Miért beszélt Jézus példázatokban?

2011 dec. 13. | Divinity, Egyén, Exegézis, Hermeneutika, Spiritualitás | 7 hozzászólás

Miután Jézus elmondta a magvető példázatát, a tanítványok megkérdezték tőle: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” Jézus ezt válaszolta: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek.” (Mt 13,11-13) A példázatokat Jézus tehát kettős céllal használta. Azokhoz, akiknek „volt”, azzal a céllal beszélt példázatokban, hogy még többjük legyen. Azokhoz, akiknek „nem volt”, azzal a céllal beszélt példázatokban, hogy még amijük volt, az is elvétessen tőlük. Jézus Ézsaiást idézve teszi nyilvánvalóvá, hogy lelki hozzáállásra – belső látásra és értésre – gondolt: „Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.” (15)

A példázatok elrejtik az Isten országa titkát azok elől, akik rossz lelkülettel fogadják. Jézus nem ad teret hosszas dogmatikai vitáknak. Példázatok által egyenesen a szenvedélyeket szólítja meg, hogy kiderüljön, mi van a hallgatók szívében. A kemény és makacs lelkületű, megelégedett és eltompult szívű emberek a példázatokkal nem tudnak mit kezdeni. A szenvedélyeik nem ébrednek fel, vagy ha mégis, a példázatok nem a vágyakozást, hanem a megbotránkozást és az elutasítást keltik fel bennük. Akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van. Látván nem lát, hallván nem hall.

Akinek viszont van, annak adatik, és bővelkedik! A példázatok nem csak elrejtenek, de ki is nyilatkoztatnak. Akinek a szíve nyitott, a lelke szelíd és befogadó, az előtt a példázatok új világot nyitnak meg. Mivel van neki, még többet kap. A példázatok úgy működnek, hogy ha valaki jó hozzáállással fogadja azok igazságát, a történetek nemcsak az értelmét járják át, hanem sokkal mélyebb lelki rétegekbe is eljutnak. Akinek befogadó lelkülete van, az úgy hallgatja a példázatokat, hogy hallja is őket, és egész belső lénye örül az igazságnak. Az Isten országa törvényszerűsége, hogy a megértést újabb megértés követi, majd újabb és újabb megértés. Akinek van, annak egyre több van.

 

7 hozzászólás

  1. SzaLaci

    Anélkül hogy túlságosan feldicsérném a magyar nyelv kifejező erejét: még a betűk sem különböznek a megtérés és a megértés szóban. De a sorrend itt is nagyon fontos.

  2. Szabados Ádám

    Köszi, Styka, elolvastam. Érdekes cikk, másnak is jó szívvel ajánlom. Az irgalmas samaritánus példázatában engem mindig az a tény ejtett zavarba, hogy nem a zsidó segít a samaritánusnak, hanem a samaritánus a zsidónak. Azt hiszem, ezt az ütést vitte be Jézus a legészrevétlenebbül a megmélyebbre.

  3. Sytka

    A legtöbb – vagy legalábbis sok – példázat egyébként nem olyan szívet melengető, mint ahogy mi olvassuk, hanem sokkoló, provokatív, “odamondó” stílusú. Ki gondolná, hogy a tékozló fiú története is (amit egy megható sztorinak vélünk) egy “farizeusoknak beszólós” történet az idősebb fiúról, aki képtelen örülni a megtérő bűnösnek és azt hiszi, ha az Atya házában van, akkor minden rendben. (Ahogy a farizeusok is).
    Vagy a nagy vacsora példázata, amit Jézus épp egy vacsorán mondott el és éreztette a farizeusokkal, hogy “a hivatalosok kívül maradnak”.

    Szóval, mi filózgatunk ezekről, meghatódunk tőlük, de a korabeli hallgatóság némely tagjának zsebében szerintem kinyíltak a bicskák. 🙂

  4. Miklosi H. Csaba

    Tkp Jézus mindig provokál, az ember önző, individualista mértékét följebb, az Isteni mérték felé tolja, szójátékkal úgy is mondhatom, az érték mértéke/a mérték értéke: Isten.

  5. Gergely Erzsébet

    “……………. A példázatok úgy működnek, hogy ha valaki jó hozzáállással fogadja azok igazságát, a történetek nemcsak az értelmét járják át, hanem sokkal mélyebb lelki rétegekbe is eljutnak. ……….”  

    Ez azért lehet így, mert az Ige kijelentése alapján arra következtetek, hogy magának a példázat Alkotójának valóságát a mélységek jellemzik. Az ember szívében megtérésekor szintén mélységek nyílnak meg, így alkalmassá válik arra, hogy az Isten szavának mélységre, a szívében felfakadó mélységgel válaszoljon. 

  6. Gergely Erzsébet

    A fenti kommenthez az alábbi igeversek lemaradtak:

    “Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek.
    Nekünk azonban az Isten kijelentette az Ő Szelleme által: mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.
    Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek szelleme, amely őbenne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme.
    Mi pedig nem e világnak szellemét vettük, hanem az Istenből való Szellemet; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk.”
    (1 Korinthus 2:9-12)

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK