A ‘Szabados Ádám’ címkével jelölt bejegyzések

A Kálvinista Apologetikai Társaság rövid apologetikai videókkal jelentkezett, amelyek a keresztény hitet érintő nehezebb témákra pár percben keresik a lehetséges válaszokat. A videóktól nyilván senki ne várja el egy hatszáz oldalas könyv precizitását. A cél fordított. A sorozatot annak ajánlom, akinek nincs ideje hatszáz oldalas könyveket elolvasni, de érdekli, hogy mégis hogyan lehetne egy-egy fogós kérdést jól megfogni. Meg persze annak is, aki már elolvasott hatszáz oldalas könyveket, és szeretné az érveket röviden megfogalmazva is visszahallani. Az eddig elkészült részekben Nagy Gergely Ungvári Péter teológust és engem kérdez olyan kérdésekről, mint például: Ki teremtette Istent? Ellentmond-e a tudomány a keresztény hitnek? Megbízható-e az Újszövetség? Számos további téma jön még. A sorozat eddig feltett részeit innen lehet letölteni és megosztani.

Az LMBTQ-ideológia hátteréről szóló cikksorozatom apropóján beszélgettünk Hamar Danival a Manna FM 21 után c. műsorában. Az interjúban nagyjából azt az eszmetörténeti ívet jártuk be együtt is, amiről a cikkek szólnak. Aki hosszúnak találta az írott elemzéseket, az tehát most bepótolhatja hangzó formában is, vagy a beszélgetést meghallgatva akár kedvet kaphat a cikkek elolvasásához is. Fontos és aktuális a téma, érdemes rászánni egy kis időt. A beszélgetés itt visszahallgatható.

Mi a gender? Miért fontos a gender kérdéséről beszélni? Miért lett ez a nyugati kultúra egyik meghatározó témájává? Mi változott és miért? Hogyan viszonyuljunk a nemi identitással kapcsolatos társadalmi változásokhoz keresztényekként? Az Evangéliumi Fórum ezekről a kérdésekről rendezett kerekasztal-beszélgetést tavaly novemberben. A beszélgetés résztvevői: Tapolyai Emőke (klinikai pszichológus, szexológus és felsővezetői coach), Bolyki László (zenész, igehirdető, párkapcsolati és önismereti tréner), jómagam teológusként, valamint Hamar Dávid (az Agóra Corvin gyülekezet lelkésze) moderátorként. A beszélgetés itt megnézhető.

Ha már az előző két posztban előadásokat linkeltem be, hadd egészítsem ki őket ebben a posztban néhány angol nyelvű anyaggal is. Akik ismernek, tudják, hogy az elmúlt években blogolás és egyéb mellett PhD program keretében az apostoli tekintély kérdését kutattam. Doktori disszertációmban azt vizsgáltam, hogy az apostoli tekintély milyen kapcsolatban állhatott az egyház legkorábbi hagyományával. Számomra ez az egyik legizgalmasabb kérdés, amikor a keresztény hit alapjait próbáljuk megérteni. Mivel amúgy is ezzel foglalkoztam, a European Leadership Forumon tavaly ebben a témakörben tartottam két előadást, amelyekhez rövid interjúk is kapcsolódtak. Itt lehet megnézni őket:

Tovább a teljes cikkre »

A Teológusok Párbeszédben c. rendezvénysorozat április végi konferenciáján az Újszövetség-kutatásban zajló paradigmaváltásról tartottam előadást. A 30 perces előadásban a Martin Dibelius és Rudolf Bultmann által kidolgozott formakritikai módszert (Formgeschichte) mutatom be, majd azt, hogy miért került válságba ez a modell és kik képviselik a formakritikai modellel szembeni kritikát a skandináv, a német és az angolszász tudományos életben. Rendkívül izgalmas folyamatról van szó, hiszen a formakritika a 20. század egyik domináns kutatási módszereként teológusok egész generációjának a gondolkodását határozta meg. A paradigma válsága olyan konzervatívabb modelleknek nyit utat, amelyek az evangéliumi hagyomány történetiségéről radikálisan mást feltételeznek, mint a formakritikusok. Az előadás itt lehet megnézni.

Tovább a teljes cikkre »

Márkus Tamás András: Ha egy rövidebb definíciót kellene adnod arra, hogy mi, vagy ki evangelikál, mit mondanál?

Szabados Ádám: Hadd kezdjem rögtön a szóhasználattal, mert ez segít abban, hogy válaszoljak a kérdésedre. Az „evangélikál” viszonylag új szó a magyar nyelvben, az angol „evangelical” fordításaként jelent meg az elmúlt évtizedekben. Korábban azonban létezett már egy másik szó, amely lefedte a jelentését, ez pedig az „evangéliumi”. A két világháború között „evangéliuminak” nevezték azokat a hívőket, akik a Bibliát tekintették legfőbb és megbízható tekintélynek, akik hangsúlyozták a megtérést, és akik az evangéliumban való hitet a felekezeti identitásuk elé helyezték. Az „evangéliumi” melléknév jelen volt olyan szervezetek és missziók nevében, mint a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, a Magyar Evangéliumi Aliansz, az Evangéliumi Iratmisszió, de említhetjük az Evangéliumi Kálvinizmus Füzeteket is.

Tovább a teljes cikkre »

Nem tudom, hányan olvassák az Amerikai Népszavát (én nem), de hadd osszak meg egy részletet az online újság friss cikkéből, ami hozzám tegnap jutott el. Íme: „Néhány éve elkövettem azt a hibát, hogy leálltam vitatkozni a Szabados Ádám-féle blogban, ahol Szabados azt állította, hogy egy lelkészt börtönre ítéltek azért, mert kiállt a Biblia igazsága mellett, és bűnnek merte nevezni a homoszexualitást. Előre mondtam, látatlanban, hogy hazugság lesz ez. Utánajártam, kiderült, hogy az állításból egy szó sem igaz, nem ítélték el a lelkészt, pedig el kellett volna. Nem a Biblia miatt volt problémája, hanem olyan gyűlöletbeszédet tartott, hogy a melegek miatt vannak a természeti katasztrófák, a betegségek, a földrengések. Mint amikor azt mondták, hogy a zsidók miatt vannak az árvízek, az aszályok, a betegségek, a járványok. Hogyan lehet megmenteni a világot a rossztól? Meg kell ölni a melegeket. Ez volt a lelkész előadásának tanulsága. Ennek semmi köze a Bibliához, az evangéliumhoz.

Tovább a teljes cikkre »

December 25-én este 20.30-kor /javítás: 18:30-kor/ az Echo TV Tegnapi történelem c. műsorában Hamar Dávid és én leszünk Ferkó Dániel vendégei. A karácsonyi tematikájú számban a Messiásban való hitről beszélgetünk, valamint Jézus születésének a körülményeiről, arról, hogy miért nem hittek benne a zsidók, miért december 25. lett a karácsony hivatalos ünnepe, mi a problémája az ünneppel a muszlimoknak, és hogy hogyan nézzünk keresztényekként a jövőbe a mostani Európában. Persze nem szabad azt várni a műsortól, hogy ezeket mind részletesen megválaszoljuk, az idő is kevés volt hozzá, de akit érdekel a beszélgetés, kapcsoljon kedd este az Echo TV-re! /A felvételt itt lehet megnézni./

Tovább a teljes cikkre »

Tavaly ősszel sokan, sok helyen, sokféleképpen ünnepeltük a reformáció 500. évfordulóját. Én is írtam róla egy egész hónapon át tartó cikksorozatot (kezdve itt). A reformáció lényegét tekintve azonban nem emlék, hanem az egyház mindenkori lehetősége és kötelessége, és nem is a katolicizmussal való harcról szól, hanem Isten igéjéről és az evangéliumról. Az Evangéliumi Fórum honlapjára felkerült az az előadás, amit tavaly novemberben a reformáció erejéről tartottam. Ezt az előadást az egyik legfontosabb előadásomnak tartom azok közül, amelyeket valaha tartottam. Azt a meggyőződésemet mondom el, hogy a reformáció ereje ma is megváltoztathatja Európát, sőt, a saját szívünket is, mert az Isten igéjénél és az evangéliumnál nincsen nagyobb és tisztább erő. Ha valaki végignézni (vagy meghallgatja) az előadásomat, megismerheti, mi mozgat engem legbelül. Itt lehet megnézni (itt pedig meghallgatni).

Tovább a teljes cikkre »

A Harmat Kiadó szokatlan életrajzi kötettel lepi meg a magyar publikumot. A Meredek görbén Istenhez c. könyvben Izsák Norbert beszélget Ellis Potterrel – Ellis Potterről. Ellis Potter zen szerzetesből lett keresztény lelkipásztor és apologéta, aki a zen egyszerűségével tudja megfogalmazni, mi a radikális különbség a zen és a kereszténység között, és a bibliai bölcsesség méltányosságával tudja elmondani, miért vonzó a zen, de miért jobb alternatíva a kereszténység. A könyv nem csak a témája miatt szokatlan, hanem azért is, mert azon ritka esetek közé tartozik, amikor egy magyar ötlet ihleti egy angol nyelvű könyv kiadását is, amit megjelenése után várhatóan más nyelvekre is lefordítanak majd. A Meredek görbén Istenhez bemutatójára november 16-án 17h-kor kerül sor a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (Budapest, Ráday utca 28.). Én fogok beszélgetni a beszélgetőkkel. A részvételi szándékot az esemény facebook oldalán lehet jelezni. Ezt a posztot is oszthatjátok.

Az előző két-három cikk alatt egész sok indulat jelent meg velem és a blogom „irányával” szemben, ezért úgy döntöttem, külön posztban reflektálok ezekre az indulatokra. Kezdem azzal, ami nem lepett meg. Nem lepett meg a Hovindról és Wyattről írt cikkre érkezett sok kiábrándult komment, mert tisztában voltam azzal, hogy a tudománnyal vívott harcával Hovind sok hívő számára menedék lett, egyfajta szellemi hófogó, amely védelmet ígér a tudományos hitetlenség hóviharai elől. Megértem azokat, akik úgy érzik, hogy a hófogó elmozdításával védelem nélkül maradnak. Csak szerintem ez nem így van. Hovind nem ad valódi védelmet, inkább védhetetlenné teszi a hitünket. Wyatt bírálata is nehéz ügy, hiszen ha továbbítottuk már mi is anyagait, nyilván nem szeretnénk hiszékenynek látszani, inkább azt reméljük, hogy Wyatt talán mégsem csaló. Számítottam tehát a haragos reakciókra.

Tovább a teljes cikkre »

Ahogy már utaltam rá, május végén kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, melynek témája az állam és a család, konkrétabban a norvég gyermekvédelmi szolgálat (Barnevernet) és a Bodnariu család ügye volt. A beszélgetést a European Leadership Forum szervezte a lengyelországi Wisłában. Résztvevők: Einar C. Salvesen norvég pszichológus, akit szakértőként vontak be számos Barnevernet-ügybe, Paul Susman, az Európai Bizottság jogásza és a Bodnariu szülők ügyvédje, Tarjei Gilje norvég újságíró, valamint én, teológusként. A moderátor Peter Saunders, a Christian Medical Fellowship igazgatója volt. A beszélgetésre még a Bodnariu gyerekek ügyében hozott kedvező ítélet előtt került sor, de a hasonló esetek sokasága miatt időszerűségét sajnos nem vesztette el.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum