Az indirekt beszédmód öröme

2021 okt. 13. | Divinity, Művészet | 1 hozzászólás

Többször tapasztaltam, hogy amikor közvetett beszédmódra váltok, olvasóim egy része összezavarodik és vagy a logikai következetességet keresi a szövegeimben, vagy a világos, egyértelmű állásfoglalást a valóság mellett. És mivel az írásaim zömében törekszem a valóság melletti világos, egyértelmű állásfoglalásra, nem is teljesen indokolatlan ez az elvárás. Előbb-utóbb azonban bekopog az én ajtómon is egy szürke köpenyes varázsló, és hív, hogy hagyjam ott a biztonságos egyértelműséget, induljak felfedezőútra, nem tudva, hogy az pontosan hová is vezet. Ekkor válik a nyelvi kifejezésmódom nehéz, kalandos úttá biztonságra vágyó olvasóim számára is, akik ha nem figyelnek, könnyen eltévednek, vagy talán el sem indulnak velem.

Søren Kierkegaard szerint az irodalmi kifejezésmód jellemzője a közvetettség. Az indirekt kommunikációban – vagyis az irodalomban – metaforák állják útját az egyértelműségnek. Ezek nem egyszerűen a jelentést takarják el, inkább izgalmas bújócskává teszik annak megfejtését, sőt, a metaforák labirintusában a kijárat keresése az olvasót is formálja. Giorgio Agamben olasz filozófus szerint „az élet az irodalomban egyedül a rejtély formájában nyilvánulhat meg” (A profán dicsérete, Typotex, 2008, 50). Ez maga a nyelvi közvetettség. Az irodalom hosszú útra csábít bennünket, és ennek az útnak a lényege a megfejtés kalandja. Egy jogi szöveg célja – legalábbis minden világok legjobbikában – az egyértelműség. A juristák akkor végzik jól a dolgukat, ha a szöveg egyenes ösvényen halad a rajttól a célig, és nem lehetséges oda más úton eljutni, csak azon az egy ösvényen. A jog nyelve kilőtt nyílként arra törekszik, hogy a mondatoknak egyetlen vitathatatlan értelmezése legyen, és az a leggyorsabb utat járja be. Ugyanezt mondhatjuk a logikus szándékáról is. Viszont pont fordítva van az irodalommal.

Ha a jog nyílvessző, akkor az irodalom útkeresés, kalandozás, sok nyitva hagyott lehetőség. Az irodalom lényegéhez tartozik a többértelműség, de nem a megvezetés céljából (bár a megvezetés sem áll távol az íróktól, és lássuk be, olvasókként is élvezzük a meglepő fordulatokat), hanem azért, hogy a jelentés megfejtésével nekünk, olvasóknak is legyen dolgunk. Az élővilág kevésbé fejlett régióiban az élőlények osztódással szaporodnak. Az egysejtű egyszerűen megkettőzi önmagát. A fejlettebb élőlényekre azonban az ivaros szaporodás jellemző – a hím megtermékenyíti a nőstényt, akiben megfogan és utána kiformálódik az élet. Az indirekt kommunikáció pontosan így működik: a jelentés megszüléséhez kell az olvasó is. A szerző nem csupán megkettőzi a gondolatát az olvasóban, mint ahogy egy papucsállatka vagy egy zöld szemesostoros lemásolja magát, hanem megtermékenyíti gondolataival az olvasót, hogy ő szülje meg a jelentést.

Az igazság bennünk való megszületése varázslatos élmény – ezért kedveljük jobban az irodalmi, mint a jogi szövegeket. Kivéve persze azt a nagyon is gyakori esetet, amikor jogi helyzetekre keressük a megoldást, mert olyankor nincs időnk a kalandokra, gyorsan hozzá akarunk jutni a szerző fejében lévő gondolatokhoz, ahelyett, hogy rejtvényekkel meg a jelentés kihordásával vesztegetnénk az időnket. De aki bajlódott már rejtvényekkel, tudja, hogy a felfedezés öröme megéri a vesződést. Az anyák is ismerik a szülés utáni eufóriát.

Az indirekt közlés által bensőségesebb viszonyba kerülünk a megismerhető valósággal. Az egyértelmű nyelvezet tárgyilagos környezetet teremt, a közvetettség ellenben szenvedélyeket szül, és a szenvedélyek a felfedezés legfontosabb ösztönzői. Az érkezik meg, aki útnak indul; az talál, aki keres. Az irodalmi nyelvezet metaforikus kacskaringói kíváncsiságot ébresztenek bennünk, hogy vajon mi lehet a következő kanyarban, a kanyar utáni bucka mögött, a buckát követő erdőben, az erdő mélyén rejtőző házikóban, a házikó felső szobájában, a szoba szekrényében. A közvetettség részvételt eredményez, a részvétel személyessé teszi a felfedezést, a felfedezés pedig a sajátunkká formálja a megismerést.

A logikának van rendszere – mondta Kierkegaard –, de a lét rendszerét egyedül Isten érti. Ezért a lét titkait időnként csak a szenvedélyek tudják megragadni, a szenvedélyeket pedig a nyelv közvetettsége vonja be a kapcsolatba. Ezért váltok át olykor én is a nyelvi kifejezésmódok között közvetett közlésre. A célom ilyenkor nem az egyértelműség, de nem is az összezavarás, hanem a valósággal való bensőséges viszony megteremtése és a felfedezés öröme. Ami az olvasó öröme is lesz, ha velem tart.

 

1 hozzászólás

  1. Kerekes Ernő

    Jó pár éve jutottam arra a megdöbbentő felismerésre, hogy a Biblia igen jelentős része tulajdonképp indirekt közlés, bár akkor nem így fogalmaztam magamnak, hanem úgy hogy költészet, a másik nagy része történetmesélés (időnként az író értelmezésével kiegészítve, mint egy klasszikus állatmesénél). Bár van benne direkt közlés, kijelentés, parancs, stb. és ezek alapvető, meghatározó jelentőségűek, de pl. Jézus inkább mondott példázatokat az igazságról, mint definíciót (a Zsid 11:1 talán az egyetlen kifejezett definíció az Újszövetségben), sőt van olyan példázata, amire több, közel egyenértékű teológiai magyarázat forog közkézen. És ez Istent nem zavarja, hiszen Ő ihlette a leírtakat. A teológia leggyakrabban igyekszik mindezt jogi jellegű direkt információvá formálni, és jól teszi, mert annak is van értelme, hogy rendszerezze a fontos következtetéseket, kizárja a félrevezető értelmezéseket, stb. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy az eredeti, indirekt voltában talán esendőnek tűnő szöveg az, amiben életet adó erő van, amitől nem csak informálódunk Istenről, de vonzódni kezdünk hozzá. És az elején említett felismerésem volt az, amely szabaddá tett arra, hogy visszatérjek a kreatív, művészi gondolkodás iránti vonzódásomhoz, amitől azért zárkóztam el, mert öncélúnak, világinak lett egy időben beállítva.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK