A Tyndale House ösztöndíjával lehetőségem nyílt arra, hogy doktori tanulmányaim ideje alatt párszor Cambridge-be utazzak és kutassak az egyetemi könyvtárakban. Ezt rettentően élvezem, egy ilyen tudásközponthoz közel lenni számomra – kis túlzással – maga a paradicsom. Van azonban más is itt, ami lenyűgöz. Cambridge utcáin sétálva egyik nap a Selwyn College mellett haladtam el (az egyetem College-okból áll), és amikor a College bejáratára felnéztem, a következő felirattal találtam magam szemben: ΣΤHΚΕΤΕ EΝ ΤH ΠIΣΤΕΙ, AΝΔΡIΖΕΣΘΕ. Ami annyit tesz: „Álljatok meg a hitben, legyetek férfiak!” Az idézet az 1 Korinthus 16,13-ból való. Cambridge-ben az ilyen feliratok egyáltalán nem ritkák, inkább az meglepő, mennyire nyilvánvaló ennek az egyetemnek (mely az egész modern nyugati tudomány egyik bölcsője és ma is jelentős fellegvára) a keresztény eredete. A város központjában található Round Church húsz éve turisták ezreit kalauzolja végig a városon, megmutatva Cambridge keresztény múltjának töméntelen mennyiségű emlékeit. De hogy ne csak a múltba révedjünk, hadd meséljek el egy történetet a Cavendish Laboratory új bejáratának feliratáról.

A Cambridge-i Egyetem fizika tanszékének otthont adó Cavendish az egyetem – és a modern tudomány – egyik szimbóluma. Legendás tudósok tanítottak és kutattak itt, hogy csak néhány példát említsek: itt fedezte fel Rutherford az atommagot, Thompson az elektront, Watson és Crick pedig a DNS kettős-hélix szerkezetét. Mivel a hely megtestesíti Cambridge patinás múltját és súlyos szellemiségét, a Stephen Hawkingról készült Theory of Everything c. film legtöbb jelenete a Cavendish Laboratory régi épületében játszódik. Az egyetem persze már rég nem keresztény szellemben működik. Mégis, amikor 1973-ban új épülettel toldották meg a régit, angol nyelven a következő feliratot helyezték a bejárata fölé: „The works of the Lord are great; sought out of all them that have pleasure therein”. A felirat a 111. zsoltár 2. versére utal: „Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.” A 21. század elején a tanszékre belépőket tehát az a hitvallás köszönti, hogy a fizika tudománya az ÚR nagy tetteinek kikutatásáról szól! Ez meglepő, különösen, ha arra gondolunk, hogy a kereszténységet tündérmesének nevező Hawking is ugyanennek az egyetemnek professzora (nemrég az ablaka alatt sétáltam el). Azon nincs mit csodálkozni, hogy a középkorban ilyeneket véstek a falakra, de hogy került az épületre ilyen felirat 1973-ban?

Az ominózus szöveget Andrew Briggs akkori PhD hallgató javasolta, akit nem félemlített meg sem a tudományos közeg növekvő materializmusa, sem a szekularizmus rohamos térnyerése a társadalomban. (Briggs ma az Oxfordi Egyetem nanoanyagokat kutató professzora). Szándéka az volt, hogy a Cavendish eredeti tölgyfa bejárati ajtószárnyaira vésett latin szöveg (Magna opera Domini exquisita in omnes voluntates ejus) angolul is jelenjen meg az új épületen. Ez a latin véset még James Clark Maxwell kezdeményezésére született, aki nem csak a 19. század talán legjelentősebb elméleti fizikusa volt, de mélyen hívő keresztény is, és ezt a kettőt egységben látta. Briggs azt akarta elérni, hogy Maxwell szellemiségét az új épület is vállalja fel. A doktorandusz bátorságát jelzi, hogy 1973-ban, öt évvel a 68-as baloldali diáklázadások után tette meg meredeknek tűnő javaslatát. A. B. Pippard, az egyetem fizika professzora a kezdeményezést az egyetemi bizottság elé vitte, abban a meggyőződésben, hogy az meg fogja vétózni azt. A bizottság azonban megszavazta a javaslatot, és mahagóni fába vésve feltétette a feliratot az új épület bejáratára, jelezve, hogy nem vitatják, sőt, inkább elismerik az egyetem keresztény gyökereit. A felirat azóta is ott virít.

És ez csak egy példa a sok közül. A Cambridge-i Egyetem keresztény eredetét más is jelzi. A St. John’s College étkezőjében például a diákok minden nap a következő imádságokat hallják a College igazgatója vagy valamelyik rangos professzora szájából. Evés előtt (Ante Prandium): The eyes of all wait upon thee, O Lord: and thou givest them their meat in due season. Thou openest thine hand: and fillest all things living with plenteousness. Bless us, O Lord, and these thy gifts which out of thine abundance we are about to receive, and grant that by their saving nourishment we may have power to fulfill the obedience due to thee, through Jesus Christ our Lord. Evés után (Post Prandium): Pour forth, we beseech thee, Lord God, thy grace into our minds, that we may use these gifts, given by Margaret our Foundress and other Benefactors, to thy glory, and together with all who have died in the faith of Christ rise again to life in heaven, through Jesus Christ our Lord. May God, of his infinite mercy, grant his Church unity and peace, preserve our most august queen, Queen Elizabeth, and grant peace to the whole Realm and to all Christians.

Ezek persze ma már inkább csak formalitások. Régebben sem feltétlenül jöttek szívből, viszont világnézeti keretként fontos táptalajt biztosítottak a tudományos munka számára. Ma az a ritka a nyugati világban, ha ezt egyáltalán elismerik, mint Cambridge-ben. Nem gyümölcstelen nosztalgiázásra akarok azonban bátorítani ezzel a cikkel. Mi, keresztények, nem a múlt, hanem a jövő emberei vagyunk. Ha az evangélium ragadott meg bennünket, akkor nem Európa „keresztény” múltját sírjuk vissza (volt abban sok nagyon rossz dolog is), hanem az Isten országát várjuk és felebarátaink javán munkálkodunk. Tudósokként is. A reménységünk Isten ígéretein nyugszik. A múlt tanítómesterünk, de részben éppen ezért sem tartom járható útnak, hogy a múltba próbáljunk visszatántorogni. A fenti példákkal pusztán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a mai tudomány még mindig a kereszténység örökségével dolgozik, mert a keresztény világnézet talaján született és a legmélyebb előfeltevései ebből a világnézetből erednek. Cambridge-ben erre ma is emlékeznek és emlékeztetnek.

Úgyhogy ha egy beszélgetésben szóba kerül a tudomány és a keresztény hit viharos kapcsolata, nyugodtan tegyük oda Galilei mellé a Cambridge-i Egyetem példáját is. Ez így együtt igaz és fair.