Hollywood most meglepett!

2022 jan. 10. | Divinity, Művészet, Társadalom | 25 hozzászólás

A Don’t Look Up (Ne nézz fel!) c. filmmel Hollywoodnak sikerült teljesen meglepnie. Őszintén nem gondoltam, hogy ez a végtelenül üres, magamutogató, felfuvalkodott közeg képes még bármiféle önreflexióra. Nem láttam jelét annak, hogy ez a film jön, főleg ezzel a szereposztással. Igaz, egy ideje már nem is nagyon figyeltem oda, annyira bosszantóan semmitmondónak, sablonosnak és unalmasnak találtam őket, különösen, amióta Hollywoodot leterítette a woke-járvány is, a maga idétlen közhelyeivel és kényszeres kvótáival. Erre tessék: csináltak egy filmet, ami arról szól, hogy mennyire bosszantóan semmitmondóak, sablonosak és unalmasak. Ricky Gervais 2020-as beszéde után mindent persze nem lehetett pont ugyanúgy folytatni, de erre a válaszra egyáltalán nem számítottam.

Bár kicsit hosszú, és a közepe táján egy időre el is laposodik, a Don’t Look Up alapvetően jó film. Egy kortárs tragikomédia, vagy inkább szatíra, amin kínjában nevet az ember, mert amin nevet, rettentő kínos. A kerettörténet egyszerű: egy PhD-hallgató lány (Jennifer Lawrence) felfedezi, hogy egy üstökös a Föld felé tart, és minden számítás alapján el fogja pusztítani a bolygónkat. Aztán egy másik tudóssal (Leonardo Di Caprio) együtt el akarják ezt mondani azoknak, akik tehetnek ellene még valamit. Mint például az amerikai kormányzat, amelynek ekkor női elnöke van (Meryl Streep), aki kifejezetten negatív szereplő (ez is váratlan), ráadásul a fia, aki az anyja kabinetfőnöke, meg egy nárcisztikus idióta (a film végén női retiküllel a vállán), aki bárgyú nyersességgel kimondja az összes lenéző demokrata toposzt a középosztály Amerikájáról (ez is váratlan, bár lehet, hogy csak Hillary Clintonra hajaz). Vagy ott a média, amelynek borzalmas trivialitása úgy fojtja el a világvégéről szóló híreket, mint amikor egy buliban annyira részeg már mindenki és annyira hangos a zene, hogy senki nem hallja a megszólaló tűzjelzőt.

Erről eszembe is jutott Kierkegaard egyik híres anekdotája a Vagy-vagy Diapszalmata c. részéből. „Egy színházban történt, hogy tűz ütött ki a kulisszák mögött. Kijött a mókamester, hogy ezt a publikummal közölje. Tréfának tartották és tapsolni kezdtek: a mókamester megismételte; az emberek még jobban hahotáztak. Azt hiszem, a világ is így fog elpusztulni, okos emberek nagy hahotája közepette, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc.” (Vagy-vagy, 27) Mintha a Don’t Look Up éppen ezt a jelenetet vitte volna vászonra, csak ebben a filmben a színház már az egész világ (médiástul, politikástul, celebestül, technoforradalmastul, közösségi médiástul), ahogy Shakespeare mondta annak idején, még nem pont ezt értve alatta, de valami hasonlót.

Kierkegaard-nak van egy másik megrázó története is, ami a költőről szól. „Mi a költő? Szerencsétlen ember, aki mély kínokat rejt szívében, de ajkai úgy vannak formálva, hogy miközben sóhajok és kiáltások hagyják el, mindez úgy hangzik, mintha szép muzsika lenne. Sorsa hasonló ama szerencsétlenekéhez, akiket Phalarisz bikájában lassú tűzön kínoztak, üvöltözésük azonban nem juthatott el a türannosz fülébe, hogy rémítse őt, számára ez édes muzsikának hangzott. S az emberek összesereglenek a költő körül, és így szólnak hozzá: Énekelj majd ismét, vagyis: bárcsak új fájdalmak gyötörnék lelked, ajkad pedig mindig úgy szólna, mint ezidáig; mert a kiabálás csak rémítene minket, de a muzsika, az kedves.” (Vagy-vagy, 19)

Amikor a filmben a két tudós megpróbálja elmondani, hogy az üstökös el fogja pusztítani a világot, a média, a szórakoztatóipar, a politika és a közösségi média gyakorlatilag saját képére formálja az üzenetüket, és részben őket magukat is. Hiába eget rengető (de földet mindenképpen), amiről beszélnek, egyszerűen nem tudják átütni az ingerküszöböt, illetve amikor ez sikerül, akkor is valaki más üzenetének válik a részévé, és így a közeg lényegében semlegesíti is azt. Pont úgy, mint amikor a Phalarisz bikájában lassú tűzön égetett emberek üvöltése a türannosz fülében gyönyörű dallá változott, hogy ne kelljen megrémülnie.

A filmet nézve az is eszembe jutott, és nem töltött el jó érzésekkel, hogy az evangélium üzenete is pontosan ugyanígy válik egészen mássá az emberek fülében, mint ennek a két tudósnak a figyelmeztetése. A kultúra éppen így semlegesíti a keresztények megszólalását, és ami még szomorúbb: az evangéliumi világ is úgy válik részesévé a bulinak, ahogy a Di Caprio által alakított tudós, amikor a hívők a szórakoztatóiparba olvadva akarnak komoly üzenetet átadni. Hiába van fontos hírünk arról, hogy Isten meg fogja ítélni a világot, hiába van arról is hírünk, hogy van megoldás, az emberek többsége egyszerűen nem hallja az üzenetet, és ennek részben az is az oka, hogy magunkra vesszük a bohócruhát, amikor elmondjuk. Az emberek azt hiszik, a nagy színházban mi is csak viccelünk.

Ehhez képest a filmben talán a legnagyobb meglepetés számomra az volt, hogy ennek a végtelenül üres és frivol világnak az egyetlen „evangelical” szereplője mondja el az egyetlen monológot, amelyben némi katarzis van – és ez a monológ egy ima. Ráadásul ez a szereplő nem a megszokott ügyefogyott pap, nem is egy „redneck”, egy puskával hadonászó, baseball-sapkás, középkorú fehér férfi, hanem egy Z-generációs fiatal srác, aki elhiszi a tudósok állítását, és a maga módján kifejezetten szimpatikus. Nem tudom, Hollywood számára ebből következik-e bármi, hiszen annak a banális, agyoncsépelt, nyálas világnak, amit a film ábrázol, maga Hollywood az egyik legvisszataszítóbb bugyra. Mégis, ez a film most valamiért megszületett. Kudos a rendezőnek. Bravó!

És figyeljünk a mókamesterre, mert kivételesen igazat mond!

 

25 hozzászólás

  1. Tamás

    A legdurvább önirónia számomra az volt, hogy az filmbéli elnökasszony (Meryl Streep) Bill Clinton-nal és nem Trump-pal közös mosolygós-ölelkezős fotót tart az asztalán… Na ez aztán tényleg meglepett 🙂

  2. Ildi

    Kedves Ádám! Kérdésem részben kapcsolódik a témához, de érdekelne a véleményed, hogy mit gondolsz. Mostanában csatlakoztam egy csoporthoz, a FB-on, – Deep Adaptation Hungary – Készülj & Alkalmazkodj, – ahol szóba került ez a film és ajánlották páran. Úgy kerültem ebbe a csoportba, hogy még novemberben véletlenül belefutottam a Rádió 1 reggeli adásába, Stumpf-Bíró Balázs “jövőkutatóval”, és elég elgondolkodtató dolgokat mondott. Lehetséges, hogy tényleg itt vannak az “Utolsó idők” és ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, senki sem maradna meg? Tudom, nagy és más téma, de gondoltam megosztom. Ha van időd, indíttatásod, az Ige fényében, megírnád mit gondolsz? Köszönöm! https://www.youtube.com/watch?v=SZUa_osKXRE

  3. Rav Tverya Sylvester

    Sziasztok, csak egy egyetértés: én is remeknek tartom a filmet, és ami érdekes: Z-generációs világi vagy elvilágiasult fiatalok között megoszlik róla a vélemény: némelyek zseniálisnak tartják, némelyek didaktikusnak/manipulatívnak, ugyanakkor alapjában igaznak, egyes pontjain abszolúte találónak. (Amúgy a Streep által alakított elnökasszony maga az idős Hillary Clinton szerintem.) Állítják, hogy ma már nincs olyan nagyobb bulijuk szinte a nagyvárosokban szerte a világon, ahol az egyházától magát függetlenített, de hitét egy intim módon megőrizni igyekvő kripto-keresztény fiatal(ok) ne bukkanna/nának fel, a film ezt az új típusfigurát remekül bemutatja – minket ugyanakkor ez, mint típus, mint tömegjelenség elgondolkozásra késztet. Felvetődött továbbá a kérdés beszélgetésekben, tekinthetjük-e ezt a filmet a Z-generáció kultuszfilmjének (mint a korábbi időkben a Hard days night, Hair, Szelíd motorosok stb. volt), erre egyelőre megoszlottak a válaszok: igen, vagy: “ezt a filmet rólunk csinálta az előző nemzedék”, “mi még nem csináltuk meg a magunkét” stb.

    Végezetül: a tavalyi év másik nagy ajándéka a legalább ennyire profetikus Social dilemma volt. Engem az is éppígy meglepett, kellemesen. Kötelező szerintem! Nagyon ajánlom! Kicsit visszaadja mindkettő az egyetemes emberi lelkiismeret még-működésébe vetett bizalmat.

    Üdv és BÚÉK
    RTS

  4. Csabacz

    #Rav Tverya Sylvester

    …lehet jobban kellene ismernem az amerikai belpolitikát, de a filmet nézve (elsők között láttam a filmet a Netflix-en, tehát még kritikák sem jelentek meg róla itthon, nem volt megajánlott koncepció se pro se kontra) engem az elnök asszony és a “ne nézz fel” szlogenje rögtön Trumpra és a kezdeti COVID tagadó magatartására asszociált. Ezt szerintem a film többi jelenete is alátámasztja…
    A film mai amerikai társadalomkritika és mindkét oldalnak ad hideget, meleget, hiszen embereknek szól emberekről… de ellentétben Ádám gondolataival, ha csak nem értettem félre, ez inkább a mostani kurzus előző kurzusnak szánt kritikája mint sem önkritika.

  5. Szabados Ádám

    Szerintem a film mindkét kurzusnak szóló kritika, sőt, az egész kultúripart is célkeresztbe teszi. Viszont az elnöknő egyértelműen Hillary Clintonra hajaz, még a fényképen is ő öleli Bill Clintont. Kabinetfőnök fia pedig éppenséggel azokat a lenéző mondatokat mondja el a középosztálybeli Amerikáról, amelyeket Hillary Clinton mondott (basket of deplorables), és tudjuk, hogy ma a demokraták képviselik a függő helyzetben lévők és a leggazdagabbak koalícióját azokkal szemben, akiket Trump képviselt. Szóval számomra nem kérdés, bár meglepő, hogy Madame President demokrata. Persze ez a film is fikció, és össze-vissza kavarognak benne a kulturális és politikai motívumok. A trumpistáknak is természetesen ad fricskákat, de ez megszokott, mondhatni elvárt, unalmas.

  6. Csabacz

    Igen, sejtettem, amit te is megerősítesz, hogy szimpátia kérdése ki mit lát az elnök asszony személyébe.

    Nekem személy szerint nem szimpatikus Trump, bár Biden-el összehasonlítva messze ő a nyerő és tulajdonképpen bántottak is a filmbeli utalgatások. És innen az érzés, hogy úgy gondoltam fricska a “trumpistáknak”

    Azt, hogy ez mennyire megszokott, mondhatni elvárt, unalmas, nem tudom…

    De visszatérve a párhuzamokra és aztán elengedve végleg… az interneten található általam olvasott kritikák nagyobb része egyértelműen Trumpra gondol…
    Illetve egy része kevertnek látja az elmúlt 30 – 50 év elnökeivel…

    Maga a rendező a Los Angeles Time-ban ezt mondja:
    Azt akartam Orlean-nel, és erről beszéltem Meryl-lel is, szóval, hogy egyfajta egyveleget akartam csinálni az összes eddigi katasztrofális elnökünkből, mert ő (Orlean) sokkal okosabb, mint Donald Trump. Sokkal okosabb. Szóval ő egyfajta keverék – egyértelműen Donald Trump, ami a nárcizmusát, önzőségét és rövidlátását illeti, de van benne egy csomó Bill Clinton is, ami a kettős beszédet és a fényezést illeti. Sok benne George W. Bush is, abban az értelemben, hogy teljesen alulképzett a munkára. Van benne egy csipetnyi Obama, az ő sima celeb mivoltával. Rengeteg Ronald Reagan, az üres öltönyös performatív dolgával. Szóval egy kicsit mindenből. Ezért tettük be [a filmbe] azt a képet, amin Clintont ölelgeti.

  7. Szabados Ádám

    Köszi az idézetet, a szerzői szándékot akkor ez tisztázza. Az én interpretációmat szerintem nem a rokonszenv-ellenszenv befolyásolta (Trump nem volt nekem soha rokonszenves, bár jobb elnöknek tartom, mint az utódját), inkább az elvárás és a mintától való eltérés (a trumpisták püfölése kötelező kör, a demokratáké nem az).

  8. Krisztián

    Nem láttam az alkotást, csak az alábbi két dailywire-ös kritikát, ezek alapján egy profin kivitelezett klíma-propagandának tünik a film. A kritikák elkövetöi trad-kon keresztények (róm-kat) akik bennfentesek voltak Hollywoodban (Klavan író, Knowles színész):
    Klavan: https://www.youtube.com/watch?v=F69Uw21EVZQ
    Knowles: https://www.youtube.com/watch?v=mA5ocrtldos
    Néhány éve olvastam Ben Shapiro Primetime Propaganda c. könyvét, abból kiderül, hogy Hollywoodban rengeteg tapasztalat gyült fel arról, hogy hogyan kell üzeneteket, propagandát elrejetni úgy, hogy az ne legyen nyilvánvaló. Sok egészen rossz propaganda alkotás született, de ezekböl mind tanultak, mi az ami müködik, mi nem. Néha a propaganda a visszájára sült el, pl Archie Bunker, de a Mátrix kék-vörös pirulája is valami transzgender allegória volt eredetileg, aztán jobbos mém lett. Tehát Hollywood képes arra, hogy úgy csomagolja a dolgot, hogy egy keresztény/konzervatív ne forduljon ki két perc után a moziból. De lehet már cinikus lettem, lassan phd-m lesz összeesküvés-elméletekböl.

  9. Szabados Ádám

    Krisztián,

    a klímaügy szerintem egyértelműen benne van, ez nekem is feltűnt, de ez a film szerintem egyértelműen több ennél. Én is ki vagyok élesítve.:)

  10. Cypriánus

    Bevallom, megfogadtam korábban nem nézek meg semmit amiben Jennifer Lawrence játszik.
    Az után, hogy várandósan kiment az abortusz mellett (!!!) tüntetni, azt gondoltam: ez egyszerűen hányingert keltő, nem akarom látni ezt a nőt sehol sem.

    De lehet hogy ez a film attól még jó, és érdemes lenne látni.

  11. Rav Tverya Sylvester

    De miért, a “klíma-propaganda” mennyiben problematikus? Összeesküvéselméletnek vagy a háttérhatalmak manipulációjának tartjátok a globális felmelegedéssel és a környezet-/természetpusztulás katasztrofális előrejelzéseket? Nem tudományos tény az? Úgy tudom, a tudóstársadalomban ez már konszenzusos meggyőződés. Ezt esetleg érdemes lenne megbeszélni. Üdv, RTS

  12. Fernando

    Én a “klíma-propagandát” nem tartom összeesküvésnek vagy hátterhatalmi manipulációnak hanem egy politikai érdekek által felkapott témának. Ezért kezelem szkeptikusan. A legerősebb indokom az, hogy országhatárokon átnyúló megoldást igényel és mint ilyen pont beleillik a globalista törekvésekbe.
    E mellett kérdéses lehet még a kutatóintézetek, programok finanszírozása: a pénzt osztók vajon mennyire várnak el egy bizonyos végeredményt?

  13. wkm

    Úgy tudom, hogy abban van konszenzus, hogy van klímaváltozás, egyebek viszont vitatottak (pl mekkora az antropogén része, co2 jelentősége), még ha az alternatív vélemények nem is nagyon hallhatóak az átlagember számára. Egyébként az egyetemeknek, és kutatókat foglalkoztató szervezeteknek hatékony eszközeik vannak arra, hogy a mainstream tételekkel szembemenő, vitató kollégákat jobb belátásra térítsék. Így érthető módon erősödik a “konszenzus” az egyéb kérdésekben is.

    Érdemes Miskolczi Ferenc, a NASA volt légkörfizikusának munkájába beleolvasni:
    https://www.klimarealista.hu/miskolczi-ferenc-klimaelmelete/

  14. Fernando

    Kedves wkm, köszönöm a hivatkozásodat Miskolczi Ferencre!
    Meghallgattam egy beszélgetést Vele a karc rádióban. Engem teljesen meggyőzött arról amit eddig is sejtettem: a pénz mozgatja a dolgokat!
    Itt meghallgatható a beszélgetés:
    https://m.mixcloud.com/karcfm/karcolat-2020-08-12-1300-1400-1/
    Remélem működik a link!

  15. Zoli

    Kedves wkm és Fernando, a témához kapcsolódóan én is megemlítek egy nevet. Ivar Giaver (92 éves) USA-ban élő norvég származású Nobel díjas fizikusról van szó, aki 2011-ben kilépett az Amerikai Fizikai Társaságból, mert ott bármit meg lehet vitatni, de a globális felmelegedéssel kapcsolatos álláspont megkérdőjelezhetetlen tabu téma. Ő valamikor a 90 -es években csöppent ebbe a témába, és minél jobban elmerült benne, annál jobban rácsodálkozott, hogy az adatok és a fizikai törvényszerűségek mást mutatnak. A globális felmelegedést az „új vallásnak” hívta.

    On 13 September 2011, Giaever resigned from the American Physical Society over its official position. The APS Fellow noted: “In the APS it is ok to discuss whether the mass of the proton changes over time and how a multi-universe behaves, but the evidence of global warming is incontrovertible?”[14] wikipedia

  16. Fernando

    Kedves Zoli,
    Ivar Giaver nem elég képzett ideológiailag 🙃.
    Pelikán László gátőr mondta ezt a Tanu című filmben. Mi itt kelet-európában még tudunk a sorok közt olvasni és van tapasztalatunk a propaganda felismerésében. Vannak erről filmjeink, közös emlékezetünk. A Népszabadságot is hátulról olvastuk a sporthírek miatt és nem akartuk látni a vezércikket.
    Vajon a nyugati országokban élőknek, akik sosem éltek kommunista diktatúrában van érzékük a propaganda detektálására? Tudnak- e hivatkozni konkrét “megvezetésekre” ? vagy csak halványan, zsigerileg érzik némelyek hogy valami nem stimmel? és pl oltásellenességben nyilvánul ez meg?
    Nem éltem sokat nyugaton ezért nem tudom a válaszokat a kérdéseimre.

  17. Fernando

    Ivar Giaver ebben a videóban 08:32-nél mutat egy példát arra, hogy hogyan manipulálta a mérési eredményeket a Nasa. Az óceáni területek hőmérsékletét 100 évig nem mérték. Amikor rájöttek arra, hogy az emelkedő tendenciát mutat akkor tették bele az átlaghőmérséklet kiszámításába. Alátámasztandó a narratívát.
    https://www.dailymotion.com/video/x2ykzrv
    Egyébként Miskolczi is viccesen megjegyzi hogy az üvegházhatás elméletet felhasználva 50 évvel ezelőtt még pont egy kis-jégkorszakot jeleztek előre a klimatológusok. Most meg az ellenkezőjét. “Ahogy a megrendelő kívánja”

  18. Zoli

    A CO2 egy árucikk lett. 21. század egyik fókuszpontja, pénzcsináló aranya. Cél, érv, befolyásoló eszköz.
    Bill Gates egy 2010-es TED előadáson bemutatta a csoda képletét, amely a CO2 kibocsátásért felelős tényezőket tömöríti. A képlet: CO2= PSE*C, azaz, a világ népessége ( P) szorozva az egyes személyek által használt szolgáltatásokkal (S), az egyes szolgáltatások nyújtásához szükséges energia (E) és végül az adott energia által termelt szén-dioxid (C) között. Képletéből adódóan bármelyiket ezek közül csökkentjük, úgy csökken a CO2 kibocsátás is. Szerinte, ha a világ népessége csökken, akkor a CO2 is csökkenni fog. Az előadásában el is hangzik egy olyan mondat, amelyet azóta is teljes hévvel értelmeznek, jellemzően cáfolnak. Az állítása 2010-ben így hangzott el: “A világon ma 6,8 milliárd ember él. Ez kb. 9 milliárd felé tart. Ha nagyon jó munkát végzünk az új oltások, az egészségügy, a reproduktív egészségügyi szolgáltatások terén, akkor ezt talán 10-15%-kal csökkenthetjük”.

  19. Fernando

    Bill Gates mondatait jó szándékot feltételezve úgy magyarázták, hogy egy elmaradott országban nem szükséges sok gyereket vállalni, hogy elérje a felnőttkort (talán azért, hogy ezzel biztosítsák a szülők az öregkori ellátásukat) hanem elég kevesebb gyerek mert a fejlettebb egészségügy miatt többen érik meg a felnőttkort.
    De ezt a magyarázatot üti, hogy az abortuszt is idevette (“reproduktív egészségügyi szolgáltatások” ). Én a gyűlölködő, embergyilkos személyét látom inkább a háttérben, mert jól ismerjük az ő indítékait…

  20. Fernando

    A CO2-ről meg azt állítja Miskolczi Ferenc, hogy messze nem a legnagyobb üvegház hatású gáz. A vízgőz/vízpára mellett szinte elhanyagolható.
    Ez egy tényállítás ami ellenőrizhető. Ha ez valóban igaz akkor a CO2 elleni küzdelem semmit sem fog számítani a globális felmelegedés elleni küzdelemben – akár van felmelegedés akár nincs – ellenben tönkrevágja a gazdaságokat.
    Én a józan megfontoltságot hiányolom a technikai fejlesztésből. Bár ez ugyanúgy hiányzik a pénzügyi területen is ( lásd subprime válság 2008-ban)

  21. wkm

    Kedves Fernando, úgy gondolom én is, hogy a co2 csökkentése nem fog érdemben változtatni a klímaváltozás folyamatán. Ez a cirkusz nem alkalmas arra, hogy a nap aktivitásából, és a föld nap körüli pályájának változásából adódó, a földet érő energia fluktuációit érdemben semlegesítse. 😉
    A húsfogyasztás csökkentése sem fogja a metánkibocsátást (nagyságrendekkel erősebb ü.h.g.) sem érdemben befolyásolni, mert az természetesen arányaiban is jóval nagyobb mennyiségben áramlik ki a földből, különösen tajga éghajlaton. Szóval nem csak a tehenek farából.
    A vízpára viszont tarol. Hiába nagyobb ühg nagyságrendekkel (a metánhoz is képest is), és hiába meghatározó ennek a tömege a légkörben, ennek nincs érdemi antropogén vonatkozása a komplett légkörre nézve. Ezért jobb talán, ha erről mégsem beszélünk.

    A co2 hisztéria és a “környezetvédelem” viszont alkalmas arra (a “terrorizmus” hisztéria mérsékelt sikereivel szemben), hogy az emberekkel elfogadtassák az életük beszabályzását, drasztikusabb korlátozásokat, szabadságjogok csorbítását. Valahogy a ’84 vízióját meg kell valósítani (fyi: H.Kissinger). Ha nem mehet úgy a világon mindenhol, mint Kínában, akkor megy másképpen. A fokozatosságra azért törekszik az elit, hogy a béka ne ugorjon ki a fazékból. De az biztos, hogy egyre több korlátozás és beszabályzás lesz.

    A másik “hasznos” oldala a klímahisztinek, hogy segít a fejlett nyugat gazdasági helyzetét közelebb vinni a fejlődő országokéhoz. Így a két vagy három pólusú világ könnyebben kialakítható. A 2000-es évek közepétől – szinte vezényszóra – jelentették be az egyes országok sorban, hogy a GDP-jük legelább 2%-át költik fegyverkezésre. Ez az addigi leszerelés politikához képest elég nagy változás volt. Viszont lassan elég fegyver lesz egy következő nagy háborúhoz, lassan közelítenek egymáshoz a gazdasági erők is, és lényegében a casus belli is több helyen már ki van alakítva. Ami még “probléma”, az az energia és élelmiszer ellátás biztosítása egy várható háborús időszakra (fázva és éhesen letörik a lelkesedés), és a lakosságok háborús kedve sem az igazi még (hála Istennek).

    A klímaváltozást én a Jelenések 16:8-9 előszelének látom. Ez ellen nem fognak tudni semmilyen politikával, gazdasági eszközzel sem védekezni, csak bűnbánattal és az Örökkévaló Szentje előtti megalázkodással. Egyelőre láthatóan fordított irányba halad az emberiség.

    Emellett fontosnak tartom a hathatós környezetvédelmet, magam is törekszem erre. Ha az elit is komolyan venné, az ott kezdődne, hogy minden tartós fogyasztási cikkre minimum 5 év teljeskörű garanciát kellene a gyártóknak vállalni, kötelező szerelhetőséget és minimum 15 év alkatrész ellátást biztosítani. Az alkatrészek árának nem szabadna többnek lennie, mint az egyben megvett kész terméknek (támogatni kellene a felújítást, az új termék vásárlásával szemben). Ezzel nem csak a “gonosz” ühg-at csökkentenénk, hanem a nyersanyagokkal is takarékoskodnánk, és kisebb szeméthegyek is lennének. Ez az elintnek jelenleg nem érdeke (csökkenti a lakosság fogyasztását, a fejlődést lelassítja), ugyanis a minél gyorsabb technológiai fejlődés nekik érdekük, mert a kontrollhoz eszközöket biztosít.

  22. Gergely Erzsébet

    Szeretek olvasni a fentebbihez hasonló kommenteket, amik mögött kompetenciát vélek felismerni,  és amikből ezen a blogon nem kevés poszt és hozzászólás található. Köszönet értük.

  23. Robi

    Nekem is tetszett a film, de a “végre_egyönkritikus_hang_” katarzisát nem hozta el nekem, mert egy kicsit az olyan önmaga körül forgó, mese a mesében világokat idézi fel, ahol a szereplő azt a történetet olvassa, aminek az ő maga élete is a része, tehát a könyvet, amit olvas, azt ő maga is éppen alakítja, sőt mi több: éppen teremti vagy írja.
    Magyarul a szórakoztatás és a hatalom érdekében bármire képes kultúripart és gazdasági, politikai hatalmat kritizáló film (ti.: a Ne nézz fel!) maga is ennek a kultúriparnak és gazdasági hatalomnak a része, ezért éppen úgy csak a(z üres) szórakoztatásra törekszik, mint a többi terméke ennek a kultúriparnak.
    Éppenséggel persze előfordulhatna, hogy valódi tartalma ill. szándéka van az önkritikának – amit a Netflixről nehéz elképzelni 🙂 -, de a valódi önkritikát nagyon könnyű egy kis idő elteltével kívülről is felismerni. Ti.: arról, hogy van-e következménye önmagára, az önkritikus személyre nézve. Jelen esetben ez azt kellene jelentse szerintem, hogy legalább a film készítőinek egyike-másika elkezd ezentúl “más” filmeket csinálni, mint eddig. Olyanokat, amikkel a szórakozáson túl valódi értékeket közvetít a tömegekhez. Ráadásul amikor azt mondom, hogy “legalább … egyike-másika”, akkor a lehető legalacsonyabbra tettem a lécet, mert ha tényleg végidőket élünk – nem csak a hitünk szempontjából, hanem abból az aspektusból nézve is, hogy vajon az emberiség képes-e összefogni bármilyen nagy és fontos ügy érdekében -, akkor ennél sokkal magasabbra kellene a lécet tenni, hogy érdemi változás történjen a világban. Mondjuk minimum az egész Netflixnek – ha nem egész Hollywoodnak – meg kellene változnia.
    Ha az önkritika valódi volna.
    Vagy nem? Mit gondoltok?

  24. Zoli

    Még egy visszautalás a CO2-re.
    https://www.youtube.com/watch?v=F_zEvZrzErw
    “Naftali Bennett izraeli kormányfő világjárványok koráról, Bill Gatesről és klímakompatibilis húsról”
    esemény: a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójának (“Davos”) 2. napja (a tanácskozást 2021 után 2022-ben is online, Davos Agenda elnevezéssel tartják)

  25. Benchmark

    Jó film, de nem mestermű, szatírának sok, paródiának (abszurd vígjátéknak) kevés. A zsánerek is nagyon ki vannak hegyezve, mindenki hozza a saját identitásának összes, de nagyon összes sztereotípiáját, hogy 100-as IQ környékén is szájbarágósan érthető legyen, hogy kit miért kell lenézni. Ebből csak a tudós, di Caprio tud kiemelkedni, és valamennyivel árnyaltabb figurát eljátszani, az elnöknő szerepében Meryl Streep azonban méltatlanul gyenge forgatókönyvet kapott. Mintha Hillary Clinton és Trump összes rossz tulajdonságát egybe akarták volna gyúrni, de a végeredmény szánalmasan idétlen lett.

    A társadalom elbutulásával kapcsolatosan igazi poén, hogy a szinkron önbeteljesítő jóslat lett, amikor a tudóslány és az új – és ugyebár holtig tartó 🙂 – szerelme beszélgetnek a hitről, sikerült az “evangelicalt” ismét evangélikusnak fordítani, pedig az a “lutheran”.

    Spoiler:

    Mivel a szatíra és a paródia elemeit vegyíti a film, nagyon óvatosan kell tekintenünk az “utolsó vacsorára”, ahol a család és a barátok várják a véget. Nagyon szép jelenet lett, az említett is ima is nagyon a helyén van, ahogy az ima után pedig beszélgetnek hétköznapi dolgokról egymás kezét fogva, az is nagyon megható, de mivel az egész film maró gúny, így élek a gyanúperrel, hogy itt is ez volt a szándék. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy Hollywood keresztény etikát reklámoz! Valószínűleg annyira idegen a keresztény gondolkodás Hollywoodtól, hogy “túltolták a biciklit”, és véletlenül hiteles lett a jelenet. Egyedi eset, rendszer nem lesz belőle, az biztos.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK