Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

C. S. Lewis

Megháborodott erények hatalmaskodása

Katolikus püspökök tiltakoznak, mert az új skót törvények értelmében Skóciában hamarosan át kellene írni a Bibliát és a keresztény kátékat, ha a hívők nem akarnak gyűlöletbeszéd miatt bíróság elé állni. A fenyegetés valós. A Biblia nem PC-konform könyv, tele van őszinte, nyers szavakkal, elborzasztó történetekkel, és bár az Isten emberszeretete, könyörülete és irgalmassága áll a középpontjában, a bűnt bűnként, a gonoszt gonoszként, a céltévesztést céltévesztésként kezeli, és ehhez nem a progresszív mércéket és ajánlásokat alkalmazza. A Biblia és a keresztény hitvallások makacsul ellenállnak a kötelező haladásnak, ezért az összeütközés régóta borítékolható. Ez a konfliktus viszont azért különösen nehéz, mert a posztkeresztény progresszió bibliai erényekkel hadakozik a Biblia ellen.

tovább

Kétféle világlátás: fentről lefelé vagy alulról fölfelé?

A világmagyarázatok között vízválasztó, hogy lentről fölfelé, vagy fentről lefelé közelítünk-e a valóság megértéséhez. Platonisták, idealisták, keresztények, hinduk és muszlimok az anyagi világon túli valóságból indulnak ki, és a természet működését, az anyag elrendeződését és az anyagok közötti erőhatásokat az anyag előtti okokra vezetik vissza, még ha egyéb tekintetben egészen máshogy is vélekednek a szellemi és az anyagi valóság kapcsolatáról és mibenlétéről. Materialisták, naturalisták, darwinisták és ateisták pont fordítva gondolkoznak: még a tudatot is az anyag megnyilvánulásának,...

tovább

A büntetés humanitárius elmélete igazságtalan és kegyetlen

A büntetés humanitárius elmélete – ahogy C. S. Lewis egy 1949-es esszéjében (The Humanitarian Theory of Punishment) logikusan elmagyarázta – alapvetően igazságtalan és kegyetlen. Ez elsőre furán hangzik, mert homlokegyenest szembemegy azzal a zsigeri érzésünkkel, hogy éppen a megtorló büntetés durva és irgalmatlan, és a humanitárius nézet jóságos és emberséges. Humanitárius nézet alatt Lewis azt a meggyőződést érti, hogy a büntetésnek nem szabad a megtorlásra irányulnia, a büntetés célja csak a megjobbítás vagy az elrettentés lehet. A büntetés eszerint nem a bűn ellentételezéséről szól,...

tovább

C. S. Lewis zseniálisabb, mint hittük!

Aki szereti C. S. Lewis meséit, feltétlenül olvassa el Michael Ward A Narnia-kód: C. S. Lewis és a hét szféra titka (Harmat, 2019) c. könyvét! Ward olyan réteget fedezett fel a Narnia-univerzumban, amely garantáltan átformálja, ahogy eddig a mesékről gondolkodtunk. Lewis zsenialitása tagadhatatlan, de ha őszinték vagyunk, a Narnia Krónikái egy-egy apró részlete kapcsán sokunkban volt olyan érzés, hogy az egyébként kifejezetten precíz és tudatos Lewis oda nem illő motívumokkal maszatolta össze a kompozíciót. J. R. R. Tolkiennal együtt például én is felvontam a szemöldökömet, amikor Az...

tovább

Túszcsere Narniában: fizetség az ördögnek?

C. S. Lewis úgy írta meg a Narnia Krónikái c. mesesorozatát, hogy aki megszereti Aslant, ráismerjen Narnia urára a mi világunkban is. Lewis először Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. mesét adta közre, azt követte további hat, amely Narnia történetét a születéstől a mennyei ideában való újjáteremtésig meséli el. Aki olvasta a történeteket, nem csak Jézus Krisztusra ismer Aslanban, de a keresztény hit ezer más színét, szagát és ízét is felfedezi Narniában. A helyettes áldozat motívumát is, amely rögtön az első mesében a történet központi szála: egy túszcsere keretében Aslan a...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK