A nép ópiuma

2018 máj. 5. | Divinity, Elmélkedések, Filozófia, Társadalom | 19 hozzászólás

A vallástalanság a nép ópiuma. Elfeledteti a nyomasztó gondolatot, hogy van valaki felettünk, akinek engedelmességgel tartozunk, és csillapítja a lelkiismeretfurdalást, hogy nem adunk neki hálát. Elhiteti velünk, hogy mindenben egyenlőek vagyunk, holott számtalan különbség és hierarchia járja át a valóságot. Könnyebbé teszi a kozmikus lázadást. Abba az álomba ringat, hogy magunknak szabhatunk törvényt, eldönthetjük, mi a jó és mi a rossz, holott ez már rég el van döntve, és egyáltalán nem tőlünk függ. Mákonyos utópiaként tár elénk soha meg nem valósuló jövőt – nevezzük azt kommunizmusnak, igazságos társadalomnak vagy akárminek –, amely azzal a meleg érzéssel tölt el, hogy haladunk valamerre és jobbak vagyunk, mint az elődeink. Kétszáz éve született Karl Marx, aki ezt az ópiumot adta a nép kezébe. A szer a százmillió áldozat és egyéb mellékhatások ellenére még mindig kelendő és hat. Ez mindennél többet elmond a modern emberről.

19 hozzászólás

  1. Nászta Katalin

    Igaz.

  2. Turbucz István.

    Örülök ennek amit irtál . Mi akik tanultuk a marxizmust ,már akkor sem hittem el/hitük el/ egy szavát sem ,mert logikátlan volt ,és csak Marxot csak mint közgazdászt tanultuk.Mint filozófust nem, most már tudom ,hogy ,a kártékonyabb volt mint gondoltuk. Az francia felvilágosodás /inkább elsötétedés/ egyenes folytatója .Utóda eszmetársa V.I.Lenin. még borzalmasabb volt. Az egész 20szd. történelmét ismerjük.Minden a nagy Fr. forradalomnál kezdődött. Az összeeskövés elméletekkel nem akarok foglalkozni, de ,ahogy mondják az is megérne egy „misét”.

  3. Éva

    Az a baj, hogy a „valaki felettünk” személyéről teljesen hamis képzetük van azoknak, akik a kereszténységet kívülről látják.
    Ezért hatalmas dolog, hogy legalább a tudományban megjelent az ökológia, amely egyenesen teológia https://www.youtube.com/watch?v=Z1WJkEgYoOA&t=616s a 25-27.20 percek között mondja, hogy tényleg van „valami Isten pedig kőateista voltam: ilyet ember nem tud csinálni” 🙂

  4. Vértes László

    Azt gondolom, hogy a helyzetek emberi megoldhatóságának vélelme a nép ópiátja (fájdalomcsillapítója): a külső segítségre szorulás pedig a nép ópiátelvonó-kúrájának első felismerése.

    Szép és jó lenne, ha emberi képességeinkkel mindent meg tudnánk oldani. De nem tudunk, mégpedig legjobb tudásunk szerint levezethető módon nem tudunk, ezért felső útmutatásra és segítségre szorulunk.

  5. Szalai Miklós

    Turbucz úr gyalázza a felvilágosodást…szerinte „elsötétedés” volt. Ezen a blogon – úgy látom – főleg protestáns keresztények vannak. A protestáns kereszténység elleni diszkrimináció kritikája – amikor ártatlanul kivégeztek valakit, koholt vádak alapján, azért, mert protestáns vallású volt – volt az egyik első nagy tette Voltaire-nek… A felvilágosodás nyomán szűnt meg a rabszolgaság, a nemek közötti diszkrimináció, az abszolút monarchia, a nemesség születési – politikai és gazdasági – előjogai… Kétlem, hogy ezeket a hívő keresztényeknek vissza kellene sírniuk…
    Megszűnt a vallás világi hatalma is, igaz, de hát Krisztus nem azt mondta, hogy „ha valahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük…”, nem azt mondta, hogy „onnan tudják meg, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást”? Mikor mondta azt, hogy a keresztény evangéliumnak felekezeti iskolára, kötelező vallási házasságra, papi anyakönyvezetésre, az országgyűlésben ülő püspökökre, a másvallásúakkal szembeni diszkriminációra van szüksége (A Felvilágosodás előtt ez volt)

  6. Szalai Miklós

    Kedves Ádám,
    „Mákonyos utópia” lenne az emberi haladás, az, hogy igazságosabb és szabadabb társadalom felé haladunk? A huszadik században három konfliktus osztotta meg az emberiséget, követelt sok millió áldozatot, és pazaroltak rá rengeteg erőforrást. Az első világháború, a második világháború és a hidegháború. Mind a három konfliktust az Egyesült Államok és a körülötte lévő országcsoport nyerte meg. A konfliktusok után olyan rendszerek jöttek létre a „vesztes” országokban ( – az osztrák köztársaság és a weimari demokrácia az első, a nyugatnémet, az olasz és a japán demokrácia a második, a kelet-európai mondjuk, úgy, hogy „felemás” demokráciák, és a Putyin-féle irányított látszatdemokrácia a hidegháború után), amelyek közel, vagy legalábbis közelebb állnak az amerikai politikai rendszerhez, mint a konfliktus előtti rendszer…Tehát a huszadik század a liberális demokrácia győzelmének kora…Mára a jogilag intézményesített faji diszkrimináció eltűnt bolygónkról, a nemek közötti alig létezik, a szabadságjogok ideológiai alapú korlátozása pedig nem tűnt el, de a szovjet kommunizmus összeomlásával drámai mértékben visszaszorult, és ahol még megvan (Kína, Kuba, Irán, etc.) ott is takargatni próbálják. Szóval drámai mértékben haladunk egy szabadabb társadalom felé – akármennyire is törékeny és sokfelé manipulált a demokrácia. Az emberiség egészségesebb: a KSH. bejelentette, hogy még soha nem volt olyan alacsony a csecsemőhalandóság Magyarországon, mint manapság, 3,9 ezrelék. A dualizmus kori Magyarországon ezzel szemben száz gyerekből hatvan halt meg ötéves kora előtt. Az emberiség életkora növekszik: a japánok 1955-bn díjat alapítottak a százéveseknek. Egy kis pénzt kaptak és egy kis ajándékot az államtól. Tavaly az ország kénytelen volt ezt a szép és kedves szokást megszüntetni…Ugyanis az 1955-ös néhány száz helyett, huszonkilencezer százéves jelentkezett a díjért?

  7. Szabados Ádám

    Kedves Miklós!

    Ez az írásom pont idevág: Haladunk-e előre?

  8. Turbucz István

    Kedves Miklós ! Sok minden igaz amit írtál. DE az egyház világi hatalmát nem úgy kellet volna megszünteni a fr,forr. idején ahogy tették,keresztyényeket papokat öltek meg .Vallásüldözés volt , Napoleonig. És mi lett az eredménye a nagy szabadságnak, Nézzétek meg egész EUrópát főleg nyugatot. a Marha nagy ateisták Voltaire és Russzó/fonetikusan/ és a hasonszőrü barátai .Késöbb a nagy szabadságban egymást gyilkolászták. Elkezdődött a sötét ateista korszak ,2 világháboruval .stb stb.ezek is tények úgy mint az előbbiek. Szabadság jött ,de a bün szabadsága is.

  9. Turbucz István

    Kedves Miklós ! Sok minden igaz amit írtál. DE az egyház világi hatalmát nem úgy kellet volna megszünteni a fr,forr. idején ahogy tették,keresztyényeket papokat öltek meg .Vallásüldözés volt , Napoleonig. És mi lett az eredménye a nagy szabadságnak, Nézzétek meg egész EUrópát főleg nyugatot. a Marha nagy ateisták Voltaire és Russzó/fonetikusan/ és a hasonszőrü barátai .Késöbb a nagy szabadságban egymást gyilkolászták. Elkezdődött a sötét ateista korszak ,2 világháboruval .stb stb.ezek is tények úgy mint az előbbiek. Szabadság jött ,de a bün szabadsága is.

  10. Szalai Miklós

    Kedves Turbucz István,
    Azt én sem gondolom, hogy a vallás világi hatalmát a papok és a vallás üldözésével kellett megszüntetni, én sem mondom, hogy a francia (és később az orosz) forradalom terrorja lett volna a megfelelő módja a vallás világi hatalma elleni küzdelemnek..
    „.a Marha nagy ateisták Voltaire és Russzó/fonetikusan/ és a hasonszőrü barátai .Késöbb a nagy szabadságban egymást gyilkolászták. Elkezdődött a sötét ateista korszak ,2 világháboruval .stb stb.ezek is tények úgy mint az előbbiek. …” Két megjegyzésem lenne: sem Voltaire, sem Rousseau NEM voltak ateisták. Másrészt meg: a Felvilágosodás és a parlamentarizmus szülőhazájában (vö. Locke), Angliában az emberek nem gyilkolászták egymást azóta sem: Angliában nem volt polgárháború vagy forradalom 1688 óta, Angliában a tömeggyilkos modern ideológiáknak semmiféle bázisuk nem volt (az angol kommunistáknak évtizedeken át úgy volt csak képviseletük a parlamentben, hogy az illető lordnak született, az angol fasisztákat próbálták támogatni Olaszországból, de maga az olasz nagykövet megírta Mussolininak,”higgye el kedves Duce, ez kidobott pénz”). És amikor eljött az, aki tényleg vissza akarta fordítani a felvilágosodást, az, aki vissza akarta vezetni az emberiséget a mítoszok, az emberek közötti születési alapon tett megkülönböztetések, és a jogi korlátok nélküli zsarnokság világába, akkor az egész angol nép egységesen odaállt Winston Churchill mögé, és azt mondta: NEM!. A másik nagy nép, amely a maga alkotmányát kezdettől fogva a Felvilágosodásra alapozta, ahol soha nem volt sem diktatúra, sem abszolutizmus: az Amerikai Egyesült Államok. Az USA-ban egyszer volt polgárháború, amely egy, a Felvilágosodás előttről származó intézmény, a rabszolgaság megszüntetése miatt tört ki… Viszont napjainkban tényleg gyilkolják egymást és bennünket némelyek. Kik is? A mohamedánok. Annak a vallásnak a hívei, amelyet soha nem érintett meg a Felvilágosodás szelleme. És a mohamedánok, amikor gyilkolnak, akkor nem a racionalitásra és nem a szabadságra hivatkoznak, hanem Istenre és az ő állítólagos kinyilatkoztatására, a Koránra.

  11. Lacibá

    Kedves Miklós!

    A nagy francia felfordulással legfeljebb ott szűnt meg jogilag, abban a magyarságtól elmaradott térségben a rabszolgaság. Mert Magyarországon 1716. X. 13: a Temesvidék visszafoglalásával jogilag is megszűnt.

    A francia nem élenjáró nép volt, hanem az államcsínyükkel felfordulást hozott, majd a napóleoni háborúkat, és csúfos vereségeiket.

    Sötétséget, vért hozott 1789, a sátán idejét, és semmi fényt! Voltaire révén nem csak protestánsokat végeztek ki, hanem üldözték a kereszténységet am block, meg a nemességet, pénzéért, értékeikért, vagy mert ragaszkodtak Istenhez.

    ” Mikor mondta azt, hogy a keresztény evangéliumnak felekezeti iskolára, kötelező vallási házasságra, papi anyakönyvezetésre, az országgyűlésben ülő püspökökre, a másvallásúakkal szembeni diszkriminációra van szüksége?”

    1Kor7,39 „Az asszony le van kötve, amíg férje él; de ha a férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, de csak az Úrban.”

    Ez maga a másvallásúakkal való diszkrimináció, hiszen azokkal ne házasodjunk, a kötelezően keresztény házasságra felszólítás, és logikus, hogy jogilag igazolható is legyen a házasság megkötése, az anyakönyvezés.

    Iz 52,11 „Távozzatok, távozzatok, jöjjetek ki onnan, tisztátalant ne érintsetek!Jöjjetek ki közepéből, tisztuljatok meg, akik az Úr edényeit hordozzátok! ”

    Ez a felekezeti iskolák magyarázata, a püspökök pedig már régóta nem ülnek a parlamentben, mert csak egykamarás. Pedig épp nekik, és más, nem politikai szervezeteknek kéne a törvényalkotásban -a felsőházban- a felülvizsgálati szerepet ellátniuk!

  12. Cypriánus

    Kedves Szalai Miklós!

    Minden indulat nélkül megjegyezném : az angolszász országokban is volt szélsőjobb, nem is gyenge. Csak pl a brit választási rendszerben a 20′- ’30 as évek amúgy igen erős angol szélsőjobboldali pártja nem tudott áttörni, ahogy a 15 % körüli BNP sem úgy 10-15 éve, ami pedig nyíltan sajnálta, hogy Hitler ellen harcoltak.

    Mindez olyan országokban, amelyek a világ jelentős részét fosztották, vagy fosztják ki sikeres módon . Bele sem szeretnék gondolni, ha őket is olyan történelmi kudarcok érik, mint a németeket, hogy reagáltak volna…:)…
    Egy szó mint száz, az angolszász népek sem angyalok. Persze az angolszász alkotmányosságban tényleg sok érték van, azonban ahogy Bibó vagy Hayek is rá mutatott : ez nem kis részben a középkori szabadságeszmény tovább élése, a keresztény tartalom miatt is történt jóval simábban, mint a franciáknál.

    A másik probléma azzal amit Ön mond: túl könnyen ugor ár a XX század végére a felvilágosodás után. A közben történt tragédiák egyáltalán nem a Felvilágosodás ellenére, hanem pont hogy annak következtében történtek.
    Hiszen Felvilágosodás nélkül nincs valláspótlék jellegű nacionalizmus, és pl Európa nem robbant volna szét megannyi „etnikai univerzumra „, amelyek gyakran elég kétes határát vérrel locsolják.
    Hogy ne menjek messze : a saját térségünkben az etnikai nacionalizmus elképzelhetetlen pusztítást okozott, és a térséget külső hatalmaktól függő kicsi államok véres játszóterévé tette, mind a mai napig . ( Őszintén visszasírom a Monarchiát, amúgy, bármennyire nem volt tökéletes keret.)

    Az hogy az emberek boldogabbak e, mint 300 éve, meg külön téma. Gyanítom : nem. Tapasztalat alapján is állítom : a legtöbb muszlim szemében a Nyugat csak anyagilag vonzó, amúgy a nyugati embert kb egy értelmes disznó szintjén látják, és nem rosszindulatból, hanem mert úgy él, és pont annyi fontos neki a valóságból. Hiányzik a nyugati ember életéből mind a cél mind az értelem, és a metafizikai keret is, viszont emiatt rengeteg magányos ember, szétbomló család , elhanyagolt öreg van. Ez számukra konkrétan borzasztó, nem beszélve az Isten hiányáról.

    Mivel a szakállas férfiak előbb utóbb legyőzik a szakállas nőket, (pláne ha HIV pozitívak, mint Conchita Wurst) , nem hiszem hogy a laicista Nyugatnak túl sok esélye van, hacsak nem sikerül az iszlámot meggyengíteni saját országaiban . A legrosszabb : sok nyugati ateista nem is érti, miért olyan hideg és visszataszító más civilizációk számára az, amit ő hatalmas vívmányoknak tart. Hogy ő konkrétan a semmit képviseli a Mindennel szemben.

  13. Tamás

    …és akkor még nem is beszéltünk a szabadkőművességről…

  14. JanosH

    Joao Carlos Espada A politikai szabadság anglo-amerikai hagyománya – Európai szemszögből c., a demokratikus fejődés angolszász és a kontinentális hagyományából fakadó jelentős különbségekről szóló könyvét (link: https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=299622&type=22) ajánlom a témában érdeklődők a figyelmébe. A szerző méltatja W Churchill érdemeit is, kimutatva, hogy Churchill döntése a náci rezsimmel való szembefordulásban milyen mélyen gyökerezett az angolszász szabadságfelfogásban, amely a kontinentális – jórészt a francia forradalom hatására létrejött – eszménnyel ellentétben nem a hatalom néptől való eredeztetésére, hanem a mindenkori kormányzat korlátozására épül alapvetően. Szemnyitogató mű a XVII. századi angliai események és a francia felvilágosodás közötti feltétlen eszmetörténeti összefüggést tételezők számára.

  15. Gábor

    Marx antiszemita is volt: több tanulmányában is elmarasztalta a zsidókat. Tőle merített nemcsak Lenin és Sztálin, hanem még Hitler is.

  16. Szalai Miklos

    Marx írásaiban vannak durva antiszemita megjegyzések, ezek elsősorban a parvenű, pénzt pocsékoló, önhitt, és titokban Bismarckkal trafikáló Lassalle-re vonatkoznak, akit Marx nagyon utált. („Icig báró”-nak titulálta). Ámde a zsidó és öntudatosan zsidó Moses Hess (a cionizmus egyik nagy előfutára, akiről ma is utca van elnevezve Jeruzsálemben) így írt az ifjú Marxról: „Dr. Marx – így hívják az én új bálványomat – még egészen fiatal ember, alig 24 éves. Képzeld el Rousseaut,Voltairet Lessinget, Heinet és Hegelt egybeolvasztva, nem pedig összekeverve és megkapod Dr. Marxot”… Igy írt volna Hess egy antiszemitáról? Aztán meg az öntudatos zsidó Heine szintén Marx jóbarátja volt – egy alkalommal ő vigyázott az egyik Marx-gyerekre, és megmentette attól, hogy a kemencébe essen….Marx a Zsidókérdés-hez-ben bírálja a zsidókat, de csak mint a kapitalista, piaci szellemiség megtestesítőit.

  17. Sipos Andras

    nos,én nem vagyok se tudós,se szociológus,-de átéltem 1954-től a XX. század romániai vidékei divattá lett ideológiákat,mint kisfalusi református lelkész.
    I.-a II.Világháborút követő időkben az un.Keleti Blokkban a tömegszegénységet megszüntetetndő egy egyértelműen pozitiv földosztást hajtottak végre,-nálunk Romániában 1946-ban.Úgy tűnik,hogy ezt valamilyen módon a komunista eszméknek lehet tulajdonitani(is).
    II.az 1948-sévi államositással megszünt a felekezeti oktatás minden szinten.Lehet akármit mondani,de ha valaki utánna olvasgat levéltárakban is pl.az elmaradt felekezeti tanitói fizetésekre vonatkozólag,akkor reádöbbenhet arra,hogy már évek óta lehetetlenül nehezen cipelte a nyakán az iskoláztatás terhét az egyház,különlegesen a falusi elemi iskolákét.Hogy a trianoni diktátum alapján lecsatolt területeken csak a felekezeti oktatás tudta és merte bevállalni a nemzetiségi-anyanyelvi oktatást a két háború között,s közvetlen utánna,-de-mert a kommunizmusban e területeken a legtöbb párttag mindenhol a magyar lett és volt(még egész Romániában is 1946-54 között),ezért az államositott egyházi iskolákban szinte mindenhol,vagy éppen mindenhol megmaradhatott és biztosittatott 1974.-ig a teljeskörű anyanyelvű oktatás(1954.-ig magyar egyetemünk is volt Erdélyben)Ezt 1948 után az egyház a maga anyagi essélytelenségeivel,azóta is értékelhetően érezhető teljes közgazdasági abnormalitásaival semmiképpen nem tudta volna biztositani.Mondhatjuk,hogy szerencsések valánk,hogy nem maradt meg a parlamentáris királysági társadalmunk,mert az simán kinyirta volna a nemzetiségioktatást.
    III.Aprócska falvakban éltem-laktam lelkészként(azaz laktunk egész családommal).Olvasgattam a nemréghez tartozó gyülekezeti dokumentumokat.Az I.Világháboró előtt e kis falvak lelkészeinek az anyagi helyzete annyira biztositott volt,hogy simán lehettek a báróknak-grófoknak kártyapartnereikDe már ez első nagy leégés utántól kezdve a báróknak-grófoknak csak püspökökkel volt találkozásuk,a falusi papoknak mégcsak a megélhetésöket se segitették még annyira sem,mint csak egy uradalmi cseléd-család.Gyakorlatilag 1948-ban,amikor e falusi kisisteneket a kommunizmus kitette a földi imádatból,egyházainkat egyértelműen megmentette eme mindenben vétójoggal viselkedő,de anyagilag semmit sem vállaló társadalmi rétegtől.
    IV.Ha mindent egybevetünk is,soha semmi értelmet nem kapunk a „volna”fogalmazással.A „volt” és a „van” azonban egyszerre elmondatja velünk a nem sokat érő önsajnálatot,és a mindent bearanyozó háláinkat is,hogy Isten megtartott minket istentagadásaink korában,hogy megérkezhessünk a Benne újjuló hitre.

  18. Országh Ákos

    Azt kell mondjam,Karl Marx elég jól és tömören megfogalmazta a vallás szerepét az emberek életében.A vallás a nép ópiuma.
    Amiről te beszélsz,mégpedig az,hogy a vallástalanság elfeledteti velünk,hogy van felettünk valami,nem igazán állja meg a helyét,mert szikrányit sem kell ahhoz vallásosnak lenni,hogy valaki érezzen valamiféle Isteni jelenlétet a világban és az életében.
    Marx a vallásról beszélt,ami nem összetévesztendő a hittel.
    Az pedig,hogy a Lenin és társai vallást csináltak a kommunizmusból,megint csak Marxot igazolja,mivel ugye utána a kommunizmus lett a nép ópiuma,csak a kommunizmust,mint olyat nem titulálhatták vallásnak,mert hát akkor borul a bili.
    Hogy miért vonok párhuzamot a kommunizmus és a vallás között?
    Nagyon egyszerű. Mert egyik sem a HITet hirdeti,hanem azt próbálja lenyomni az emberek torkán,hogy AZT HIDD EL,AMIT MONDUNK!
    Szóval kedves Szabados Ádám,igen onnantól kezdve,hogy valamiből intézményszerű vallást csinálnak-legyen az bármilyen bálványimádat,mint a római kaotikus vallás,de akár a kommunista elvek,a nép ópiuma lesz belőle.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK