Ravasz László a protestáns kisegyházakról

2012 szept. 13. | Divinity, Közösség, Spiritualitás, Társadalom | 15 hozzászólás

Ravasz László református püspökként hitt a protestánsok alapvető egységében. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy saját bevallása szerint a metodista John Mott evangélizációs szolgálatán keresztül tért meg, és az is, hogy mély barátságot ápolt az evangélikus Kapi Bélával és családjával. Ravasz László önmagát református teológusnak tartotta, de hozzátette: „tudom, mi bennem a protestáns, és mi bennem a keresztyén, mert a protestantizmus a keresztyénség egyik történeti formája, a kálvinizmus (éppúgy mint a lutheranizmus) pedig minősített protestantizmus.” (Emlékezéseim. Kálvin Kiadó, 1992, 207)

A református püspök felismerte, hogy azonos középpont mellett lehetséges többféle protestáns hitvallás is, és ezek nem kell, hogy ellenségesen viszonyuljanak egymáshoz. Különösen igaznak tartotta ezt a református és az evangélikus egyházprofilra. „Mind a kettő a maga hitvallásából táplálkozik, sajátos történeti jellegét éli… Ez a konfesszionális vonás nem lehet szembefordulás, egymás igazságának lebecsülése, hanem két öntudatos személyiség testvéri viszonya. Az, hogy ez a viszony egyszersmind többségi és kisebbségi kérdés, mind a kettőt még több gyöngédségre, bizalomra, őszinteségre, felelősségre és a családi egység még szívósabb ápolására kötelezi.” (Uo.)

Ravasz Lászlóban volt annyi következetesség, hogy ezt az elvet kiterjesztette a gyakran szektáknak nevezett protestáns kisegyházakra is. „Nem szeretem ezt a szót: szekta. Miért egyház a párezer lelkes unitárius, és miért szekta a sokszázezer baptistaság? Ez a terminológia a ’recepta és tolerata’ [befogadott és megtűrt] religiók világából maradt reánk. A methodista és baptista egyházak világvonatkozásban sokkal nagyobbak, mint például a kálvinizmus vagy az episzkopalizmus.” (Uo., 208) A püspök tehát világosan látta a különbséget a protestáns kisegyházak és a teológiai értelemben vett szekták között, és volt annyi világlátása is, hogy tudta: ami itt kicsi, az máshol lehet nagy, és fordítva is, ami itt nagy, az lehet, hogy máshol kicsi.

A református püspök természetesen nem örült annak, hogy „a református egyház ébredési mozgalmainak gyümölcsét a baptisták takarítják be, kik a felébredt lelket közösségükbe átviszik” (Uo.), volt azonban annyi önkritika benne, hogy hozzátegye: „de ennek oka a református egyház elmaradott módszere” (Uo.) Ravasz felülemelkedett felekezete érdekein, és kimondta, amit püspökként nem lehetett könnyű elismerni: „Nagy áldás volt, hogy a szabadegyházak itt éltek közöttünk s demonstrálták, hogy államsegély nélkül is lehet gyülekezetet fenntartani.” (Uo.)

Ravasz tevőlegesen is fellépett az evangéliumi kisegyházak érdekében. „Mikor Keresztes-Fischer belügyminiszter a szektákat kezdte megrendszabályozni, nagy örömömre szolgált, hogy az üdvhadseregnek jogosítványát a hercegprímás ellenkező véleményével szemben megmenthettem.” (Uo.) Azt Ravasz sem támogatta, hogy a pünkösdiek testületileg beléphessenek a református egyházba, mert a felállást nem tartotta volna becsületesnek, de még ezért a felekezetért is felszólalt: „leghatározottabban követeljük a pünkösdistáknak a szabad vallásos gyülekezés jogát. A belügyminiszternél és az államfőnél e tárgyban közbenjártam s úgy tudom, nem eredménytelenül.” (Uo.)

Ennek a nemes református tradíciónak az elmúlt hetekben sok lelkész, presbiter és egyháztag részéről tapasztaltam megnyilvánulásait. Az evangéliumi protestáns egység működhet a végeken anélkül is, hogy ezt felsőbb szinteken fontosnak tartanák.

15 hozzászólás

  1. Balavány György

    Köszönöm ezt az írást!

  2. Novák József

    Milyen fordulatokat hoz a történelem?! A kegyelt egyházak közé emelt Hit Gyülekezetének a vezetője versenyképességüknek tulajdonította a „sikert”. A kegyért buzgolkodó baptista vezetők még a saját hitvallásukat is legyűrték…

  3. jassbg

    Novák József, mire utalsz az utolsó mondattal?

  4. Nagy Gusztáv

    A baptista hitvallásra én is kíváncsi lennék…

  5. Sefatias

    Tetszik Ravasz László hozzáállása a kisegyházakhoz, és a hozzá hasonló önkritikus íróké is mint pl. Fekete Péter, akik meglátták a református egyház hibáit abban, hogy a kisegyházak aratták le a munkájuk gyümölcsét.

  6. Novák József

    A MBE honlapján elérhetõ Alapszabályzat szerint a baptisták csak névlegesen „egyház.” Önálló helyi közösségek, gyülekezetek (így egyházakak) szövetsége. Másszóval, olyan hogy Magyarországi Baptista Egyház valójában nincsen. A vezetõknek fontos volt a történetiség ilyen látszata, fõleg, mikor az állami keggyel is párosult az. Közben elnézték más testvér-kôzösségek hátrányos megkülönböztetését is – amivel, véleményem szerint, megtagadták baptista identitásukat is. Hallom, most a Hõsök terén készülnek megünnepelni az üldözött anabaptisták magyar földre érkezését. A „történész” egyházelnök (Dr Mészáros) újabb trükkje…

  7. Szabados Ádám

    A “történész” egyházelnök (Dr Mészáros) újabb trükkje…

    Ezt így inkább ne. Ilyen miatt moderáltam már bejegyzést.

  8. NJ

    Ádám, természetesen tiszteletben tartom a véleményedet. Nyugodtan törölheted a többit is; egy régi kérdésre kívántam csak válaszolni. Üdvözlettel, Jóska

  9. Szabados Ádám

    Én is tiszteletben tartom a véleményedet, örülök is, ha megosztod, csak azt nem akarom, hogy a vélemények személyeskedésbe fulladjanak. Ez az egyik íratlan szabály a blogomon.

  10. JN

    Hogyan állíthat a magyar földön is átūzött anabaptistáknak emléket az a nem-utód „egyház,” amelyik a világ baptistáival ellentétben állami kegyért csörtetett, megfeledkezve történelmi küldetésérõl is? Ezt a döntést nem a magyarországi baptista testvériség hozta meg, hanem egyes vezetõik. A baptisták anabaptista eredetét történészeink túlnyomó többsége tagadja.

  11. Kovacs Zsotza Zsolt

    @JN: Fájdalmas,és fontos kérdés!
    Nekem sem, és talán a baptista testvériség többségének sem volt
    semmi köze a szégyenletes állami elismerésért kuncsorgás,
    és a gyáva lapítás,amikor a korábban egyházként működő közösségeket
    megfosztották a státuszuktól. Később csak egy nagyon gyenge tiltakozásra futotta Dr. Mészáros Kálmántól.
    Így lehet szembeköpni saját történelmünket.

  12. Kovacs Zsotza Zsolt

    Bocsánat a hibákért: önkritika /korrigálás:
    Nem kuncsorgás, hanem kuncsorgáshoz, nem lapítás, hanem lapításhoz.
    Mégegyszer elnézést kérek.

  13. NJ

    Az a „nagyon gyenge tiltakozás” sem ment könnyen (amennyiben a Tahi-i nyilatkozatokra gondolsz, Zsolt). Ami megtörtént, megtörtént – a baptistának mondott „egyház” új szerepet kért és kapott az államhatalomtól, amit betöltve mindenféle előnyökre tehet szert. A hátrányok miért zavarnák éppen azokat, akik a hatalom kegyeiért kajtattak?

  14. bányász

    Tiszteletem!

    Nagy Gusztávnak: http://www.baptist.hu/hu/rolunk/hitvallasunk

    Kedves Gusztáv, mi a problémája a Baptista gyülekezetekkel? Nem tökéletesek talán? Legyen szíves, mutassa be a „Menyasszonyt”, aki nem problémás…

    Aztán:”A református püspök természetesen nem örült annak, hogy „a református egyház ébredési mozgalmainak gyümölcsét a baptisták takarítják be”

    János 4. 37-38. „Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. 38 Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok”
    ez így szerintem igaz a refikre is… .
    Nagyon is biblikus állapot az, amikor így történnek a dolgok.

    Ádám írásában szerintem pont az a „pláne”, hogy az egyetemes egységet domborítja ki, annak ellenére hogy korántsem ez pulzál kifelé a széttöredezett kereszténységből. Tetszik az a hozzáállás, hogy a közös cél magasabb szintű egységhez juttathatja a közösségeket, amennyiben nem a saját önös érdekeik, esetleg pénztárcájuk miatt teszik azt, amit tesznek. Viszont akik meg ezért nyargalnak, nyilván tudatában vannak a dolog végkimenetelének, és jutalmuk elaprózódásának… . Azt, hogy ki milyen állami pluszforrásokhoz jut, az 1945 előtti tulajdonállapotok szerint kellene megállapítani a nyilvánvaló „állami tulajdonbavételek” miatt. A többiek szerintem pályázhatnának, ha arra alkalmas célt fel tudnak mutatni.

    Az állam mint hatalom egy kemény átverés, de ez más téma.
    Aztán:
    A „hogyan állíthat … emléket” gondolathoz JN-nek:
    Miért probléma ez? tegyükfel 1456.07.04-22. emlékére valahol Ausztráliában létrehoznak egy eseményt az odatelepült Szírek, egy tárgyat, azt is megkérdőjelezné? Ez miféle hozzáállás? Bocsánatot kérek, de ez az irány felháborít! Azért mert mi közük hozzá? Figyelj, szerintem akár a magyarországi krisnatudatúak is nyugodtan állíthatnak emléket az üldözött anabapistáknak.

    Aztán meg,
    Amikor a kisegyházak kipottyantak a bugyorból, pont Ádám írt egy pompás gondolatmenetet az esemény kapcsán. Én úgy gondolom, jobb lett volna mindenkinek az az állapot, mert kívülről tényleg úgy tűnik, az „anyagiaskodás” a cél. Persze sok más is benne lehet, például a kórházi beteglátogatás esetleg, de ezek nem kerülnek reflektorfénybe a külső szemlélőknek, mert nem ezt szeretnék megint mások kidomborítani, a hitgyülekezet esetében sincs ez másképp.

    A Baptista Szeretetszolgálat pedig példás feladatokat old meg, igaz, ez meg nem az egyház érdeme. Senki ne haragudjon meg rám, de én örülök, hogy megkapták az Egyház nevet, mármint a Baptik. De a Pünkiknek is örülök, meg még nem tudom kinek. Már csak az hiányzik nagyon, hogy az úgynevezet megújulás bekövetkezzen.

    Pá, 🙂

  15. Gábor

    Kedves Bányász!
    Guszti is baptista.Semmi baja a baptista gyülekezetekkel.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK