A Szentírás Isten igéje (26)

2014 ápr. 23. | Divinity, Rendszeres teológia | 0 hozzászólás

Szent Athanasziosz írásai magyarul Boros István, Vanyó László, Baán István, Fodor György és Orosz László fordításaiban jelentek meg az Ókeresztény írók 13. köteteként (Szent István Társulat, 1991). Athanasziosz biblicizmusáról korábban is írtam már, úgyhogy nem lesz meglepő, hogy a katolikus egyház „doktorának” számító egyházatya Szentírással kapcsolatos nézeteinek egyik alapja ugyanaz a meggyőződés volt, melynek általános voltát igyekszem bizonyítani ebben a cikksorozatban. Athanasziosz a Szentírást Isten könyvének tartotta, és leszűrte ebből a megfelelő következtetést: a Biblia nagyobb tekintéllyel rendelkezik, mint a zsinatok (és adott esetben a római püspök) állásfoglalásai.

A negyedik századi viták középpontjában az Ige (Logosz) személye állt, ezért nem véletlen, hogy Athanasziosz szóhasználatában az „Ige” szó mindenekelőtt Krisztusra utal, és csak másodsorban a bibliai kinyilatkoztatásokra. Nem tartja szükségesnek, hogy eleve bizonyítsa, miért tekinti az apostoli eredetű Szentírást tekintélynek (hiszen nem ez volt a vita közte és ellenfelei között), de miután az Írásokból bizonyítja az Ige istenségét, az Ige személyéből levezeti azt is, hogy miért tartja isteni könyvnek a Bibliát. Athanasziosz szerint maga az Ige – vagyis Krisztus – szólt a prófétákon és az apostolokon keresztül, mégpedig a Lélek által, így lesznek az Írások sugalmazott igék.

Athanasziosz számára a Biblia isteni könyv volt (pl. 77, 134, 149, 230, 237, 257, 321, 329). „Íme, mi az isteni Írások alapján szólunk szabadon és bizakodóan a kegyeletes hitről, s mint gyertyát tesszük a gyertyatartóra, és mondjuk…” (172) „Hogyne ítélhetnénk őket istenteleneknek, akiket még az isteni Írás is vallástalanság vádjával ítél el?” – írja az ariánusokról (52). „A zsidó nép hajdan behatóbb tanítást kapott, amennyiben nemcsak a teremtés műveiből, hanem az isteni Írásokból is megismerhették Istent.” (92) „Aki tehát olvassa az isteni Írást, az Ószövetségből tanulja meg az idézeteket, az evangéliumokból pedig vegye észre az emberré lett Urat, hiszen azt mondja: Az Ige testté lett és köztünk lakott.” (276).

Az Írások azért isteniek, mert a Lélektől sugalmazottak (pl. 92, 275, 360, 457, 467, 490, 499, 503). „Ezekről még megbízhatóbb tanúsítás található a sugalmazott Írásban, amely már korábban felvilágosított bennünket.” (51) „Mindezeket világosan és meggyőzően hirdeti az Istentől sugalmazott Írás: amelyekben bízva mindezeket írjuk Neked, hogy Te azokat elolvasva hitelt adhass a mondottaknak.” (91) „Vagy hogyan tartozhatnának a katolikus egyházhoz azok, akik felforgatták az apostoli hitet és új bajok szerzői lettek, akik a sugalmazott írások mondatait elhagyták, és Áriusz Theleiáját új bölcsességnek mondják?” (166) „Miután a gyávaság vádját terjesztik, szükségesnek látszik valamit írni erről. Tudniillik ebből világossá válik majd, hogy erkölcseik romlottak, a Szentírást meg soha nem olvasták, vagy ha olvasták is, soha nem hittek benne, hogy sugalmazott igéi.” (425) „Nézzük meg a következőkben önmagukban is azokat a szövegeket, amelyek a sugalmazott Írásokban… hangzottak el… Esetleg ilyen módon magukba szállnak ezek, s fölismerik, mennyire nincs összhangban a sugalmazott igékkel a káromlásnak az a módja, amelyet ők találtak ki.” (476)

A Szentírásban Isten szólal meg, aki a szerzőket ihlette (pl. 52, 228). „Az Írásokban olyan férfiak által szólt és írt Isten, akik járatosak voltak az isteni dolgokban.” (160-161) Maga Isten beszél Izajás próféta által (343), Istentől ihletve beszél Salamon is a Példabeszédek könyvében (345), és az Atya szól Dávid által (350). „Amikor az Atya a mennyből kinyilatkoztatta Igéjét, megmutatta, hogy Ő az én szeretett Fiam (Mt 3,17), Dávid által azt mondta: Az én szívem jó Igét árasztott ki (Zsolt 44,2). Jánosnak megparancsolta, hogy azt mondja: Kezdetben volt az Ige (Jn 1,1).” (310) A Szentírás Isten szava akkor is, amikor Mózesen keresztül hangzik: „Mindenesetre a Szentírás, amely minden dolog természetét messze a legjobban ismeri, így beszél – Mózes által – a teremtett dolgokról: Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet (Ter 1,1).” (339) „Amikor az Ige szólt a prófétákhoz, a próféta az Igétől kapottakat a Lélekben beszélte el. Így írja ezt az Apostolok Cselekedetei, ahol Péter ezt mondja: Testvérek, férfiak, be kellett teljesednie az Írásnak, amelyet a Szentlélek megjövendölt (ApCsel 1,16).” (507) Krisztus beszélt Zakariásból is és Pálból is (507).

Azonban nem csak a szerzők ihletettek, hanem a szavak és mondatok is, amelyeket leírtak (pl. 341). „Ha viszont azért zavarognak, azért gügyögnek ilyeneket, mert tudatlanok, akkor tanulják meg az Írásokból, hogy az eretnekségeket kitaláló Sátán is saját gonoszsága bűze miatt él vissza a szentírási mondatokkal, hogy azokkal leplezze mérgét, s meg tudja csalni az egyszerűbbeket.” (171) „Kiknek a szavai állítják hát Istennek, s bizonyítják, hogy Isten és az Atya Fia a mi Urunk Jézus Krisztus? Vajon azok-e, amelyeket ti kiokádtok, vagy amelyeket mi az Írásokból mondottunk és állítottunk?” (173) A Biblia szavai és mondatai Istentől sugalmazottak, ezért szent könyv (196, 275).

Athanasziosz csak az Írás felhatalmazásával mert írni és cselekedni (430). Nem akart újszerű lenni, művei jelentős részét bibliai idézetek teszik ki, melyekkel minden érvelését igyekszik a sugalmazott Írásokkal alátámasztani. „Hiszen mindezt az atyák által hagyományozott apostoli hit szerint adtam tovább, ehhez semmi idegen dolgot nem találtam ki, hanem amit tanultam, azt írtam le, összhangban a Szentírással.” (491) Tudta, hogy az euszebiánusok is a Bibliából érvelnek, az „igazság legmeggyőzőbb érveit ugyanis inkább a Szentírásból nyerhetik, mint máshonnan.” (365) Ők mégis a „Szentírás ellenségeinek mutatkoznak”, mert „egyáltalán nem ismerik az Írásokat” (432) „Mindenki, aki mindenütt az Ige létéről beszél, sehol sem mondja azt, hogy elhatározásból lett, sem pedig azt, hogy egyáltalán alkottatott. Ők pedig hol bukkanhattak rá arra, hogy elhatározás vagy akarat előzte meg az Isten Igéjét, hacsak nem hagyják el az Írásokat és Valentinosz elferdült gondolkodását majmolják?” (310)

Athanasziosz célja az volt, hogy az emberek „higgyenek a Szentírásban” (543). A figyelmeztetése ma is hangzik: „Ezért ne hazudtoljátok meg a Szentírást…!” (552)

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK