A ‘homoszexuális’ címkével jelölt bejegyzések

Kerényi Imre két héttel ezelőtti „buzizós” mondata jó nagy port kavart a magyar közéletben, és ennek elsősorban azok örülhetnek, akik az LMBT kultúrkampf ügyét szeretnék végre előrébb tolni ezen a visszasztyeppésedő magyar ugaron. Kerényi valószínűleg nem érzékelte, hogy az euroatlanti hullámok ma már azonnal partra vetik az olyan megnyilvánulásokat, mint az övé, és otromba mondatával éppen azoknak tesz szívességet, akiktől el akar határolódni. Nekik pontosan az olyan mondatok kellenek, amilyen a színigazgatóé volt. Kerényi – mintha Jean Valjean groteszk reinkarnációja lenne – önként odaállt az LMBT szekere alá, és bárgyún megemelte. Most új lendülettel tolhatják tovább, az ismert koreográfia szerint. Furcsa, hogy ezt a dinamikát éppen egy színházi rendező nem érzékeli.

Tovább a teljes cikkre »

(A bejegyés a Vaughan Roberts oxfordi lelkésszel készített interjú harmadik része.)

Julian: Ez eléggé más nézőpont, mint az, hogy „vágj jó pofát és maradj tiszta”. Hogyan működik ez a gyakorlati életben?

Vaughan: Rájöttem, hogy azoktól a hívőktől tanultam a legtöbbet, akik úgy jutottak előre a keresztény érettségben, hogy kitartottak a legnagyobb nehézségekben is. Önmagában nem jó a vakság élménye, a depresszió, az alkohol-függőség, a nehéz házasság, vagy akármilyen más nehézség, Isten mégis munkálkodik ezekben a helyzetekben. Az arany is az ő munkája, amit bennük éget ki, és az áldások is, melyeket rajtuk keresztül ad másoknak. Ugyanezt a folyamatot láttam olyan istenfélő emberek életében, akik látszólag ellenállhatatlan vonzódást éreztek a saját nemük iránt. Megtanulták sok nehéz helyzeten át, hogy az egyetlen valódi megelégedést az adja, ha Isten elé mennek a kapcsolat iránti vágyukkal. Ezek az emberek mély és örömteli kapcsolatot építettek fel Vele. Saját nehézségeik megtapasztalása érzékenyebbé tette őket mások iránt, és képessé tette őket arra, hogy segítsenek másoknak az ő harcaikban. Azok, akik nem házasodtak meg, elfogadták a Biblia pozitív tanítását az egyedülállóságról mint ajándékról (1 Korintus 7:32-35), függetlenül attól, hogy ezt választották-e vagy sem. A magány és a szexuális beteljesületlenség ellenére csodálatos lehetőségeket kaptak arra, hogy Istent és másokat szolgáljanak. Tudom, hogy nem lett volna időm könyveket írni vagy konferenciákon előadást tartani, ha házas lennék. Több időm van barátságokra is, ami hatalmas áldást jelent számomra, és bízom benne, hogy mások számára is.

Tovább a teljes cikkre »

(Az előző bejegyzésben megkezdett interjú második részlete következik.)

Julian: Biztosan vannak olyanok, akik bizalommal megosztották veled mint lelki vezetőjükkel, hogy saját nemükhöz vonzódnak. Hozzájárult ez ahhoz, hogy úgy döntöttél, nyíltan beszélsz magadról?

Vaughan: Természetesen. Minden hétfőn imádkozom ezekért az emberekért. Van egy listám, melyet két részre osztottam: azokra, akik továbbra is próbálnak hűségesek lenni a Biblia tanításához, miszerint a szexuális kapcsolat egyedüli elfogadható tere a férfi és nő közötti házasság, valamint azokra, akik elfordultak ettől a nézettől. Sajnálatos módon a második csoport egyre növekszik.

Tovább a teljes cikkre »

Vaughan Roberts az oxfordi St. Ebbe’s anglikán gyülekezet lelkésze. Vaughan Roberts evangéliumi keresztény. Vaughan Roberts bevallottan a saját neme tagjaihoz vonzódik. Na… állj csak meg, Ádám. Hogy mondtad? Vaughan Roberts evangéliumi keresztény, lelkész és homoszexuális? Nem épp az evangéliumi keresztények ellenzik, hogy homoszexuális lelkészek legyenek az egyházban? De igen. Én is ellenzem. Éppen ezért érdekes Vaughan Roberts példája. Vaughan Roberts a saját neme tagjaihoz vonzódik, de ellenzi a homoszexuális gyakorlatot és magát nem nevezi homoszexuálisnak. Na, most már tényleg nem értelek, Ádám. Ki a holló ez a Vaughan Roberts, és mi a csudát akar?

Tovább a teljes cikkre »

Hazatértem a családi nyaralásból, és most éppen próbálom egymáshoz illeszteni a Kal blogtárs által időközben rólam megrajzolt fura kép kockáit. Kezdem megszokni, sőt, már kimondottan viccesnek találom, hogy akárhányszor megszólalok homoszexualitás témában, azonnal kapok egy gyomrost. Kal sem kímélt. Milyen is vagyok szerinte? Először is homofób, tehát gondolom félek a homoszexualitástól, vagy a homoszexuális hajlamú emberektől (nem tudom, melyikre gondolt). Másodszor megélhetési homofób vagyok, mert állítólag pénzt akarok csinálni a félelmemből, például reklámozom az eroszról szóló könyvemet. Harmadszor gyáva vagyok, hiszen elfutok a viták elől. És végül, valószínűleg magam is rejtett homoszexuális vágyakkal küszködök, homofóbiám minden bizonnyal a belső árnyaimmal vívott küzdelem, amit a másságról szóló cikkemmel most jól lelepleztem.

Tovább a teljes cikkre »

Erosz a különbözőség szeretete: a világban lévő másság és „hierarchia” teszi rendkívül erőteljessé. Erosz akkor van igazán elemében, ha legalább kettő közül választhat, és választását a másik értéke motiválja. Erosz szívesen mondja, hogy szeretetének egyik tárgya szebb, jobb vagy igazabb, mint a másik. A választás hiánya viszont Eroszt egy idő után közönyössé, szárnyaszegetté teszi. Erosz számára a férfi és nő kapcsolata a legizgalmasabb, hiszen mindkét nem számára az ellenkező nem mássága jelenti a megkülönböztető értéket. Erosz esetében tehát a másság elsősorban a heteroszexuális vonzalom.

Tovább a teljes cikkre »

Az előző bejegyzések folytatásaként – és a szombati Budapest Pride okán – logikus volna, hogy írjak egy cikket a homoszexualitás üzenetéről is. Balavány Gyuri hvg-s posztját olvasva komoly kísértést éreztem, hogy ráforduljak erre a témára, de némi mérlegelés után ezt a kanyart ezúttal mégis kihagyom. Olcsó poén, hogy túl meleg van egy ilyen vitához, de ez áll legközelebb az igazsághoz; ebben a dögletes hőségben normális embernek nincs kedve vitatkozni, akinek van, annak meg nem tanácsos. Hideg fejjel józanabbul tudok írni, mint úgy, hogy egy légkondicionálás nélküli szobában az agyvizem éppen a forrásponthoz közelít. Ráadásul ez olyan téma, melyben rengeteg szempontot kell mérlegelni, és ezek közül csak az egyik az, hogy ki kire jelent veszélyt. Negyven fokban már nem józan gondolatokat párologtatunk.

Tovább a teljes cikkre »

Tavaly érdekes epizód játszódott le az egyik amerikai presbiteriánus felekezet általános zsinati tanácskozásán. A The Presbyterian Church (U.S.A.) hagyományosan a legnagyobb amerikai presbiteriánus felekezet, melyből azonban hatalmas csoportok váltak le az elmúlt évtizedekben. A leválást a PCUSA fokozatos liberális irányba sodródása váltotta ki. A tendencia folytatódásaként a 2010-es zsinat egyik témája az a régóta szorgalmazott felvetés volt, hogy a lelkészek felszentelését ne kössék semmilyen szexuális orientációhoz. A zsinat döntésének eredményeképpen idén számos presbitériumban utat nyitottak gyakorló homoszexuális férfiak és nők előtt a lelkészi pálya felé.

Tovább a teljes cikkre »

John Piper segített nekem megérteni, hogy mi a legnagyobb baj a homoszexualitással. Mielőtt azonban leírom, hogy szerintem mi az, hadd mondjam el: nem tartom nagyobb bűnnek, mint a házasságtörést, és nem gondolom, hogy egy heteroszexuális kapcsolatban vétkező embernek kisebb kegyelemre lenne szüksége, mint egy homoszexuális kapcsolattal vétkező bűnösnek. Azt is hadd szögezzem le, hogy természetesen különbség van homoszexuális vágy és homoszexuális gyakorlat között, ahogy más esetekben is különbség van szexuális vágy és szexuális aktus között, még ha Jézus szerint az előbbi is a csírája az utóbbinak. Szentebb hívő az, aki becsületesen harcol homoszexuális vágyai ellen, mint a pornográf oldalakon csüngő keresztény, aki már nem küzd heteroszexuális szenvedélye ellen. A saját neme iránt vonzódó, de megtört szívű és önmegtartóztatásban élő kereszténynek Krisztus azt fogja egy nap mondani: „Jól van, jó és hű szolgám, menj be a te Atyád örömébe!” A vágyai kielégítésének élő ember – irányuljanak ezek a vágyak a saját neme, vagy a másik nem felé – viszont lehet, hogy azt hallja majd Jézustól: „Nem ismerlek téged!”

Tovább a teljes cikkre »

J. K. Rowling nem is idegeníthette volna el jobban magától amúgy is kritikus keresztény hallgatóságát, mint mikor 2007-ben egy kérdésre válaszolva kikotyogta: „Dumbledore meleg volt.” A hír természetesen azonnal betöltötte az újságokat, a homoszexuális jogokért küzdő csoportok örömmel és lelkesen fogadták soraik közé a bölcs öreg varázslót. Megmondom őszintén, engem is meglepett az írónő válasza, mert semmilyen jelét nem láttam a Harry Potter mesékben Albus Dumbledore szexuális orientációjának. Hadd mondjam el, hogy ennek ellenére alapvetően miért nincs bajom azzal, ha Dumbledore professzor Rowling fejében tényleg homoszexuális volt.

Tovább a teljes cikkre »

Az Evangéliumi Fórum mai programjának egyik előadója Jonathan Berry (a True Freedom Trust igazgatója) volt, aki szokatlan nyíltsággal (és számomra meglepő derűvel!) beszélt a homoszexuális életmódtól a megelégedett és boldog cölibátushoz vezető lelki utazásáról. Mindegyik előadását izgalmasnak és tartalmasnak találtam, azt hiszem, elsősorban az előadó hitelessége miatt. Második előadásában Jonathan Berry a homoszexualitásról szóló bibliai utalásokat vette sorra, és mikor az 1 Korinthus 6,9-11-ről beszélt, egészen új megvilágításban kezdtem látni az ismerős szakaszt. Erről a felfedezésemről szeretnék most néhány sort írni.

Tovább a teljes cikkre »

Bevallom, időnként jól szórakozom, amikor megtudom, hogyan minősítenek engem internetes fórumokon. Eddig toronymagasan kedvenc cimkém a „bemerevedett ultrafundamentalista Szabados Ádám ’kollega’” volt, amit a Protestáns Melegek Virtuális Közösség Honlapján egy PHOENIX álnévvel író homoszexuális protestáns lelkésztől kaptam. Azzal érdemeltem ki ezt a titulust, hogy az El Mondóba írt egyik cikkemben bűnnek neveztem a homoszexuális életmódot, és a honlap fórumán sem hajoltam meg azok előtt az érvek előtt, melyek szerint a homoszexuális életforma belefér a Krisztus-követésbe. Miközben a fórumra özönlött virtuális közösség teljes fegyverarzenálja rám szegeződött, ki tudja, talán nem is lehettem más, csakis bemerevedett ultrafundamentalista. Azóta is nagy becsben tartom ezt a minősítést.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum