Egyszer arról faggattak egy öreg remetét, hogy fájni fognak-e az emlékeink a mennyek országában. Azt akarták megtudni tőle, hogy emlékezni fogunk-e az elhagyatottságra, az árulásra, a megcsalatásra, a gyászra. Érezni fogjuk-e ott azt, amit ebben az életben elkövettek ellenünk? Emlékezni fogunk-e egyáltalán az itt eltöltött éveinkre? Gyászoljuk-e majd azokat, akik nem lesznek velünk a mennyek országában? Fájni fognak-e az emlékek?
Az öreg remete az embereket hallgatva göcsörtös kezével a zsebéhez nyúlt és előhúzott egy repedezett szélű képet. A kép a feltámadt Jézust ábrázolta, amint a csuklóján a szögek helyét mutatja épp Tamásnak. „Így fogunk emlékezni” – mondta a remete, és amint a képet visszadugta a helyére, egy kövér könnycsepp gördült le az arcán, egészen a szakálláig, és először halkan, majd egyre hangosabban nevetni kezdett. És ahogy nevetett, a szeméből újabb könnycseppek indultak útnak, és egymással versenyt futva azok is hahotázva ugráltak az öreg remete fehér szakállába.
Végül a remete abbahagyta a nevetést és újra megszólalt: „Hát nem látjátok? A Megváltó sebei most is ott vannak a kezein, a lábain és az oldalán, de a feltámadás dicsőséges hegekké változtatta őket!”
„Mert én új eget és új földet teremtek, A RÉGIRE NEM IS EMLÉKEZNEK, SENKINEK SEM JUT ESZÉBE. Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek. Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajgatás hangja.” (Ézs 65)
Nem vitatkozásképp 🙂 Sőt…
Zak 12:9 Azon a napon kiirtok minden olyan népet, amelyik Jeruzsálem ellen támad.
Zak 12:10 Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a kegyelem és a könyörület (együttérzés) szellemét. Észrevesznek engem, akit keresztülszúrtak, és úgy gyászolják majd, ahogy az egyedüli gyermeket, és úgy siratják, ahogyan az elsőszülöttet szokták.
Zak 12:11 Azon a napon olyan nagy gyászt tartanak Jeruzsálemben, mint amilyen Hadad-Rimmón siralma volt a meggidói völgyben.
A hegek újra láthatóak lesznek Izrael maradék nemzete számára bizonyságul a valódi Megváltójuk megismerése és felismerése számára, ahogy Mózes is megmutatta Önmagát (fabotját és kezét), mint a kiválasztott szabadítót, aki kihozza Egyiptom fogságából az Úr népét.
Az ekklézsia számára Krisztus valódi külső megjelenése eképpen lesz látható:
Jel 1:13 hét arany gyertyatartót láttam, a hét gyertyatartó között pedig valakit, aki az Emberfiához hasonlít, lábát eltakaró ruhában, mellén aranyövvel.
Jel 1:14 Feje és haja olyan fehér, mint a fehér gyapjú, mint a hó; szeme olyan, mint a tűz lángja;
Jel 1:15 lába hasonló a kemencében izzított libanoni sárgarézhez; hangja pedig, mint a nagy vizek morajlása.
Jel 1:16 Jobb kezében hét csillagot tart, szájából hegyes, kétélű/kéthegyű kard jön ki, arca pedig olyan, mint mikor a nap ereje teljében ragyog.
Jel 1:17 Mikor megláttam, összeestem lábai előtt, mint egy halott. Ő pedig rám tette jobb kezét, és így szólt hozzám: – Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó,
Jel 1:18 és az Élő; aki halott voltam, de lásd, élek a világkorszakok világkorszakain át (ámen), és nálam vannak a Pokol és a Halál kulcsai.
De szükséges-e, hogy a hegek nyomai újra a Halálra, a gyászra, a kiáltozásra, a gyötrelemre és a fájdalomra emlékeztessenek?
Jel 21:1 És új eget és új földet láttam; mert az első ég és az első föld eltűnt, és a tenger sincs többé.
Jel 21:2 És én, János, láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely Istentől, az égből száll alá, fölkészítve, mint a férje számára felékesített menyasszony.
Jel 21:3 Ekkor egy erős hangot hallottam a mennyből, amely így szólt: – Lásd, Isten sátra az emberek között van, közöttük sátorozik majd; az Ő népei lesznek, és maga Isten lesz velük, az ő Istenük.
Jel 21:4 Letöröl majd Isten minden könnyet a szemükről, a Halál pedig nem lesz többé; és gyász, kiáltozás és gyötrelem sem lesz többé, mert elmúltak a régi dolgok.
Jel 21:5 A trónon ülő pedig így szólt: – Lásd, újjáteremtek mindent! – majd ezt mondta nekem: – Írd le, mert ezek a szavak igazak és hitelesek!
Az Örök Béke földjén és annak fővárosában minden új lesz, ahogy a feltámadásban részesült ember sem fogja a régi külsejét hordozni a rajta lévő szenvedésekkel, szégyenekkel és fájdalmakkal együtt.
Új bor új tömlőbe való, az ember új, krisztusi természete is új borként új tömlőt (üveget), új testet kap majd…
Ez 18:20 Amely lélek vétkezik, annak kell meghalni; a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága.
Ez 18:21 És ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolataimat, és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen, és meg ne haljon.
Ez 18:22 Semmi gonoszságáról, melyet cselekedett, emlékezés nem lészen; az ő igazságáért, melyet cselekedett, élni fog.
Ez 18:23 Hát kívánva kívánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem [inkább] azt, hogy megtérjen útjáról és éljen? Ez 18:24 És ha az igaz elhajol az ő igazságától, és gonoszságot cselekszik, minden utálatosság szerint, melyeket a hitetlen cselekedett, cselekeszik, nemde éljen-e? Semmi igazságairól, amelyeket cselekedett, emlékezés nem lészen: gonoszságáért, melyet cselekedett, és az ő vétkéért, mellyel vétkezett, ezekért meg kell halnia.
Ez 18:25 És azt mondjátok: Nem igazságos az Úrnak útja! Oh, halljátok meg, Izrael háza: az én utam nem igazságos-e? nem [inkább] a ti utaitok nem igazságosak-e?
Ez 18:26 Ha elhajol az igaz az ő igazságától, és gonoszságot cselekszik, és amiatt meghal: gonoszsága miatt hal meg, melyet cselekedett.
Ez 18:27 És ha a gonosztevő megtér az ő gonoszságától, melyet cselekedett, és törvény szerint és igazságot cselekszik: ez az ő lelkét megtartja életben.
Ez 18:28 Mert belátta és megtért minden gonoszságától, melyeket cselekedett: élvén éljen, ne haljon meg.
Ha a bűneinket az Úr el tudja végleg törölni, akkor a Halál bélyegeit is ki tudja törölni a testünk külsejéről.
Ján 20:29 Hiszel, mert láttál engem? – mondta neki Jézus. – Boldogok, akik nem látnak, és mégis hitre jutnak!
Nekünk nincs szükségünk arra, hogy Krisztus keresztrefeszítésének a nyomait vizsgáljuk, mi már elhittük és megismertük, hogy Ő a Messiás, a mennyei Atya Fia, így boldogságunkat és örömünket Senki el nem veheti!
Nem perdöntő, de szép és idevág:
„I know this [world] is all mere apparition compared to what awaits us,
but it is only lovelier for that. There is a human beauty in it. And I can’t
believe that, when we have all been changed and put on incorruptibility,
we will forget our fantastic condition of mortality and impermanence, the
great bright dream of procreating and perishing that meant the whole world
to us. In eternity this world will be Troy, I believe, and all that has passed
here will be the epic of the universe, the ballad they sing in the streets.
Because I don’t imagine any reality putting this one in the shade entirely,
and I think piety forbids me to try…” Marilyn Robinson, Gileád