A sasarc mint bibliai szimbólum egykor mélyen megragadta az egyházatyák képzeletét. Az ókeresztény atyák a sasarchoz a földi dolgokról való elemelkedést, az isteni szemléletet, a tiszta, mennyei látást társították. A sas mennyei magasságokból fürkészi a földi dolgokat, a perspektívája ezért összehasonlíthatatlanul tágabb az emberek horizontális nézőpontjánál. A sasarcot gyakran összekapcsolták János evangélistával, mert a négy evangélista közül ő volt az, aki leginkább teológiai magasságokból beszélt a Jézusban megvalósult eseményekről.
A mai online tartalmakat olvasva jutott eszembe ez a szimbolika. Magánbeszélgetést lehallgató lehallgatásának lehallgatása, aberrált szexuális bűncselekményekről szóló hírek, azok cáfolata, majd a cáfolat cáfolata, celebritások öldöklő küzdelme, magánlakásokban történt események gyomorforgató részletei, azok felháborító mentegetése, és a többi, és a többi. Megterheli a gyomrot.
Ilyenkor az ember fogná magát és a magasba repülne, mint egy sas, hogy lássa az eget, lássa a történetek végét, a gonoszok végét, az igazak szabadulását, lássa hogyan illeszkednek egybe a szálak, lássa a tiszta, mennyei valóságot, és Isten fényében a valódi világot. Az ember vágyik arra, hogy a szeleken szálljon, vágyik az isteni fuvallatra, amely a magasba emeli, hogy ne fulladjon bele az itt és most minden tisztát elnyelő mocsarába. Vágyik a Szentlélekre, aki zúgó szélként fújja ki a tűz torkából azokat, akik az Istenéi. Vágyik a sasarcra. Az Isten dicsőségére, amely János apostolt megragadta, és amit Ezékiel próféta is látott a Kebár folyónál.
Jöjj, sasarc, jöjj, Szentlélek, szállj le ránk és emelj bennünket a magasba!
Igen, lassan teljesen belefáradunk ebbe a sok mocsokba, ami ránk ömlik. Nekem Absolon , Dávid király fia jut az eszembe, aki a királyi udvarban nőtt fel, de nem volt elég a vagyon, a család. Hatalom is kellett. Nagy támogatói tábort hozott össze hamis ígéretekkel, mert mindig vannak elégedetlenkedők. Egyre mélyebbre süllyedt, de elérte a vég.
Igen, a sasarc.
Nemrég a podcastunkban (Biblia és bölcsészet) János evangéliumát elemeztük két epizódon keresztül és nagyon hasznos volt számunkra is a sas hasonlata, segítséget nyújtott az evangélium és János sajátos nézőpontja megragadásában, jobb megértésében.
Itt lehet elérni az epizódokat: https://youtu.be/QOM-kMWpEmY?si=oET34q2o2ZhSZdpf
Illetve más platformokon itt: https://biblia-es-bolcseszet.transistor.fm/episodes
„magasba repülne, mint egy sas, hogy lássa az eget, lássa a történetek végét, a gonoszok végét, az igazak szabadulását”
És meg is fogjuk látni ezt!
János írja:
Jel 4:1 … Jöjj fel ide, és megmutatom neked, amiknek meg kell lenni ezután.
Tökéletes szimbólikus kép az ember üdvösségének szempontjából, Egyiptom/Babilon földjéből való kiszabadulásunk eseményének részletképe is, ahogy Izrael népe is megszabadult a Fáraó seregének a hatalmából:
2Móz 19:4 Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak/felemeltelek titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak/fogadtalak titeket/beemeltelek titeket sátramba.
És a Jöjj, Sasarc, jöjj Szent Szellem gondolathoz Dávid király látomásában még egy beteljesedésre váró Zsoltár részlet:
Zsoltár 18/7-11:
Szükségemben/Szorult helyzetemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és segélykiáltásom eljutott/behatolt füleibe.
Megindult/megriadt, megrendült/megremegett a föld, s a hegyek/hegységek fundamentomai/alapjai inogtak/megmozdultak/megrengedtek; és megindultak/rázkódtak, mert haragra gyúlt/fellángolt/felégtek.
Füst szállt fel orrából, és szájából (meg)emésztő tűz; izzó/parázsló szén gerjedt/égett belőle.
Lehajtotta az eget/egeket és leszállt/leereszkedett, és homály/sötét, sűrű felhő volt lábai alatt.
Kerubon (igei jelentése: kegyelmesnek lenni vki irányába) haladt/lovagolt és röpült/körbe-körbe repült, és a szelek/Szellem szárnyain suhant/sebesen szárnyalt.
Marana tha!
Szombaton az Őrmezei Református Gyülekezet gyülekezeti helyiségében (Kérő utca 3. Őrmezei Közösségi Ház, a 4-es metró kelenföldi végállomásánál), konferencia lesz, Kereszténység és filozófia címmel. Ádám tartja az első előadást általánosságban a kereszténység és a filozófia kapcsolatáról, én pedig 11 órakor beszélek majd, Hegel és a kereszténység viszonyáról. Valamennyi olvasóját ennek a blognak szeretettel várnám.