Máté evangélista is (1,1-17) és Lukács evangélista is (3,23-38) közreadja Jézus nemzetségtáblázatát. A két nemzetségtáblázat sok tekintetben eltér egymástól (pl. a két lista sorrendje fordított, Máté Ábrahámig, Lukács Ádámig megy vissza, a két listában a nemzetségek száma Ábrahám után jelentősen eltér, Dávid után pedig szinte semmi nem egyezik), de én most csak egyetlen különbségről szeretnék írni, mely az egyszerű bibliaolvasónak is azonnal feltűnik: Máténál József Jákób fia, aki Mattáné, aki Eleázáré, aki Elihudé stb., Lukácsnál viszont József Éli fia, aki Mattáté, aki Lévié, aki Melkié stb. Vajon miért különbözik József közvetlen felmenőinek azonossága a két evangélista által közreadott genealógiákban?
Három megoldása létezik a problémának. Kettő ezek közül ismert volt már a második században: az egyik Tertullianus egyházatyáig vezethető vissza, a másik Julius Africanus nevéhez kapcsolódik. A harmadik megoldás viszonylag új, de teológusok körében az egyik legkedveltebb.
1) Viterboi Anniusnak (Kr. u. 1490 körül) szoktak tulajdonítani egy Luther és néhány modern teológus által is támogatott megoldást. Eszerint a két lista közötti különbség abból fakad, hogy Máté József nemzetségtáblázatát írta le, Lukács viszont Máriáét. A megoldás a második századra nyúlik vissza, amikor Tertullianus De carne Christie c. művének 20. fejezetében Mária (és nem József) nemzetségtáblázatának nevezte az egyik evangélista listáját, csak ő éppen fordítva látta: szerinte Máté foglalta össze Mária nemzetségtáblázatát, nem Lukács. H. A. Blair Tertullianus álláspontját alátámasztandó módosítást javasol a Mt 1,16 szövegében (a „Jákób nemzette Józsefet, annak a Máriának a férjét, akitől Jézus született” mondat helyett „Jákób nemzette Józsefet, és József nemzette Máriát, akitől Jézus született”), de ezt az olvasatot D. S. Hoffmann szerint semmilyen szövegmásolat nem támasztja alá (Dictionary of Jesus and the Gospels, 258). I. H. Marshall azon az alapon utasítja el Annius és Tertullianus megoldását, hogy minden jel szerint Máté is és Lukács is József nemzetségtáblázatáról ír, nem Máriáéról (The Gospel of Luke, 158).
2) A másik korai magyarázat Julius Africanus (Kr. u. 170-245) megoldása. Ennek a lényege az, hogy mindkét nemzetségtáblázat József felmenőit tartalmazza, de Máté József vér szerinti származását, Lukács azonban a jogi vonalat követi. Ez azért lehetséges, mert a levirátus intézménye révén úgy is lehetett valaki egy zsidó férfi jogi értelemben vett fia, ha nem az a férfi nemzette, hanem a testvére. Euszebiosz Egyháztörténete hosszabban idéz Julius Africanus leveléből: „Miután Izráelben a nemzetségek neveit természetes vagy törvényi alapon vették – természetes alapon akkor, amikor a leszármazás vérségileg történt, törvényes alapon pedig akkor, ha egy másik testvér gyermeket nemzett elhunyt, gyermektelen testvére nevére… –, …így mindkettőről említést tesznek a családfák: azokról, akik valódi nemző atyák voltak, és azokról is, akik mintegy nemző atyának számítottak.” (Euszebiosz, 38) Africanus részletesen leírja, hogy József esetében ez hogy történt (Éli, Mattán, Jákób illetve Melki bonyolult viszonyrendszerében), majd hozzáteszi: „Ez a tudósítás egyáltalán nem alaptalan és kitalált. Az Üdvözítő test szerinti rokonai hagyták ránk ezeket is, akár azért, hogy dicsekedjenek, akár azért, hogy egyszerűen csak tanítsanak minket, de mindenképpen hitelt érdemelnek.” (Euszebiosz, 39-40)
3) Létezik a problémának egy harmadik megoldása is, mely viszonylag újkeletű, modern teológusokra azonban így is (vagy talán éppen ezért) erős vonzást gyakorol. A megoldás Lord A. Hervey nevéhez fűződik, és J. G. Machen, F. F. Bruce és I. H. Marshall is hivatkoznak rá. Eszerint Máté Dávid király jogi leszármazottait jegyzi fel, azokat, akik a trón törvényes örökösei lennének, Lukács azonban József tényleges nemzetségtáblázatát mutatja be. Több változata is van ennek az érvelésnek, melyeket Machen egyenként számba vesz (The Virgin Birth of Christ, 207-209). Marshall szerint egyik változat sem teljesen problémamentes, hiszen a nemzetségtáblázatokon belül több ponton is kielégítő választ kell adni a felmerülő kérdésekre, de megoldásként mindegyik szóba jöhet.
Egyetértek D. S. Hoffmann, B. Witherington III és I. H. Marshall véleményével, hogy a két nemzetségtáblázat közötti eltérés problémájára biztos választ jelenlegi ismereteink alapján nem adhatunk. Egyik vagy másik megoldás mellett legfeljebb úgy kötelezhetjük el magunkat, ha elismerjük, lényeges pontokon a képzelet tölti ki a tények által betöltetlenül hagyott lyukakat. Annak idején Africanus is tisztázta, hogy bár a József családján belüli sógorházasságokról szóló beszámolók hitelt érdemelnek, minden kétséget kizáró bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Ha valaki engem kérdez, számomra Africanus megoldása tűnik leginkább meggyőzőnek, azzal a végszóval, amit Euszebiosz idéz tőle: „Tehát akár így történt, akár másképp, ennél világosabb magyarázatot senki más sem tud kitalálni, amint én is ezen a véleményen vagyok és mindenki, aki csak értelmesnek számít, és ezzel meg kell elégednünk, mert bár bizonyítékok nem állnak mellette, de jobbat és igazabbat nem tudnak mondani. Mindenesetre az evangélium teljes mértékben az igazságot írja.” (Euszebiosz, 41)
Ha tulajdonképpen Józsefnek semmi köze Jézushoz, miért az ő családfájára vezetik vissza Jézust?
Mert Jézus jogi értelemben József fia volt. „Ha pedig valamiképp így alakult József családfája, ebből logikusan az következik, hogy Mária is ugyanabból a törzsből való volt. Mózes törvénye szerint ugyanis más törzsbeliek nem köthettek egymással házasságot. Csak ugyanabból a népből és ugyanabból a törzsből valóval lehetett házasságra lépni, nehogy a nemzetség öröksége törzsről törzsre vándoroljon.” (Euszebiosz, 41)
Köszönöm! 🙂 Elnézést, ha kötekedőnek nézett ki a kérdés, nem volt ilyen szándékom. Áldott ünnepet!
Nem, nem éreztem kötekedőnek a kérdést, jó kérdés volt. Én is áldott ünnepeket kívánok!
Egy ateizmust hirdető honlapon (többek között) a nemzetségtáblák különbözőségével próbálják bizonyítani a Biblia megbízhatatlanságát. Jó tudni, hogy van magyarázat, mégha minden részletben nem is látunk tisztán.
Egy régi ének sorai jutnak eszembe: „ki kétkedőn kutatja Őt, annak választ nem ád, de a hívő előtt az Úr megfejti önmagát.” Amit meg nem fejt meg, azt alázattal tudomásul vesszük.
Családi körben éppen az a kérdés merült fel nálunk, hogy mi szükség van József nemzetségtáblájára, ha egyszer ő nem „vér szerinti apja” Jézusnak, és itt is fény derül arra, hogy oktondiság emiatt hiteltelennek találni (tálalni a Bibliát)!
További magyarázatra leltem pl. az első kommentre adott válaszban, és engedelmetekkel ide hozok még egy párat:
Forrás: evangelium365.hu 2011.dec.25. Elmélkedés 1. bek.:
„Kétezer esztendővel ezelőtt módszerét tekintve egészen másként történt a népszámlálás, s egyáltalán nem volt népszerű esemény az egykori római birodalom tartományaiban, több helyen ugyanis lázadások törtek ki. A császári rendelkezés szerint a családoknak a családfő születési helyére kellett menniük. Az Augusztus császár-féle összeírás aligha kerülhetett volna a világtörténelem leghíresebb eseményei közé, ha nem éppen ekkor történt volna Jézus születése. Ezen esemény miatt indult ugyanis útnak József Názáretből Betlehembe Máriával, az ő eljegyzett feleségével. A Betlehemben történt eseményről…”
Tehát, ha Józsefnek és Máriának egy törzsből valónak kellett lennie, amire bizonyíték a nemzetségtábláik, és József jogi értelemben mindenképpen apja Jézusnak, akkor az „apa” szülővárosába kellett menniük az összeírás miatt, hogy ekképpen (is) beteljesedjék az írás, hogy a Messiás Betlehemből származik:
Mikeás 5:2:
„De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”
érdekes 🙂
Egy valamit nem értek: ha Jézus nevelőapja, József királyi leszármazott, Dávid házából és Júda törzséből, s az édesanya, Mária is ugyanazon törzs tagja, akkor hogyan lehetséges az, hogy Mária rokona Erzsébetnek (Lk 1,36), Zakariás feleségének, Keresztelő János anyjának? Mert ha Zakariás pap, akkor Lévi törzséből való, s akkor Erzsébet is csak Lévi törzséből származhat. Hogyan rokonok Mária és Erzsébet, ha egyikük Júda, másikuk Lévi törzséből származik? Mária szüleinél lehet esetleg a törzsek közötti házasság? Hogy van (lehet) ez?
Olvastad a legfrissebb bejegyzésemet? Éppen erről szól. https://divinity.szabadosadam.hu/?p=4415
Amúgy kétféleképpen lehetséges. Vagy úgy, ahogy Augusztinusz mondja, hogy Erzsébet felmenői közül az egyik Dávid házából való, csak benősült Lévi törzsébe (Mária ebben az esetben a júdai felmenő ágán rokona Erzsébetnek), vagy úgy, hogy a rokon szó itt tágabb értelemben veendő: egy nemzethez, esetleg egy városhoz/faluhoz tartozást jelöl.
Én azt szeretném kérdezni, hogy Jézus mikor beszélt a nemzetségtábla fontosságáról?
Jézus fontosnak tartotta, hogy Dávid fiaként gondoljanak rá. Az evangélisták ennek tényét támasztották alá nemzetségtáblázatokkal.
Nem Jézus, hanem a nevelő apja nemzetségtáblázata
Van még egy probléma: ennyi felmenő elég kevés az emberiség családfájának visszavezetéséhez! Ez legfeljebb 1000-1500 évet jelentene – ha mondjuk minden szülőnek 30 évesen születik a gyereke – ahogy Lukács evangéliumában Ádámig van visszavezetve az emberiség.
Kedves Csaba,
ezek nem teljes nemzetségtáblázatok. Időnként átugranak egy vagy több generációt is.