Mostanában Athanasziosz írásait olvasgatom, és döbbenetes számomra, hogy mennyire korszerű mindaz, amit ír, például a világ keletkezéséről szóló vitákkal kapcsolatban. N. T. Wright Stephen Hawking egy idei nyilatkozata kapcsán rámutatott, hogy a történelem ismerete megelőzhet néhány arrogáns megállapítást. Wright emlékeztette a tudóst, hogy a modern ateizmus egyik alaptétele, miszerint a világegyetem örökkévalósága az Isten-hipotézis nélkül is megmagyarázza a világegyetem létezését, egyáltalán nem újkeletű. „Azon töröm a fejem, vajon Hawking tudja-e, hogy pusztán a régi epikureus felfogás egy változatát kelti életre… Nyomasztó, hogy Hawking úgy tűnik, nincs tudatában ennek, ezért nem is gondolkodott el azon, hogy az epikureus felfogásnak lehetnek rendkívül szofisztikált ókori és modern kritikái, melyeket meg kellene vizsgálnia. Többek között a keresztény kritikát, amely, ahogy már említettem, Jézusban összpontosul.” (Részlet The Washington Post cikkéből)

Az Ige emberré válásáról címet viselő könyvében Athanasziosz kitér az epikureusok tanítására: „Sokan és sokféleképpen magyarázzák a világ létrejöttét és megalkotását, és mindenki tetszés szerint határozta meg. Egyesek azt mondják, hogy magától, véletlenül keletkezett minden, – mint az epikureusok –, akik azt képzelik, hogy a mindenségre kiterjedő gondviselés sem szól ellenük, és mereven szembeszállnak a nyilvánvaló tényekkel.” (Szent Athanasziosz művei, 97) Athanasziosz ezután felsorol néhány erős érvet a világ sokszínűsége és rendezettsége mellett, melyek az epikureus nézettel szemben a világ Istentől való teremtettségére utalnak.

Aki tehát azt gondolja – mint Hawking, Dawkins vagy a nemrég elhunyt Hitchens –, hogy a modern tudomány aláásta a kereszténység alapjait, nincs tisztában azzal, hogy a kereszténység eredetileg az epikureus filozófia jelenlétében született, azzal szállt vitába (vö. ApCsel 17,18), annak a problémáira mutatott rá, és annak alternatívájaként adott – a zsidó monoteizmussal egyező – magyarázatot a kozmosz eredetére. A világ örökkévalóságát az Isten-hipotézissel szembeállító ateista világkép nem más, mint az epikureus filozófia feltámasztása. Keresztényeket ez nem szabad, hogy meglepje, volt már dolgunk ezzel a filozófiával. A keresztény világnézetet az epikureizmus ma sem fenyegeti jobban, mint az első században. Azt gondolom, inkább fordítva igaz: az új ateizmus agresszív nyomulása ellenére a világ eredetének teista magyarázata ma is lényegesen hihetőbb az epikureizmus modern változatainál.

13 hozzászólás a “Modern epikureusok?” bejegyzéshez

  • infaustus says:

    Ennek igaz a másik oldala is, amiből pedig a keresztények tanulhatnak. Ha mi is tisztában vagyunk a gyökereinkkel, megismerkedünk az egyházatyák írásaival, az apologéták érvelésével, abból profitálhatunk ma is. Hiszen nincs semmi új a nap alatt, csupán a régi ellenérveket és kritikákat fedezik fel újra és öltöztetik modern köntösbe. Ugyanezt mi is megtehetnénk a hitvédelemmel és a téves kritikák cáfolatával.

    Másrészt én azért is olvasom élvezettel ezeket, mert segítenek jobban értékelni a hitemet. Látom, hogy milyen utat járt be, hogyan küzdöttek érte, és mennyire fontos volt másoknak. Ma is születhetne több ilyen mélységű és lelkületű írás a sok kliséket ismételgető könyv helyett.

  • endi says:

    Az ateista-materialista világnézet úgy dobálózik a véletlennel, mint a hívők Istennel. Pedig a véletlen sokkal logikátlanabb (hahaha, vicces ez) mint bármiféle isten feltételezése.
    Érdekes, hogy az összes materialista akivel beszélgetni akartam a véletlenről, fel sem fogta miről van szó, sem a kérdés jelentőségét.

    Eddig az egyetlen nem hívő akit olvastam és aki szerintem pedzegette hogy valami gond van: Einstein. Ő mondta ugyanis, hogy Isten nem kockajátékos. Ő panteista volt, tehát nem valami személyes Istenre gondolt (hanem a természeti törvényekre), és felismerte hogy semmiféle véletlennek nincs helye a tudományban és tudományos világnézetben.

    Einstein a kvantumfizikával kapcsolatban mondta egyébként ezt, és a kvantumfizika a legszomorúbb példája annak hogy tudósok úgy dobálóznak a véletlennel, mintha az valami magától értetődő, logikus dolog lenne. Önellentmondás és brutális tévedés…

    Arra leszek kíváncsi hogy a materialista tudós világ mikor eszmél fel. Addig reménykedem, hogy nem én vagyok az egyetlen aki érti hogy mi ezzel a gond, és hogy mekkora ennek a jelentősége…

  • Szabados Ádám says:

    A véletlen az ugye nem valami. Ha nem valami, akkor viszont semmi. Tehát nem lehet számba venni, mint okot. Erre gondolsz, endi?

  • Csaba says:

    Egy Einsteinnek tulajdonított párbeszéd alapján, a “semmi” lehet a “valami”-nép a hiánya is!
    pl a sötét nem létezik, mert az a fény hiánya…

    http://www.freeweb.hu/heri/einstein.htm

  • Csaba says:

    sajnos a beviteli eszköz (szótárprogram) átírja a szövegemet, természetesen “valami”-nek akartam írni

    amúgy Einstein tudtommal egy időben mélyen megélte zsidó identitását, hitet, majd később agnosztikusként is megnyilvánult, de Jézust megváltójaként ismereteim szerint soha nem említette
    members.chello.hu/ateista/Einstein_hitt_az_istenben.html

  • brabant89 says:

    Én ugyan nem ismerem Athanaszioszt, és ezért nem tudom megítélni, érvei mennyire erősek illetve gyengék. Azzal azonban vitatkoznék, hogy Hawking csupán felelevenítette az epikureusok nézetét. A mai tudománynak (és Hawkingnak) nem csak spekulációi vannak – mint az epikureusoknak (és az akkori keresztényeknek) – a világegyetemről, annak összetételéről és történetéről, hanem igencsak részletes (bár nyilván nem teljes) tudása is.
    Hawking is azt állította, hogy a *modern fizika alapján* a világ létének megmagyarázásához nincs szükség az Isten általi teremtés hipotézisére.
    Az Isten általi teremtés hipotézise egyébként is komoly nehézségekkel jár együtt. Nem képes ugyanis megmagyarázni, hogy miért van Isten (vagy vannak istenek). Azaz feltételez egy örökké való, nem teremtett valamit (illetve valakit). Nem látom be, miért jobb egy örökké létező Istent feltételezni (akinek létét az emberek csak feltételezik – hiszik), minthogy elfogadnánk, hogy (a ténylegesen létező, nem csak hitt) anyagi világ létezik örökké.
    Hogy az én gondolatmenetem csak az epikureusok (vagy más ókori irányzat) gondolatmenetének a modern változata-e, azt nem tudom, de az epikureizmus modern változatai számomra sokkal hihetőbbek a világ eredetének teista magyarázatánál.

  • Csaba says:

    Kedves brabant89!

    Úgy vélem, hogy amiről te beszélsz, az sem egyéb, mint hit. Az anyagi világ örökké létezésében való hit, mivelhogy ennek semmilyen empirikus igazolását nem ismerjük, csak a különféle tudományos vagy annak mondott elméletek által “tudjuk”, azaz vélelmezik, tehát hiszik az emberek…
    Gondolj csak az ősrobbanásra (előtte hol volt az az anyag?), vagy a csillagok kihűlésére, a fekete lyukakra (utána hová lesz az anyag?)
    Ez az egész egy nagy misztérium, amire egyszer majd fény derül, ahogyan Jézus ezt megígérte, de még nem most, mert “mindent tudni” ma még elviselhetetlen lenne, nem tudnánk fel sem fogni!

    ld. János Evangéliuma 16. fejezet
    (különösen a 12. vers!)

    9 A bűn az, hogy nem hisznek énbennem;
    10 az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem;
    11 az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.
    12 Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni:
    13 amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.

  • endi says:

    brabant89, a tudományos nézőpont igyekszik mindenben megkeresni a legalapvetőbb szabályt, így tehát a legegyszerűbb működési mechanizmust. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt hogy ez általános szabály lenne, azaz hogy ez alapján kéne valamit igaznak vagy hamisnak tartanunk.

    Ezen kívül a Bibliából egyértelműen kiderül, hogy Isten direkt olyanra csinálta a világot és a “dolgokat” hogy csak személyes kereséssel lehet megtalálni Őt. Tehát nem lehetséges az pl. hogy egy tudós kikutatja hogy van Isten, bebizonyítja, leírja pontokba szedve és kész, azontúl azt bárki megismételheti egy laborban fél óra alatt és belátja hogy van Isten.
    De ez nem csak Istenre igaz, hanem minden komplexebb emberi dologra is: művészet, szerelem, barátság, bizalom stb. De még olyasmikat is ide sorolok hogy társadalom ismeret, bár ennek van tudománya, de azt én – ó minő botrány – FÉLtudománynak tartom. A pszichológiáról nem is beszélve.
    A tudomány ezeket SOSEM fogja megfejteni. Hogy miért? Mert túl bonyolultak. De mondok jobbat: a sakkot sem fogja soha megfejteni a tudomány. Nem lesz SOHA olyan sakkprogram, ami tökéletesen játszik. Nem azért mert ez nem lehetséges elvileg, hanem azért mert gyakorlatilag nem lehetséges. Egy 8×8 tábla néhány tucat bájtban összefoglalható és nem túl bonyolult szabályrendszerrel rendelkező “világa” (azaz a sakk) is TÚL bonyolult.
    Lehet statisztikázni meg egyéb trükkökhöz folyamodni, de csalóka lesz a megoldás. Ja, én a statisztika tudományát és féltudománynak tartom.

    De nehogy félreérts: nem szólom le a tudományt, az egzakt tudományokat főleg nem. Sőt, én az általános keresztényi hit fogalommal sem értek egyet, mert azt én főleg vakhitnek tartom, olyanról meg a Bibliában nem olvastam.

    Lehetne még írni erről, de én már belefáradtam…

  • brabant89 says:

    Kedves endi,

    “a Bibliából egyértelműen kiderül, hogy Isten direkt olyanra csinálta a világot és a “dolgokat” hogy csak személyes kereséssel lehet megtalálni Őt”

    Ez nem a Bibliából derül ki, hanem (a Róm 1,20 állításával ellentétben) Isten léte egyáltalán nem nyilvánvaló, ezért is van (és volt) annyiféle vallás – és persze annyi ateista ill. agnosztikus.

  • brabant89 says:

    Kedves Csaba!

    Én úgy látom, hogy én nem ugyanolyan hitről beszéltem, mint te.
    Az, hogy az anyagi világ (amelynek te és én, a gondolataink, az erkölcsi világunk stb. mind része) létezik, az nem hit kérdése. Az tény.
    Isten létezik? Erre nincs semmilyen bizonyíték. Ez tehát hit kérdése, nem pedig tény.

    Miért létezik a világ? Nem tudom.
    Miért létezik (ha létezik) Isten? Nem tudod. Csak.

    Azaz a te feltételezésed semmivel sem jobb, mint az enyém. Sőt annyival rosszabb, hogy egy teljesen hipotetikus okot (Isten) tételez fel.

  • endi says:

    brabant, el se olvastad amit írtam 🙁
    de sebaj! sőt, ennek így kell lennie

  • Csaba says:

    úgy érzem, az enyémet sem 🙁
    én sem az anyagi világ létezést tettem feltételes módba, hanem annak öröktől és örökké fogva tartó létezését
    tényleg meg kéne próbálnod újra elolvasni a hozzászólásokat

    egyébként meg tényleg értelmetlennek érzem lassan már én is az ilyesféle vitákat, mivel az ateista látásmód tökéletesen szigeteli az egyén gondolkodását, hatalmas büszkeséget beleszőve a látásmódba, őszintén lesajnálva a “mesevilágban” élő szegény szerencsétlen, pszichikailag gyengének találtatott hívő embert, mivel képes egy még senki által nem bizonyított túlvilági erőben hinni, ami ráadásul még meg is van személyesítve, s talán még egy öreg, szakállas apókára is hasonlít…

    nem így érzel, kedves Brabant?

    tudod mit, a fentieket megcáfolandó, az élő hittel rendelkező hívő ember nagyon is empirikus módon éli meg Isten létezését és talán meg foglak lepni, de fogadd el tőlem, hogy a hívő emberek igen nagy hányada (majdnem) pontosan ugyanúgy gondolkozott megtérése előtt, mint te! s éppen ez az, amiért az “ilyen” emberektől sohasem fogsz kirohanás-szerű lebaltázást kapni ateista bizonygatásaidért, mert pontosan tudják, hol tartasz most

    Adjon neked az Örökkévaló Isten szemet a látásra és fület a hallásra, kívánom, hogy – ha csak egy pillanatra is, de – vegye le a ködfátyolt a szívedről, hogy megpillanthasd Őt, s így a Megváltót!
    ja, és Boldog Új Évet 😉

    üdvözlettel,
    Csaba

  • Szabados Ádám says:

    brabant89, Einstein mondta egyszer, hogy “a tudomány embere nem jó filozófus”. Polányi a Meaning c. könyvében rámutat, hogy a tudomány egyes szintjei csak a felettük lévő szintek fényében nyernek értelmet. Amikor egy fizikus a fizika ismerete alapján alkot metafizikai rendszert, az mindig problémás. Hawking ezt a hibát követte el, átlépve kompetenciája határait. Ráadásul közben nem ismerte fel, hogy azon a területen, ahova merészkedett, és ahol újat akart mondani, amit mondott, azt sokan előtte elmondták – és cáfolták – már.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum