Egy interjúban Frank Beckwith arról kérdezte Nicholas Wolterstorff református filozófust, hogy szerinte mi jellemezzen egy keresztény embert a tudomány világában. Wolterstorff válaszában azt emelte ki, hogy egy keresztény tudós nem alázza meg a vitapartnereit és nem beszél lekezelően azokról, akikkel nem ért egyet. Példaként megemlített egy diákot, aki egy Augusztinuszról szóló szemináriumon fellengzősen és lekezelően beszélt a filozófus-egyházatya egyik mondatáról. Wolterstorff, akinek nem tetszett a diák lelkülete, visszakérdezett: „Ha Augusztinusz most itt ülne, megismételnéd, amit mondtál?” „Nem, nem, természetesen nem” – felelte a diák.

„Nos, Augusztinuszról volt szó” – magyarázza Wolterstorff az interjúban. „Persze sokan azt mondanák, hogy nem Augusztinusszal foglalkoztunk, hanem csak egy szöveggel. Az elmúlt harminc évben jellemző volt a humán tudományoknak ez az elembertelenítése, mintha kizárólag műalkotásokkal vagy szövegekkel lenne dolgunk. Szerintem ez képtelenség, nonszensz. Augusztinusz írta a Vallomásokat, nem csak egy műalkotásról van szó. Lekezelő szavainkkal Augusztinuszról beszélünk megalázóan. Emlékezzünk erre!”

Wolterstorff figyelmeztetését három irányba is továbbgondolnám. Először is, valóban ne felejtsük el, hogy Jézus tanítványaiként mindenkinek meg kell adnunk a tiszteletet. Péter apostol többször is hangsúlyozza, hogy mi, keresztények az ellenségeinkkel is tisztelettel beszéljünk (1Pt 2,17; 3,16). Ne felejtsük el, hogy érvek mögött mindig emberek is vannak, akiket Isten a saját képmására teremtett, nekünk pedig meg kell adnunk a képmásnak járó tiszteletet (Jak 3,9).

Másodszor, hadd hangsúlyozzam megint a beszédaktus-elmélet szerepét a Szentírás értelmezésében. Amikor a Bibliát olvassuk, nem csak egy szövegről van szó, hanem egy szerzőről is, aki a szöveg által kapcsolatra lép az olvasóival. A hermeneutikai feladat tehát nem pusztán egy szöveg elemzése, hanem kommunikációban való részvétel. A liberális bibliakritika és a fundemantalista biblicizmus egyaránt hajlamos arra, hogy figyelmen kívül hagyja a szövegek funkcionális szerepét a kommunikációban. Wolterstorff azt hangsúlyozza, hogy a szöveg elemzése nem cél, hanem eszköz a szerzővel való találkozásban. Fontosnak gondolom ezt én is.

És harmadszor, hadd emlékeztessek arra, hogy nekünk, keresztényeknek a Biblia Isten kommunikációja. Ha nemhívő embertársainknak Isten képmásaiként jár a tisztelet, mennyivel inkább jár a tisztelet Istennek, a Teremtőjüknek, aki a Biblia szövegén keresztül beszél hozzánk! Ha nem méltó Augusztinuszhoz, hogy az írását keresztény olvasók egyszerű szövegként kezeljék, mennyivel kevésbé méltó Istenhez, ha a Biblia olvasásakor nem őt fogadjuk tisztelettel, alázattal és szeretettel!

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum