Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

evangélizáció

Vágyakozom, tehát vagyok!

November 17-én és 18-án a József utcai baptista gyülekezet Láss, ne csak nézz! evangélizációs programján veszek részt meghívott előadóként. Gondoltam, én is csinálok itt a Divinity-n egy kis reklámot a rendezvénynek. Az előadások témája a vágyakozás lesz. A program ismertetőjét itt, az előadások témáját pedig itt lehet megnézni. Veszprémi érdeklődőknek mondom: decemberben kis változtatással – és egy további résszel megtoldva – hasonló témák lesznek a gyülekezetünk istentiszteletein is, szintén evangélizációs céllal. A cím (Vágyok, tehát vagyok?!) a jubisok kreativitását tükrözi, azonnal...

tovább

Ha valódi megtéréseket szeretnénk látni…

Ha nem álmegtérőkkel akarunk gyarapodni, akkor… …hirdessük bátran és állhatatosan Krisztus evangéliumát; …tanítsunk meg az embereknek mindent, amit Krisztus tanított; …azt hirdessük, amit az apostolok ránk hagyományoztak, ne mást; …hangsúlyozzuk az újjászületés szükségességét; …Jézushoz hasonlóan beszéljünk mi is a tanítványság áráról; …soha ne tegyük a szoros kaput tágassá, tágasabbá, vagy kevésbé szorossá; …mondjuk el az embereknek, hogy a keresztény élet keskeny út, melyen végig kell menni; …ne hallgassuk el, hogy Krisztus követése nehézségekkel és szenvedéssel fog járni; …figyelmeztessük...

tovább

Nyomás alatt…

Amikor az evangéliumi mozgalmak nyomás alá kerülnek, különleges folyamatok veszik kezdetüket. A nyomásnak általában mennyei oka és célja van. Isten népének el kell hagynia a régi, bejáratott medreket, hogy a Szentlélek kiáradhasson és megöntözhesse az elhanyagolt földeket. A pogányok felé végzett misszió annakidején úgy kezdődött, hogy a jeruzsálemi gyülekezet a hatóságok nyomásgyakorlása miatt szétrebbent, és a tagjai vitték magukkal mindenfelé az evangélium üzenetét (ApCsel 8,1-4). Mintha ez történne most is. Napok óta mély öröm és derű jár át, ha az evangéliumi kisegyházak...

tovább

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (1)

Heller Ágnes a Vagy-vagy 1978-as magyar kiadásához utószóként írt kissé osztályharcos ízű tanulmányát (A szerencsétlen tudat fenomenológiája) azzal a mondattal zárta, hogy „Immár majd százötven esztendeje itt helyezkedik el a választás: Kierkegaard vagy Marx; vagy-vagy.” A könyv 1994-es kiadásában apró kiegészítéssel elárulja saját választását: „Én már vagy húsz esztendeje lemondtam, némi rezignációval, a nagy elbeszélésről – és ezzel (Marx után) Kierkegaard-t választottam.” De vajon Heller Ágnes döntése a valódi kierkegaard-i vagy-vagyot érintette-e, az igazság és a szeretet szenvedélyének...

tovább

Hatalommal beszélni?

Nagyjából ötven évvel ezelőtt Martyn Lloyd-Jones mondta egy igehirdetésben a következőket: „Mi a legfontosabb az evangélizációban? A legelső és legnyilvánvalóbb dolog ez: tudatában kell lennünk a hatalmunknak és tekintélyünknek! Istennek kell engedelmeskednünk, semhogy embereknek. Enélkül minden erőlködésünk haszontalan. Hiszem, hogy a keresztény egyház legtöbb kudarca ebben a században az emberektől való félelemnek köszönhető. Az egyház félni kezdett a tanult emberektől. Azt mondogatta: ’A múltban az emberek tudatlanok voltak, de most már általános oktatás van, az emberek újságokat és...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK