrosszabb arcával is meg kell barátkozniuk. A megtorlástól való félelem sokakat fog súlyos béklyókba verni, rengetegen fognak meghalni, egyesek testét a piactereken fogják végigvonszolni. Ez innen nézve vitán felül borzasztó, és a kétségbeesett menekülőkről készült megrendítő képek alapján nem keveseknek ott is egyértelműen az. Hogy az afgánok mégis a táliboknak engedtek, az viszont a nyugat erkölcsi állapotáról is szól. Rengetegen tartanak a táliboktól, de az amerikaiak társadalmi víziójától meg iszonyodnak. Lehet, hogy a tálibok gonoszsága innen egyértelműbb, a progresszív nyugat diabolikus vonásai azonban mintha onnan látszanának jobban. Legalább egy pillanatra el kellene ezen gondolkodni.

*Korrigáltam a számot, mert korábban véletlenül rossz összeget írtam.

 

21 hozzászólás

  1. András

    Nem szeretném tagadni a cikkben leírtak igazságtartalmát (Seres László kiváló cikkét ajánlom elolvasni: Transz őrületexpressz – Azonnali), ezzel együtt a jelenlegi helyzet véleményem szerint sokkal mélyebb és régebb óta tartó súlyos problémáknak (is) köszönhető, melyek nem az utóbbi 30 évben jelentkeztek. Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetnek pusztán LMBTQ – Progresszív társadalmak kontra hagyományos társadalmak jellegű olvasata eléggé egyoldalú. Miért gondolom így:
    – az USA a II. világháború óta – a végeredményt vizsgálva – minden jelentős háborúját elvesztette. Ebbe a sorba illik a mostani Afganisztáni kaland is. Látszólag az USA nem sokat tanult a Vietnámi kudarc óta. Ezt azért hozom ide, mert ott nem a progresszívek álltak szembe bármilyen „hagyományos társadalmi berendezkedés” képviselőivel, hanem az elvileg „szabad világ/Nyugat” csapott össze a szovjetek által támogatott Észak-Vietnámi kommunistákkal.
    – amikor ifj. Bush elnök útjára indította Afganisztán lerohanását sztárprédikátorok, TV evangélisták, „evangéliumi” lelkészek, vezetők „áldották” meg a hadsereget és a fegyvereket is. Egyik Amerikában élő rokonom, aki lelkipásztor tábori lelkészként szolgált Afganisztánban az amerikai katonák között. Egy idő után felmondott, mert nem bírta megakadályozni a sorozatos öngyilkosságokat. A katonák egy részét folyamatos rémálmok gyötörték, szabályosan rettegtek és sokan csak tudatmódosító szereknek minősülő anyagok fogyasztásával merték kitenni a lábukat a bázisról. Már akkor mondta, hogy belátta: ennek a katonai beavatkozásnak nem sok értelmét látja. Magyarországon 1938. május 25-én került sorra a 34. Eucharisztikus Világkongresszusra (most készülődik az ország az 52.-ik Világkongresszusra). A 30-as és 40-es években a hazai történelmi egyházak képviselői nemcsak megszavazták a zsidótörvényeket, hanem 1942 elején meg is áldották a tőlünk több ezer kilométerre, idegen országba, idegen földre kivezényelt 2. magyar hadsereget. A katasztrofális „eredményeket” ismerjük. Akkor az evangéliumi hívők egy része nem vállalta a katonai szolgálatot, többek között azért, mert lelkiismeretével nem tudta összeegyeztetni, hogy megszállóként idegen földön egy másik ország honvédő katonáit gyilkolássza. Őket hadbíróság elé állították, másokat munkatáborba hurcoltak. Miért írom le mindezt? Azt gondolom, hogy a hívő embereknek, az egyháznak el kellene azon gondolkodni, hogy kell-e támogatni az ilyen jellegű katonai műveleteket, illetve keresztényként mi a helyes hozzáállás ezekhez.
    – az alábbi írást ajánlom elolvasásra, sok hasznos gondolatot találtam benne:

    http://cluborlov.blogspot.com/2021/07/a-case-study-in-national-shame.html

    Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!

  2. M. Attila

    Az utolsó bekezdés nagyon ül. És ebben a kontextusban a szivárványos ideológia felemlegetése lehet, hogy gyengíti a mondanivalót: én legalábbis nehezen tudom elképzelni, hogy ezt erőltették volna az amerikaiak az afgán hegyek közé is. Viszont az individualizmus, a közösen elfogadott igazság és érték hiánya, na az látszik, és épp elég lehet ahhoz, amit az utolsó bekezdésben írsz.

  3. István

    Elgondolkodtató írás.

    Mivel nincs személyes tapasztalatom ezzel a világgal, ezért nehéz megérteni pontosan mi és miért történik (mint a legtöbbünknek).

    Az tény, hogy Afganisztán összeomlása az egész világot megdöbbentette. Ilyen gyors, pár nap alatt lezajló változás szinte a bibliai fordulatokra emlékeztet.

    Valószínűleg nagyon sok elemzés fog megjelenni a témában a következő hetekben.. években.
    20 év alatt nem sikerült egy koherens, nyugati típusú demokrácián, konszenzuson alapuló szabad társadalmat meggyökereztetni, még rengeteg pénz és vér áldozat árán sem. Az az értékrend, és élet, amely ott kialakult, úgy tűnik annyit senkinek nem ért, hogy kockáztasson, harcoljon is érte (még a túlnyomó katonai és gazdasági fölény mellett sem) – maximum, hogy elmeneküljön.
    Emiatt világos, hogy fenntarthatatlan is volt.
    Hogy ez mennyiben a Nyugat hibája, mennyiben az ott élőke… , vagy ennek egyszerűen így kellett történnie, nehéz rá választ találni.

    Hogyan tovább, ez is óriási kérdés. Ez a mai Talibán másként fog-e kormányozni, mint 20 éve, vajon egy ‘szelídebb’, szabadabb rendszer jön-e létre, vagy egy ugyanolyan véreskezű elnyomás… mindkét oldalon lehetnek érvek.

    És amit a világ legerősebb (és egyik leg önkorlátozóbb) hadserege nem ért el, a felfoghatatlan mennyiségű pénz nem tudott megváltoztatni,
    azt talán szép csendben eléri-e az internet, a social média, az új élet minta – felpuhítja-e a radikális iszlám és törzsi keretek befolyását, vagy az afganisztáni tradíció, klánok és sziklás hegyek ezt is legyőzik vajon?
    Még szerencse, hogy van egy fix pontunk..

  4. Gergely Erzsébet

    Kegyelem ismerni Isten kijelentéseit, amik lehetővé teszik az Ő perspektívájából szemlélni a mindenkori jelen történéseit. E kijelentésekből kettőt idézek:

    “Mert Őtőle (Istentől), Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek.” (Róma 11:36)

    “Mert Őbenne (Isten Fiában) teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyiszékek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremtettek; Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn.”(Kolossé 1:16-17)

    Megnyugtató tudni, Isten engedi meg és kontrollálja a háborúkat, járványokat, katasztrófákat, migrációt, továbbá kegyelmi ajándék ezen események között birtokában lenni annak a békességnek, amely azon tudás bizonyosságából fakad, hogy minden az Isten általmeghatározott cél felé halad itt a földön, az univerzumban és azon túl.

    Jövel Uram Jézus! Néped visszavár!
    Népeddel együtt én is visszavárlak!

  5. Cypriánus

    Meg persze az is, hogy a ” nyugatos”helyi elit is iszonyú korrupt, képmutató és kegyetlen volt. Dosztum tábornok annak idején tálib katonák ezreit kínoztatta halálra.

    Ráadásul a nők felszabadulása című toposz is elég féloldalas lett. Mehettek iskolába, de tömegesen erőszakolták meg őket. A nemi erőszak akkora probléma lett, hogy még a nyugati feminista szervezetek ottani lerakatai is komolyan meginogtak, tényleg jó irányba mennek e a dolgok.

    Igazából a tálibokkal a legtöbb ún ” afgán”(ha létezne olyan, nem csak klán meg törzsi identitás) el tud lenni, egyáltalán nem állnak messze az átlagos gondolkodástól.

    Viszont Amerika kudarca óriási.Ezután mindenki hatszor meggondolja, merjen e az amerikaiak kiszolgálója lenni egy fegyveres konfliktusban, mint tolmács vagy segéderő. A repülőről potyogó kétségbeesett afgánok üzenete világos:

    ” Amerika gyenge és hazug, Amerika el fog árulni és ott hagy a bajban téged, Amerika szövetsége a halált jelenti ”

    Ez a szörnyű repülőtéri videó milliárdok retinájába ég be,- és hatásosabb mém lesz mint valami hülye macskás progresszív humorbomba.
    Ugyanis az emberek többsége nem ideológia, hanem hatalmi realitás mentén tájékozódik, ki mellé érdemes állni. Az amerikaiak évszázadnyi soft power-t roggyantottak meg. Hiába a sok szuperhősös film, ha képtelenek megnyerni egy háborút néhány tízezer hegyi paraszt ellen.

    Amúgy Afganisztánban szolgált magyar katonák már 12 éve (!!!!) megmondták nekem, hogy ez lesz a vége: győz a Taliban, Amerika veszít, mert a háború egyszerűen nem megnyerhető a nyugat számára. Az előző a helyi talajban gyökerezik, az utóbbi idegen test.

    Érdemes megjegyezni, a Szovjetunió által gründolt kommunista afgán kormány 3 évig bírta a szovjet kivonulás után.. . A mostani -irdatlan mennyiségű pénzzel és fegyverrel kitömött -nyugatbarát kormány meg 3 hónapig….

    Még a szovjet kommunizmus is vonzóbb és hihetőbb volt, mint a mostani szivárványos maszlag.

  6. Cypriánus

    István, aki ismerte az országot, mint katona vagy újságíró vagy egyáltalán volt ott, az nem lepődött meg.

    Stumpf István is több mint 10 éve megírta hogy a helyi törzsi társadalom kifejezetten a tálibok felé lejt, és annyira hiányzik nekik a nyugati modell mint halnak a bicikli.

    Mint annyiszor, a nyugati sajtó etetett minket hülye klisékkel. Pedig ez a háború valószínűleg soha nem volt így megnyerhető.

  7. István

    Cypriánus, köszönöm a választ!

  8. Bela

    Amerika kiirtotta az Al-Qaeda-t, meg Bin Ladent. Nem akart haborut nyerni “néhány tízezer hegyi paraszt ellen”. Eselyt adott az afganoknak, aztan 20 ev utan hazojonnek a fiuk es a lanyok. Ez csak ilyen Rambo 3 fantazia, hogy Amerika veszitett, mert a Taliban bevonult. Reszunkrol mission accomplished. Amugy nem kellett szuper okos magyarnak lenni 12 eve, hogy a Taliban visszaterest megjosoljuk. Ha az afgan kormany nem akadalyozza meg, visszajonnek. Reszunkrol ennyi.

  9. Cypriánus

    Béla, Te láthatod így, de még az amerikai sajtó sem így látja, a Világ meg pláne nem.

  10. Bela

    En Amerikaban elek 25 eve. De ettol meg lehet, hogy rosszul erzekelem az atlag amerikai reakciojat. Reszemrol mission accomplished. De 20 gombocbol is sok.

  11. Steve

    Amennyire tudom, kétpárti egyetértés volt/van az USA-ban atekintetben, hogy ki kell vonulni. Szerintem nem is ez a kérdés vagy a probléma, inkább az, hogy hogyan lehetett ezt olyan borzalmasan szerencsétlenül sikerült levezényelni, mintha Móricka csinálta volna. Miért vonják ki a katonaságot azelőtt, hogy a nyugati civileket biztonságba helyezik, abban bízva, hogy a Tálibok lesznek olyan kedvesek és nem bántják őket? Miért hagyják az amerikaiak ott azt a sok high-tech fegyvert, amiről világos volt, hogy mind a Tálibok kezébe kerül (hiszen a Tálib előretörés egy ideje zajlik és már egy ideje egyértelmű volt, hogy a zsoldos afgán katonák – mivel a finanszírozásuk elillanóban van – semmit sem tesznek ellenük, az elnök pedig egy szélhámos)?

    Ha Biden nem bénázik így és rendesen levezényli a dolgot (1. elviszi az összes nyugati civilt + azokat az afgánok, akik veszélyeztetettek – mert pl. a nyugati erőkkel dolgoztak – és átestek a megfelelő vettingen, valamint 2. a high tech fegyvereket is szépen elszállítják csak az abszolút minimumot hagyva az afgánok kezében), akkor ki lehetett volna elegánsan is vonulni, repülőtéri káoszjelenetek, a cserbenhagyott síró civilek és a szégyenszemre menekülőre fogó böhönc amerikai katonai repülőről lepotyogó afgánok nélkül is.

    Ádám cikkével azt hiszem egyetértek ill. értem, mire gondol, de abban nem vagyok teljesen biztos, hogy jelen helyzetben ezt teljesen időszerű ennyire odadörgölni, én egy picivel később írtam volna meg ezt. 🙂

  12. Szabados Ádám

    Steve,

    engem most vágott mellbe ez az egész, ahogy szerintem sokunkat, belőlem ezt hozta ki. Sőt, hadd tegyek rá még egy lapáttal. Azon is gondolkodtam – egyetértve a helyzetértékeléseddel -, hogy vajon nem ugyanaz a valóságidegen ideológiai doktrinerség vakította-e el a jelenlegi amerikai vezetést, amely más területeken is jellemzi, nem utolsósorban éppen a biológia vagy a határvédelem kérdésében. Olyannak látszik, mint a strucc, amelytől Isten megtagadta a bölcsességet (vö. Jób 39,17).

  13. István

    Ádám kommentjében is lehet valami.
    Biden alatt az amerikai hadsereg talán nagyobb energiát fordított a woke-ításra, mint az afganisztáni kivonulás megtervezésére.
    (pl.a mémmé vált katonai rajzfilm reklám az lmbt+ családból jövő nővel, vagy a szintén mém státuszt érő CIA reklám az interszekcionális milleniumi kisebbségi hölggyel,
    míg Mark Milley, a legmagasabb rangú katonai vezető a kritikai fajelméletet reklámozta és a ‘fehér harag’ okait kutatta…)

    Ugyanakkor az sem biztos, hogy sokkal jobb végeredmény és közmegelégedés lett volna (bár kétségtelenül kevésbé látványos), ha az USA először szépen szervezetten kiviszi az állampolgárait, fegyvereit, katonáit, és végül átadja a kulcsot a Talibánnak (melyet hivatalosan terrorista szervezetként tart nyilván).
    Az afganisztáni civil lakosság akkor is ott maradt volna a Tálibokkal.. és valószínűleg sajnos ez is elég megrázó eseményeket és videókat generálna..
    és a Talibán nem tűnt túl szigorúnak az AlKaida (vagy az Iszlám Állam) terroristáival sem, ami az egész offenziva alapját képezte.

    A Pew Research egy 2017es felmérését idézik sokan ezekben a napokban, mely szerint a Sharia bevezetésének gondolata az egész világon Afganisztánban a legnépszerűbb (99%). Úgy tűnik, most megkapják.

    https://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/08/09/muslims-and-islam-key-findings-in-the-u-s-and-around-the-world/

  14. Steve

    “Ugyanakkor az sem biztos, hogy sokkal jobb végeredmény és közmegelégedés lett volna”

    Igen, valószínűleg aközött lehetett választani, hogy a dolgok optikája milyen, a tényleges helyzet egy jó ideje valószínűleg menthetetlen volt, úgy tűnik, a nyugati haderők működése és a hivatalos afgán erők felkészítése olyan volt és úgy zajlott, hogy már évek óta borítékolva volt a bukás.

    Biden problémája valószínűleg a realitás érzék hiánya volt (ahogy Ádám is írja), valamint hogy nem volt annyira komolyan vehető mint Trump. Trump és Pompeo úgy tűnik, jobban értette a helyzetet, a baráti afgán vezetést nem vették komolyan, Trump személyesen leült a Talibánok vezetőjével tárgyalni és arra tette a hangsúlyt a feltételeivel, hogy a kivonulás rendezett legyen, ne érje az amerikai civileket és támogatói kört bántódás ill. ne legyen presztizs veszteség sem az USA számára – és mivel Trumptól tartottak, mert hajlamos volt kiszámíthatatlanul odacsapni ha nem tetszik neki valami, komolyan is vették a feltételeit. Bident nem vették komolyan, így még meg sem valósult a kivonulás, az ország már a Tálibok kezében volt (miközben Trump elmondása szerint a Tálibokkal kötött egyessége olyan volt, hogy ha a kivonulásig a legkisebb területszerzés történik a részükről, leáll a folyamat). De az kétségtelen, hogy Trump scenarioja is kb. annyi lett volna, hogy van egy rendezett kivonulás, egy kultúrált ünnepség amikor egy díszfogadáson szépen átadják a kulcsokat az alkalmatlan afgán vezetésnek, felsorolják az érdemeket és a lajstromot, hogy lám az afgán kormányzatnak mindent megadtak amivel papíron sikeresek lehetnek, majd mindenki kezet fog és kész. Utána röviddel ugyanúgy összeomlott volna az afgán vezetés, de akkor az már nem az amerikaiak hibája.

  15. Istvàn

    Igen, ez a mostani esemènyek fènyèben kb egy ‘best case scenario’ lehetett volna. (Főleg ha a Talibàn mèg aa Alkaidàt ès az Isist is kidobja)

  16. István70

    Ez félrement. Ha már a nyugati ideológiát akarunk kárhoztatni, akkor a kábítószerfogyasztás, és az európai tehetetlenség lehetne az, hiszen a heroin alapanyagának vezető gyártója Afganisztán. Márpedig a táliboknak ebből van pénze, és ettől korrupt az afgán rendszer, hasonlóan Kolumbiához, ehhez képest minden ideológia másodlagos. A központi kormány és a hadurak ugyanolyan kartell, mint a tálibok, csak most a tálibok voltak erősebbek. Mivel az USA részéről az Afganisztánból jövő közvetlen terrofenyegetettség megszűnt, ugyan miért állt volna érdekében féken tartani egy olyan régiót, ahonnan nem hozzá megy az “anyag”, hanem Európába, meg Oroszországba, ráadásul magában az afgán társadalomban is brutális a heroinfüggőseg, kb. az európai alkoholfüggőséggel vetekszik. Ha az európai heroinfogyasztást le lehetne csökkenteni a felére, harmadára, hónapokon belül összeomlana a tálib rendszer.

    Szóval tedd le a drogot testvér, és ezzel megmented magadat, a családodat, és bónuszként egy afgán nőt is.

  17. Benchmark (ex István70)

    Sziasztok!

    István70 voltam, de úgy érzem, hogy Steve és István mellett valakinek változtatnia kell, mert ez már engem is összezavar az olvasásban, úgyhogy – bár felmerült a Pityu, a Stefán és a Sztyopa is -, de végül új név mellett döntettem: Benchmark néven irogatok ide a továbbiakban. Ez kellően egyedi és szerény nick 😉

    Csak nevet váltok, a nézeteim változatlanok 🙂

  18. istván

    az hagyján, úgy látom fel sem tűnt, hogy István és istván nem ugyanaz a nick, csak egyelőre még nem szóltunk hozzá ugyanahhoz a cikkhez egyszerre.
    na de majd most…

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK