Nem szoktam ilyet tenni, valószínűleg nem fogok a jövőben sem, de mivel korábban többször írtam már a norvég gyermekvédelmi szolgálat (Barnevernet) embertelen családpolitikájáról, most leközlök egy levelet, amit egy Norvégiában élő (cigány származású) magyar nagymama írt nekem a napokban. Nem ismerem Krisztina Svendsent, nem tudok utánajárni a történetének sem, de amit leír, tökéletesen egybevág azokkal a történetekkel, amelyekről viszont személyes ismeretem van, és azzal, amit egy európai emberijogász és Einar Salvesen norvég pszichológus mesélt nekem a rendszer működéséről. A célom a levél közlésével egyrészt az, hogy ismét felhívjam a figyelmet erre az Európa tetején működő kegyetlen gépezetre, figyelmeztessem a magyar családokat, akik ott élnek vagy oda készülnek, hogy veszélyben vannak, és a nyilvánosság által talán valamit segítsek a kis Carmennek és családjának, akik úgy tűnik, a Barnevernet legújabb áldozatai közé kerültek.
***
Kedves Ádám!
Köszönöm hogy felvette velem a kapcsolatot!
Egy barátném tanácsolta, hogy írjak önnek, mert már írt a blogjában a norvég gyermekvédelemről (ami nem létezik).
Huszonöt éve élek itten, tudom hogy mit beszélek.
Öt gyermekem született, és majdnem hogy egymagam neveltem fel őket, a férjem csak a hétvégéken, vagy akkor sem tudott hazajönni.
Hatalmas farmon lakunk, tehenfejéssel foglalkoztam sok sok éven át a gyermeknevelés mellett.
Egy lánygyermeket hoztam a házasságunkba, ő magyar állampolgár.
Az ő kisbabáját vettük magunkhoz több mint hét éve, mert nem volt érett az anyaságra akkor még.
Megkaptuk mint nevelt gyereket, az évek mentek.
Már kiskorától kezdve nyugtalan, izgága volt, ami később erősebbé vált.
Mivel hogy az anyja is ugyanilyen volt, gondoltam ő is ilyen lett.
Az óvoda kezdett panaszkodni, hogy figyelmetlen, nyugtalan, stb.
Az iskola szintén panaszkodott minden alkalommal, amikor behívtak.
Ezeket azért írom le, hogy rávilágítsak arra, hogy ahelyett, hogy segítettek volna, csak a problémás gyereket látták benne.
Az iskola nem segített abban, hogy a kislánynak könnyebb legyen, kapott egy kevés segítséget a tanulásban, de nem látták azt, amit a vak is láthatott, ADHD-je volt, ami hiperaktivitást jelent.
A gyámhatóság ki-be járt a lakásunkba, kb. havonta jöttek ellenőrizni, szimatolni.
Már az elején éreztem, hogy fajgyűlölők, mert magyar cigány vagyok.
A hosszú évek, a sok munka, a magány miatt depressziós lettem, de ez soha nem akadályozott meg semmiben, ugyanúgy dolgoztam, elláttam a gyerekeimet.
Pszichológushoz mentem, hogy hátha jobb lesz. Jártam hozzá, de a hátam mögött aggódó levelet küldött a gyámhatósághoz. Pedig hallgatási kötelessége van.
A navhoz mentem segítségért, erre a nav is aggódó levelet küldött a gyámhatósághoz.
Ebben az országban nem lehet sem betegnek, sem gyengének lenni, mert akkor vége.
Mindenki ahelyett, hogy segítene, ellenünk fordul.
A férjem Amerikában munkát kapott, kiköltöztünk egy évre, majd visszajöttünk Norvégiába, gondoltam könnyebb lesz.
Közben megkaptam a hírt, hogy a férjemnek daganata van, kiborultam, amit a gyámhatóság észrevett, és ellenem fordított.
Azt mondták, hogy a gyermeknek nem lehet a felnőttproblémákkal együtt élni.
A kislány anyja benyújtott kérelmet, hogy visszakaphassa a gyermekét, közben a célunk az volt, hogy visszavegye, mindenkinek jobb lesz így.
Carmen imádja az anyját, sokat volt szomorú, nehéz volt az elválás mindig, amikor találkoztak.
Júliusban lett a tárgyalás a lányomnak, de időpontot nem kapott még.
A férjem intézett repülőjegyet a kislánynak, a lányomnak és a fiamnak, aki tizenhat éves.
Három hétre szólt a jegy, Carmen örömmel mondta mindenkinek, hogy utazik a papájához.
Aznap, amikor utazott, volt nálunk egy személy, aki kikérdezte Carment, hogy mit szeretne, a kislány mondta, hogy az anyukájával szeretne élni.
Elmondta, hogy utazni fog a délutáni busszal Trondheimbe, majd korán reggel repül Amerikába.
Ekkor láttam utoljára Carment.
Ami történt, aki kikérdezte Carment, betelefonált a gyámhatósághoz és elmondta, hogy Carmen megy a papájához Amerikába.
Nem így lett sajnos
Levette két nő és két civil rendőr a buszról és elrabolta szó szerint! Az unokám mondta később, hogy nevettek az autóban, amikor elhajtottak vele.
Elvitték idegen helyre, idegen emberekhez, mielőtt rázárták az ajtót, azt mondták neki, hogy nem kellesz a nagymamádnak, és az anyukád nélküled utazott Amerikába! El akarják hitetni az unokámmal, hogy mindenki eldobta, csak a gyámhatóság törődik vele! Agymosást alkalmaznak rajta!
A kislány üvöltött, verte a falat egész este, amíg hiperventillált.
Ezt az unokám mondta el az anyjának pár nap múlva.
A papíron, ami az első estét dokumentálja, teljesen más áll!
Elfelejti a gyámhatóság, hogy Carmen tud beszélni!
Mindenki, aki a gyámhatóságnak dolgozik, korrupt.
A megyei bíróság, az ügyvédjeik, az ügykezelőik, és miért? Mert rengeteget keresnek minden elrabolt gyerek után. Dokumentumokat fabrikálnak, hamis tényeket állítanak.
Több mint kilencven százalék az esélye az embernek, hogy veszít, hogyha a megyei bíróságra megy, mert előre megbeszélik az ügy kifolyását. Rengeteget keresnek a gyereken, ez lett a második legjobb üzlet az olaj után!
Mindenki félti a munkakörét, a jól fizetett állását. Azt állítják, hogy ki akartuk vinni Carment végleg Amerikába, és kénytelenek voltak akut elhelyezést alkalmazni (gyermekrablást).
Elrabolták az unokámat, és azzal vádoltak meg, hogy mi akartuk elrabolni.
A repülőjegy returral volt megvéve, és én hazaköltöztem önként egy éve, ez hazugság.
Mindent ellenünk fordítottak, hogy depressziós vagyok, a férjem hogy daganatos, hogy kaptam egy pár nyaklevest, amikor gyerek voltam, stb.
Nem értem, hogy még a rendőrség is a gyámhatóság oldalán van, sőt, segít nekik elrabolni a gyerekeket a szüleiktől.
Senki nem segít, mindenki meghallgat, de több nem történik.
Voltam a megye szóvivőjénél, beszéltem a megyei pap feleségével, semmi, mindenki megért, de nem tehet semmit.
Mert nem akar tenni, gyáva emberek a norvégok, mert félnek mindentől.
Segítenek az egész világnak, de nem segítenek a sajátjaiknak.
Az unokám félig magyar, tudom, otthon ez sohasem történhetett volna meg.
Bár sohasem jöttem volna ebbe az országba!
Egy lázálom az életünk, azt mondják, hogy a gyereknek így jobb, hogyan lehet így jobb neki idegenekkel körülvéve, boldogtalanul?
Ma kaptam egy telefont az ügyvédemtől, a gyámhatóság panaszkodott, hogy ne legyünk ennyire dühösek rájuk, mert nem tetszik nekik, hogy megmondjuk a magunkét.
Októberben lesz perem a gyámhatóság ellen, ahol kitálalok, megkapják, amit megérdemelnek.
Hogy hogyan lesz tovább? Hogyan tudok az unokám szemébe nézni, amikor azt hazudták neki, hogy nem kell nekem?
Köszönöm hogy meghallgatott!
Ez mind így van, ahogy leírtam.
Üdvözlettel: Krisztina Svendsen
***
Mondhatja valaki, hogy maga a levélíró is elismeri a családjukon belüli problémákat (leányanya, nagymama depressziója, nagypapa súlyos betegsége, kislány hiperaktivitása stb.), tehát teljesen jogos, hogy a Barnevernet beavatkozik és kiemeli a kislányt a családból. Nem ismerem a történet más részleteit, ezért nem tudom kizárni, hogy valamiféle gyámügyi beavatkozásra szükség volt. A Barnevernet bizarr és kafkai működését megismerve azonban inkább azt feltételezem, hogy a Barnevernet tényleg elégségesnek tartotta a leírt tényezőket arra, hogy a gyermek ellenkezése és egyértelmű akarata ellenére (sőt, bírósági határozat nélkül!) szétszakítsák a kislány kapcsolati hálóját és új, számára ismeretlen környezetbe, idegen emberekhez helyezzék őt át, mint egy érzelmek nélküli tárgyat. Ráadásul azzal az ismerős, jéghideg és barbár eljárással, amit a nagymama a levélben leír.
Hogy az új hely mennyivel lesz stabilabb a gyermek számára, arról éppen a Bodnariu gyerekek kapcsán lehet elképzelésünk. Őket egy szerető családból emelték ki, hogy az öt gyerekből a két lányt például egy sokadik párkapcsolatában élő norvég hölgynél helyezzenek el, aki történetesen egy idősebb fiút is örökbe fogadott már, ami statisztikailag is igazoltan az egyik legveszélyeztetettebb felállás a szexuális visszaélés számára. (De olyan is volt, hogy muszlim házaspártól vettek el gyermeket, majd egy norvég homoszexuális párnak adták oda.) A norvég gyermekvédelmi szolgálat nem érdemli meg a bizalmat. Sérthetetlen, jogtipró szervezetté vált a világ egyik leggazdagabb országában, amelyből mára úgy látszik, kiveszett az önmagában való kételkedés erénye. Carmen története sajnos csepp a tengerben. A norvég állam tovább rabolja a gyermekeket.
Korábbi cikkek a témában:
Norvégiai állami gyermekrablások – a botrány dagad
Isten számára semmi nem lehetetlen. Lehetséges, hogy sokkal többet kellene a imádkozni a norvég rendszerért és a Barnevernet munkatársaiért, és akkor egy nap abbahagyják ezt a gyakorlatot, az elrabolt gyerekeket pedig visszaadják.
Kedves Kövi György ! Éppen ezt tettük tavaly április 16-án, és a résztvevőknek nem tetszett (ki ez a karizmatikus? ha ilyen lesz a demonstráció sok sikerre ne számítsunk) és megszólalásakor letették a táblát. DE mi maradtunk tovább: Sz.Péter orvos, aki most a magzatjogért alapít egyesületet, a rendezvény végén imádkozott a jelenlévő rendőrökért és ők láthatóan megilletődve szálltak vissza az autóba !
Tehát igazat adok neked – imával készültünk többen – de próbáltad volna ezt leírni az üldözötteknek, akik menekülni kényszerültek vagy Edit Steinnek, a színtiszta imaéletet folytató karmelita apácának (aki nem fogadta el a pápa által felajánlott menedéket) amikor érte jöttek, vagy az örmény genocídium idején, amelyről még MA SEM lehet bárhol beszélni.
García Márquez egy novelláskötetének címadó írása „A bölömbikák éjszakája” – erről szól. Mindenki tudja hogy mi történt, hogy egy kocsmaasztalra ugorva a madarak kivájták öt embernek a szemét – az emberek rögtön odamentek DE mégsem „tudja” senki, sőt, FÉL HA HAZAVISZI ŐKET – megszánja őket, pedig akarja – és persze az újságok csak szenzációt akartak … ki hisz annak (pedig mindenki tudja) a végén azt mondják az utcán, amikor panaszkodnak a megtörtént eseményről, és nem találnak haza: „ezek komolyan vették az újságokat” !
Volt itt esemény elég az előző cikkek nyomán, mert ez tényleg alig hihető, volt aki Ádámot az olvasók megtévesztésével vádolta meg. Pedig már akkor, prófétai látással megírta, hogy „félő hogy ragályos” !
Pont ez van most már nálunk is, az esetek sajnos hasonlítanak. Már akkor jelentkezett valaki a CitizenGO-nál, átküldték a levelet (nincsenek, nem voltunk „berendezkedve” hogy tudjunk segíteni, de ez másképpen lesz): hasonló módszerekkel vitték el a gyermeküket, másik esetben egy újszülöttet haza sem vihetett a házaspár miközben pont azelőtt kapták vissza intézetből a nagyobbikat (a TASZ írt erről) és nemrég személyesen, a környezetemben hajmeresztő történeteket hallottam.
A levélre visszatérve: azt gondoltam, hogy a norvég üggyel már nem kell foglalkozni – nézzünk körül itthon és itt segítsünk, erre készülünk – de úgy tűnik hogy a demonstrációs táblákat elő kell venni (az ügy gondos előkészítése után). Remélem, hogy tudunk segíteni.
—————————————————————
Kedves György, egy vicc jutott eszembe:
Hajótörést szenvednek, egy férfiért mentőcsónak megy. „Isten megment, Isten majd megment” – mondja nekik. Aztán egy másik hajó jön értük, küldenek érte, de megint csak integet: „Isten megment, majd megment”! Aztán jön egy helikopter azokért, akiket még nem találtak meg, jeleznek neki, de visszaint: „Köszönöm, de majd Isten megment”!
Persze, meghal. Felmegy az égbe és reklamál. „Azt gondoltam, hogy megmentesz”! Erre az Úr: háromszor próbáltalak megmenteni …
Nem értem, kedves György, az egész küldetésünk szavainkkal, tetteinkkel történik miközben az imahátteret nem tagadom, sőt DE a cselekvést ránk bízta az Isten.
A Barnevernet iránti leghalványabb szimpátia nélkül mondom, hogy azért megjelenik egy erős konteó-vonulat is a levélben.
Kedves Kallard,
amióta a 170 norvég szakember által aláírt nyílt levelet olvastam, és azt, hogy a válasz az lett, hogy egy bizottság majd 2-3 év alatt vizsgálódik, a dolgot nem tartom konteónak.
norvég eredeti:
http://www.aftenposten.no/norge/Bekymringsmelding-om-barnevernet-37655b.html
angol fordítás, az aláírók listájávak (azóta bővülhetett)
https://avskildabarn.se/2016/03/30/notice-of-concern-the-situation-within-norwegian-child-protection-services/
Kimondottan a „Rengeteget keresnek a gyereken. Ez lett a második legjobb üzlet az olaj után!” állításra értettem, nem a Barnevernet eljárását és ideológiai alapjait illető kritikákra. Utóbbit én is botrányosnak látom, természetesen.
Ld pl. https://www.dagbladet.no/nyheter/herfra-investerer-oppkjopsfond-i-norsk-barnevern—mer-lonnsomt-enn-olje/68599158 — a Google translate angolra fordítás elég jól érthető.
Hozzáteszem:
– ez a Dagbladet, ami csak nagyon szőrmentén kritizálta a Barnevernet működését a Bodnariu úgy óta, a Dagen, Aftenbladet, Firda, Oppland Arbeiderblad, Ringerikes Blad messze több kritikát fogalmazott meg az elmúlt években, a Dagbladet lényegében csak átvette, amit már muszáj volt
– hamarosan választás lesz Norvégiában, és az egyik parlamenti párt (SV) azzal kampányol, hogy limitálja az osztalékkifizetést a gyermekvédelemben a magán szereplők részére — emiatt a dolog meglehetősen erős politikai élet kapott, és a nagy nyilvánosság is leginkább ennek köszönhető.
Pár további sajtóhír norvégül a témában:
http://www.vg.no/nyheter/innenriks/barnevernsmilliardene/barnevernsmilliardene-sv-og-roedt-krever-profittavklaring-fra-ap/a/24135902/
https://www.dagbladet.no/nyheter/reagerer-pa-at-fond-i-skatteparadis-investerer-i-barnevernet—dette-er-grelle-eksempler-fra-en-virkelighet-vi-har-advart-mot/68662270
http://fontene.no/nyheter/-vi-tar-kampen-for-profittfri-velferd-6.47.482591.aad650e0d6 (ez a gyermekvédelemben is érintett szakszervezet honlapjáról)
Na még valami, amin az eszem megáll:
https://www.nrk.no/ho/bufdir_-_–kan-vaere-ulovlig-av-nordre-og-sondre-land-1.13701934
Ha jól értem, évtizedeken keresztül a versenyszférába outsourcolt döntéshozók dönthettek a sürgősségi védelembe vételről… A legalapvetőbb összeférhetetlenségi szabályokat nem tartották be.
Kallard,
én sem feltételezem, hogy valakik szándékosan hoztak létre olyan rendszert, amely pénzt csinál a gyerekekből. Inkább arról van szó, hogy különböző szándékok (akár jó szándékok is) azt eredményezték, hogy Norvégiában olyan rendszer jött létre, amelyben rengetegen (szociális munkások, védőnők, ügyvédek, pszichológusok, tanárok, önkormányzatok, stb.) váltak érdekeltté a gyermekek más családokhoz való áthelyezésében. A norvég állam felfoghatatlan mennyiségű pénzt tesz a gyámügybe, és olyan rendszert épített ki, amelyben a végeken folyamatosan produkálni kell az eredményeket. E. Salvesentől tudom, hogy egy pszichológus szakvéleményért milyen elképesztő összegeket fizetnek ki. Ha a szakvélemény nem támasztja alá a Barnevernet előzetes állásfoglalását (amelyek gyakran döbbenetesen megalapozatlan és banális okok alapján születnek), más szakértőt kérnek fel legközelebb. A pszichológusok tehát anyagilag is érdekeltek abban, hogy a Barnevernettel egy álláspontot képviseljenek. És ez csak egyetlen részlete ennek a hatalmas pókhálónak, ami kiépült. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég súlyos figyelmeztetést küldött Norvégiának a gyermekvédelmi szolgálatuk ügyében. Számos ország komoly diplomáciai konfliktusban áll Norvégiával a Barnevernet működése miatt. A norvégok viszont számunkra elképzelhetetlen mértékű bizalmat szavaznak a saját jóléti államuknak, ezért rettentő nehéz az önkorrekció. És mivel Norvégia reputációja a világban is sokáig az volt, hogy az egyik legideálisabb állam, az ott zajló embertelen gyakorlatról szóló hírek nehezen lépték át a média ingerküszöbét. Ma már átlépték. Csak írd be a keresőbe a Norway és Barnevernet szavakat, meglátod, mit fog kidobni.
Itt volna az ideje, hogy „keresztény” kormányunk is felemelje a szavát a norvég rendszer ellen!
Szégyen, hogy ilyen megtörténhet. Meg is történik.
Míg szidjuk a norvégokat, azért itthon is körül kellene nézni, mert bár nem intézményesítetten, de hallottam hasonló eseteket…
Pontosan erről van szó kedves Kono DE nemcsak gyermekvédelemről hanem családvédelem szükséges. A szülők, akiket szinte az életüktől fosztottak meg, nem maradhatnak „az út szélén” ! A gyermek ad értelmet az ember életének, a család egy és oszthatatlan https://www.youtube.com/watch?v=1rqnzAB7lcg a gyermekrablás (család) gyilkosság.
A két gyönyörű kisfiúval több kép van róluk: a férj – ő nincs a képeken – elhagyta a koholt vád miatt őket. De számtalan esetet lehet sorolni. Egy ország kiállása az elnökkel az élen, nem volt elég a megoldásra mégis vigasztalóak a képek, ahol Eva a sok szeretettől körülvéve már „él” 🙂 Nem mondható el minden esetről, a legtöbbször az anya teljesen magára marad.
Az előbbiekben, a beszélgetésekben kiderült, hogy konkrét ok-okozati összefüggés van a homoszexuális párok és a gyermekrablások között és itt is erről van szó http://konzervativcsalad.blog.hu/2016/03/22/igen_meleg_parokhoz_vandorolnak_a_lopott_gyerekek
Ádám pl. az első cikkben azt a döbbenetes képet hozta, ahol két férfi nagy vidáman tol egy babakocsit, a másik kicsit pedig kézen fogva vezetik. Hivatalos bejegyzéssel már majdnem nálunk is „szabad a vásár”(vannak könyvek erről, tanácsokat adnak, rádióműsor, hogy lehet kiskaput találni hogy gyermekük legyen) mert a szivárványos jelszó után: „nekik is joguk van a családi életre” nem maradnak tétlenek: gyermekek örökbefogadásával, béranyasággal 🙁 stb. valósul meg. Ha nem történik változás a SZÍVBEN, valódi megtérés, vajon meddig tűri ezt az Úr ?!
Jut eszembe, a szivárványt is ellopták, hiszen az Úr Isten szövetségét jelölte/jelöli az emberrel …
Amit Eva Michalakovával csinált a norvég állam, az annyira abszurd és rémálomba illő, hogy az ember megszólalni se tud. Tényleg Kafka se tudott ennél abszurdabb történetet írni. Legutóbb már azért döntöttek a cseh anya ellen, mert a norvég nevelőszülők szerint (!) a gyerekek már hozzászoktak az új családhoz. Mivel Eva a média elé vitte az ügyet, megfosztották a kapcsolattartás jogától is.
Most komolyan: mit lehet ezzel tenni? Nem hiszem el, hogy ilyen létezhet egyáltalán.
Volt a követség előtt egy demonstráció anno. Ott voltunk mi is. Nem lehetne rendszeressé tenni?
Ádám, hogy lélekben mit élnek meg mások, pl. Erik és Natasa a kórházból rabolt újszülött-ikrekkel ? Csak azért, mert Natasának kamaszkorában rendetlen volt a szobája ? A szenvedést nem látjuk de lehet fogalmunk róla. Egyébként CSALÁDON BELÜL is lehet „gyereket rabolni” elidegeníteni … meglepődtem, hány ilyen eset van, szinte kivételes családok vannak: azok, ahol erős a párkapcsolati, szülői kötelék, az apának igazi tekintélye van stb.
Írtam, Kono, hogy eltettük a táblákat de elő kell venni, a magyar ügyben, ezt körül kell járni még. Ha nem lesz nemzetközi meghirdetés foglalkozzunk kis hazánkkal – szerintem – a családvédelemben dolgozni nem akárhogy 🙂 Ádám nem szereti, ha itt szervezek, vagy bárki más, az előző cikkekben ott az e-mail cím vagy talán most is megadhatom stopbarnevernet.hun@gmail.com
@Éva: amennyire értem, Natasa és Erik történeténél nem a gyerekszoba volt a döntő szempont.
Ha jól értem, Natasa nevelőszülője több segélyt akart, és ezért egy hamis diagnózis készült még Natasa gyerekkorában, évtizedekkel korábban. Amit kész tényként elfogadott a gyerekvédelem és minden további vizsgálat nélkül beavatkozott és kiemelte a gyereket a családból.
Ráadásul nem annyiról szólt a dolog, hogy pár napon belül tisztázták volna a helyzetet, mert azt még megérteném. Amikor tőlük függetlenül kiderült, hogy hamis a diagnózis, húzták az időt, próbáltak további fogást keresni és mint kiderült, közokiratot is hamisítottak.
Nem, Natasa egy régi ügye, nem a gyerekszoba hiszen az újszülötteknél a kórházban nem is lehetett. Igen, sokkal korábban de ezt az ügyet nem ismerem mélységében. Az biztos, hogy sosem tisztázzák a helyzetet: a CÉL egyértelmű. Mitől riadnának vissza? Prof Marianne Skanland jól elmagyarázta, valahol megvan a video a cikkek közt.
„Jogállamban” egyeztetni kellene, ha-akkor helyzetet ismerniük a szülőknek, de ilyen egyáltalán nincs ! Erről szól ez a levél is. Meghallgatják őket, és a többi néma csend. A háttérben pedig a hivatal végzi a munkáját egészen addig, míg meglepik a rendőrök a családot.
Nálunk – már a második – gyermeket a bölcsődéből nem vihette haza az anya, előbb szociális munkások tanácsolták, hogy takarításokhoz ne vigye magával, adja be bölcsődébe ! Ott nem adták neki oda amikor ment érte, elképesztő indokkal. Az egész abszolút törvénytelen, hiszen szociális probléma nem okozhatja hogy elvegyék a gyereket. Az anya azóta FB oldalon – amit még nem kerestem meg – dolgozik mások gyermekeiért is … 🙂
Hajmeresztő, hihetetlen történetek vannak, fontos, hogy a szülőt ne hagyjuk, DE van ismerős ahol azt látom,hogy az anyaságát ölték ki (hat gyereket hozott a világra egyet elkértek tőle örökbe rögtön szülés után, a többiek itt-ott) : fontos ezeket a témákat most csokorban kezelni – az Úr elé tenni – és kiállni. Most éppen https://40napazeletert.com/
Hajmeresztő történetek azok vannak, én a szép mindenki által aláírt dokumentumba kézzel belejavításnál aláírás nélkül dobtam egy hátast.
Ki javított bele és MIT ? A mindenki, ugye, a norvégiai pszichológusok ?
http://www.tv2.no/a/8832178/
http://www.tv2.no/a/8846262/
Bocs, norvégül van mindkettő, legalábbis az angolra google fordítás érthető.
update: a privát vállalkozásban is érdekelt döntéshozó hivatalnok témában
egy újabb norvég cikk hasonló helyzetről (Oslóban emiatt kirúgták a helyi menedzsert, most átment máshova).
https://www.vg.no/nyheter/innenriks/barnevernsmilliardene/vg-avsloerer-barnevernmillionaer-fikk-sparken-etter-dobbeltrolle-naa-jobber-han-i-nabokommunen/a/24154178/
illetve egy angol nyelvű cikk az előzőleg említett, ugyanilyen ügyben érintett gyermekvédelmi szolgálat működésével kapcsolatban, egy helyi kormánypárti képviselő helyi lapba írt cikkét átvette az indiai sajtó:
http://www.sundayguardianlive.com/lifestyle/11055-norway-s-child-confiscation-policies-are-disastrous-unjust
Nagy dolog, hogy végre egy norvég (!) kormánypárti (!) parlamenti képviselő (!) írja le ezeket, sőt, azt fogalmazza meg, hogy a következő időszakban sok időt fog fordítani a Barnevernet katasztrofális működésének feltárására.
Vekerdy Tamás egy előadásán helyeselte, hogy a svéd állam börtönnel bünteti azokat a szülőket, akik testi fenyítést alkalmaznak a gyermekeiknél. Igaz, ő a svéd „gyermekvédelmet” helyeselte, nem a norvégot, de nincsenek illúzióim, mit gondolhat a norvégról is. (A skandináv országok a demokrácia mintapéldái a liberális és baloldali gondolkodásban.) Az a liberális Vekerdy, aki mára megmondó-embernek, valóságos oktatási guruvá nőtte ki magát a gyermeknevelés terén, s pedagógusok és szülők tömegei isszák áhítattal minden egyes mondatát. Ezen ember szerint helyes, hogy a svéd állam börtönbe dugja a gyerekét megverő szülőt. Kritikátlan, mindenféle árnyaltságot nélkülöző megközelítés.
Itt valahol a közepén:
https://www.youtube.com/watch?v=gZRs4xHUQcI
Egy ideje keresztény körökben is megy ez a vonal, igencsak aggasztó.
Közben működik a balos propaganda is. Egy ismerősöm kirakott egy a Barnevernet botrányos eseteit taglaló cikket a facebook-ra, mire radikális balos és feminista ismerősei szinte azonnal megjelenve a kommentmezőn, úgy interpretálták a Bodnariu-esetet, mint ami a putyini orosz propaganda műve, műhír, aminek a célja a norvég gyermekvédelem, azon belül pedig Norvégia lejáratása. Mindez a szemükben olyan botrány, ami az orosz imperializmust erősíti. A Bodnariu-házaspár Putyin ügynökei! Komolyan, ez még viccnek is gyomorforgató!
Két napja egy kanadai keresztény család 12 éves fiát rabolta el a Barnevernet, mert a család úgy döntött, otthon akarja taníttatni a gyermeket, miután az iskolában bántalmazták és fenyegették őt. A Facebookra is kikerült videón látszik, ahogy a Barnevernet elől szökni próbáló fiút a kiérkezett hivatalnokok és rendőrök leteperik és úgy bánnak vele, mint egy bűnözővel. A szülők közben nem hagyhatták el a lakást, ezért az erkélyről nézik végig, ahogy a fiukat a földre kényszerítik és elhurcolják. A Barnevernet jelentésében a gyermek elvételének egyetlen oka a „homeschooling”. Norvégiában nem tiltott az otthon taníttatás, de a Barnevernet szokása szerint azonnal lecsapott, amint vért szagolt a levegőben.
Komolyan mondom, ez a szervezet az egyik leggonoszabb képződmény, ami valaha a földön hatalmat kapott. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy működhet legálisan egy ilyen terrorgépezet Európában.
Az elmúlt hnapokban volt jópár botrány, a norvégról angolra Google fordítás jellemzően elég jól működik:
Sok pénz megy el, nagyon gyenge publikus kontroll mellett:
https://www.vg.no/nyheter/innenriks/barnevernsmilliardene/rapport-om-barnevernet-gir-enorme-profittmuligheter-liten-kontroll-med-pengebruken/a/23994998/
Kettős szerepek a norvég gyermekvédelemben (amikor a hatóság dolgozója érdekelt a döntésben) :
https://www.vg.no/spesial/2018/dobbeltroller-i-barnevernet/
Egy eset ahol a gyermekvédelmi hatóságok elszabotálják a jogerős ítéletet, hogy vissza kellene adniuk a gyermeket:
http://idag.no/samfunn/nyheter/totalt-fravar-av-rettssikkerhet-i-barnevernet/19.28084
és konkrétan megkérték a nevelőszülőket, hogy rejtsék el a gyermeket az ítélet végrehajtása elől:
http://idag.no/samfunn/nyheter/barnevernstjenesten-i-haugesund-ba-fosterforeldre-skjule-et-barn/19.27910
és még lehetne sorolni.
Ez a kanadai ügy mindenestre boríthatja a bilit a nemzetközi tiltakozások területén megint…
Találtam egy videót Popper Pétertől a testi fenyítéssel kapcsolatban.https://www.youtube.com/watch?v=hohuIqvwrRg Megjegyzem, hogy ez kis hazánkban – mert az EU-ban – tilos, egyetlen pofon „bűncselekmény” ezért vettek el gyerekeket még olyan nevelőszülőktől is, akik családügyben jószolgálatot folytatnak, és mástól, jó ismerősömtől mégpedig minden előzmény nélkül, váratlanul. Ez esetben az egyházi fenntartású szolgálat a gyámüggyel szemben TEHETETLEN volt. A kislány 15 éves ekkor,és épp rendbe jöttek az addigi problémák … Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy Csíkszentmihályi is írt arról, hogy – nyilván minimális – agressziónak helye van a szeretet-kapcsolatban ! (Ki tud erről többet?)
Ahogy most hallgatom Poppert, épp azt említi, hogy ő szabad nevelésben részesült sajnos, és ezért később nagy árat fizetett ! (5.perc után)
Sok söpörni való van a mi házunk táján is ! A Stop Barnevernet fb oldalon (már csak volt,eltávolították) valaki megírta, hogy nálunk hasonlóan történnek, még sokkal előbb kb. egy éve ezt írták:
„Nem kell Norvégiáig menni csodálkozni. A 2017-es boldog új év erről fog szólni Mo-n is.. A besúgórendszer tagjai tejhatalmat kapnak a 12477 tv.javaslat megszavazásával..”
Azóta saját „praxisomban” szinte el-nem-hihető eset történt! Az apa egyedül maradt, váratlanul elhagyta a felesége (úgynevezett ‘talanok,akik küzdenek a lehetetlennel). Nem lehet ideiglenes segítséget kérni, ezért elkezdődött a kálvária. Nev.szülő, intézet, nev.szülő, majd, amikor az egyikre panaszt tett, következménye: az apát – ártatlanul, mert ismerem, és tudom hogy szemérmessége, és nőtisztelete másokkal szemben is inkább a védelem, mint bármilyen, főleg szexuális támadás – letartóztatták a kislányával történt „visszaélés” miatt, ami csak látogatás alkalmával „történhetett”! Az ártatlansága kettő év hét hónap BÖRTÖN után derült ki, amikor levették a bilincset a kezéről a bíróságon, és közölték, hogy elmehet. Hogy iratai, könyvei, ruhái hol is voltak akkor ? Senkit nem érdekelt …
Azt gondolom, feltétlenül dolgoznunk kell adott jogi keretek között, civil szervezetként, hogy a családok mellé tudjunk állni, van is már szervezet (de szervezés alatt is) csak nem írom meg, mert Ádám tiltja itt a szervezést (de, megadhatja a címem annak aki segíteni akar).
———————————————————————–
Lehet, hogy más poszt alá kívánkozna, itt írom le: ez a borzalom, ami történik az első, ebben a témában írt cikk címét bizonyítja: ez CSALÁDPOLITIKA. A hozzászólásokból kiderült, és más lapok is foglalkoztak ezzel, hogy az egynemű családok „gyerekekkel való ellátása” van a háttérben. Csak azért pörgött fel – a homoszexuális kapcsolatok „egyházi jóváhagyása” után, a törvényesített kapcsolatok bejegyezhetőségével, hogy másnak is kell adni, nemcsak homoszexuálisoknak.
Tudjuk, hogy mindig ott a Pride követelései között a gyermekek örökbe fogadása !
A gender elméletnek EZ AZ EREDMÉNYE, Norvégiában már megtermette férges gyümölcsét!”Gyömölcseiről ismeritek fel a fát!” Erről kell beszélni, mert ide vezet: a gyermekrablásoktól minden normális ember irtózik, felháborodik. Vekerdy sem tud mást mondani, mint hogy jobb egy homoszexuális párnál elhelyezni gyereket, ahol szeretet van, mint ha a gyerek a „mérgező szülőknél” marad !? Milyen érvelés ez? Miért hasonlít egy másik rosszhoz? Ki tartja azt jónak?
Most dobta a gép fb ismerősnek azt a férfit, akit két év hét hónapig tartottak HAZÁNKBAN börtönben azzal a váddal, hogy a nevelőszülőknél lévő kislányát megrontotta. Tavaly februárban szabadult.
Láttam a pszichológusi véleményeket, és azért értem, tudom, hogy miért vehették az ügyet ANNYIRA KOMOLYAN a szakértők?! Ki mit gondol erről? … úgy van!!!
Nálunk is van mit tenni a hatalmaskodókkal szemben azért írom ezeket a sorokat !
A fb oldalon ott a fiatalkori arca, Krisztus arc … több mint húsz év után, hol lakásban, hol erdőben -inkább ez utóbbi – után, már nem-igazán, de lélekben igen ! Ez az idézet jellemzi őt (a fb oldaláról másolom):
‘Köszönöm ezt a szép díjat, de tudják… én nem akarok egy olyan társadalom tagja lenni, ahol a férjek prostituáltként öltöztetik a feleségeiket, kiemelve mindazt, amit szerintük egy nőn értékelni, szeretni kell…
Ahol nincs semmilyen hitele a becsület, a méltóság szavaknak, és már nem hiszel senkinek, aki úgy kezd egy mondatot, hogy “ígérem…”, ahol a nők már nem akarnak gyereket szülni, a férfiak meg családot alapítani…
Ahol a balekok sikeresnek és menőnek gondolják magukat, miközben apjuk autóját vezetik, és ahol az apák azzal alázzák a gyerekeiket, hogy soha semmi és senki nem lesz belőlük az életben…
Ahol az olyan emberek beszélnek istenhitről, akiknek kezükben ital van, és halvány gőzünk sincs arról, hogy mit jelent igazából a vallás. És ahol a szerénység hátrány…
Ahol kihalófélben van a szerelem, mert felzabál mindent az undorító pornó, de eközben mindenki a tökéletes partnerre vágyik…
Ahol az emberek minden pénzüket a kocsijukra költik, azzal igyekezve leplezni, hogy valójában milyen szegények…
Ahol a fiúk szüleik pénzét költik éjszakai bárokban, és ahol a lányok ezért szeretnek beléjük…
Ahol már nincs különbség nő és férfi között, és ezt a választás szabadságának nevezik…és aki ez ellen fel mer szólalni, azt egyszerűen lehülyézik…ahogy engem szoktak.
Én a saját utamat járom, de kár hogy nem találok megértésre azon emberek részéről, akitől a leginkább elvárnám…
Köszönöm, ennyit szerettem volna!”
Keanu Reeves
———————————————
Egy ilyen ember nem zaklatja a SAJÁT KISLÁNYÁT akkor, ha csak néhány óra láthatás „jár” !
És szabadulása után sem láthatta, hiszen az ügyész fellebbezett…
https://444.hu/2018/08/10/mar-eleg-egy-pofon-es-viszik-a-gyerekeidet-aztan-evekig-alig-lathatod-oket
Úgy tünik, hogy a Barnevernet csak a jéghegy csúcsa, és valójában az egész nyugati világban (meg azon kívül is) rossz alapokon, hamis elgondolásokon nyugszik a gyermekvédelem és a gyámügy. Vannak kutatások amelyek azt mutatják, hogy még a problémás családban élö gyerekeknek is az a jobb, ha a családdal maradhatnak, mint ha onnan kiszakítják öket. A problémás családba beletartozik az elhanyagolás (neglect), de még a bántalmazás (abuse) is. Vagyis átlagosan azok a gyerekek felnöttként jobban teljesítenek akiket meghagynak egy abúzív családi környezetben, mint akiket kiemelnek onnan! Ez nem azt jelenti, hogy a kiemelés soha nem indokolt, hiszen átlagról van szó.
Itt van két link, amin el lehet indulni, ha valakit ez érdekel:
http://medicalkidnap.com/2015/05/13/foster-care-children-are-worse-off-than-children-in-troubled-homes-the-child-trafficking-business/
https://nccpr.org/the-evidence-is-in-foster-care-vs-keeping-families-together-the-definitive-studies/
Krisztián,
ez nagyon fontos, sokkal több publicitás kellene neki.
Szeptember 7-én lesz egy újabb világszerte tüntetéssorozat, egyelőre magyar demonstrációról nem tudni… még talán nem teljesen késő csatlakozni?
Ld. https://www.youtube.com/watch?v=xViZ1ECWTgM
Most látom, nem jár nekem válasz vs figyelő-küldés. Nagyon közeli a dátum, megkísérelhetjük. Írok priviben …
Szerbiában több ezer újszülöttet raboltak el az édesanyáktól a szülőotthonokban.
A módszer egyszerű. Halottnak nyilvánították a csecsemőt és a holtestet nem adták ki a szülőknek, arra hivatkozva, hogy a kórház gondoskodik a temetésről.
A gyermekek további sorsáról annyit tudni, hogy továbbadták más hazai vagy külföldi családoknak, de sajnos arról is vannak hírek, hogy kísérleti célokra adták oda őket.
A szerb egyetemi tanárnőnek Dr. Mila Aleckovicnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Barnevernetnek köze van a csecsemők Norvégiába való szállításának, ahol homoszexuális pároknak illetve kísérleti célokra adták tovább őket.
Megpróbáltam utánakeresni. Amit találtam, az elég ocsmány dolgok gyanúját vetheti fel, viszont (legalábbis egyelőre) a publikusan elérhető bizonyíték viszont nagyon gyenge… Kérdés, hogy van-e jelentősen több és megizhatóbb bizonyíték, mint amit egy internetes kereséssel meg lehet találni.
A lengyel Ordo Iuris friss angol nyelvű jelentése egész alapos és igen tekintélyes mennyiségű irodalmi hivatkozással bír, jól bemutatja a helyzetet: http://en.ordoiuris.pl/family-and-marriage/report-childrens-rights-pitted-against-children-legal-framework-and-practice
Családtól kaptam tájékoztatást, hogy a dusnoki eset NEM ÚGY történt, ahogyan az újságok írták: a babát látta orvos, és igazolást adott ki arról hogy a gyermek egészséges. Más is történt, ami igazolja, hogy megkeresték a hatóságokat … többet nem tudok és nincs is jogom megírni csak ha hozzájárulnak.