A szexuális együttléteinknek nem csak az emléke marad velünk?

2018 jún. 6. | Divinity, Elmélkedések, Tudomány | 26 hozzászólás

Egyszer úgy magyarázták el nekünk, miért nem ártatlan játék csupán a szex, hogy a kezünkbe adtak egy piros és egy zöld gyurmagolyót, majd arra kértek, először gyúrjuk őket össze, majd szedjük őket szét úgy, hogy a piros gyurmában ne legyen zöld gyurmadarab, a zöldben pedig ne legyen piros. Bárki kipróbálhatja, szinte lehetetlen a feladat. A szex is ilyen – mondta a tanító –, nem marad nyom nélkül az élmény. A példa Pál apostol tanítását illusztrálta, aki szerint a paráznaság (a házasságon kívüli szexuális kapcsolat) olyan egyesülés, amelynek során saját testünk ellen is vétünk, mert ahogy az Úrral egyesülve egy Lélek leszünk ővele (amit a házassági egység jelképez), úgy a paráznaság során egy másik személlyel gabalyodunk egybe, megszentségtelenítve a testünket (1Kor 6,13-20). Nos úgy tűnik, tudományos kutatások igazolják, hogy sem Pál figyelmeztetése, sem a gyurmás hasonlat nem életszerűtlen keresztény fikció, hanem maga a fizikai valóság.

Egy 2012-ben publikált tanulmány az emberi szervezetben található ún. mikrokimerikus sejteket kereste, és meglepő eredményre jutott. A Fred Hutchinson Cancer Research Center (Fred Hutchinson Rákkutató Központ) ötvenkilenc nő agyának DNS-ét vizsgálta meg, akik 32 és 101 éves koruk közt haltak meg. A vizsgált nők 63%-ának agyában férfi DNS-t találtak. Még egy 94 éves nő agyában is kimutatták a férfi DNS jelenlétét, ami azt igazolja, hogy ezek a mikrokimerikus DNS-ek nagyon hosszú ideig képesek megmaradni a nők szervezetében. Hogy mi az oka a férfi DNS jelenlétének a nők szervezetében, arra a tanulmány szerint a legvalószínűbb ok a fiúgyermekkel való terhesség.

Azonban egy 2005-ös tanulmány olyan nőket is vizsgált, akik nem voltak fiúgyermekkel terhesek, mégis kimutatható volt a szervezetükben férfi DNS jelenléte. Ez a tanulmány négy lehetséges okot sorolt fel a jelenségre: spontán vetélés miatt, eltűnt fiú ikertestvér révén, az anya idősebb testvérétől került a vérkeringésbe, vagy szexuális együttlét miatt. A tanulmány jelzi, hogy az okok feltárásához további kutatásokra van szükségünk. Azonban ha egybevetjük a 2012-es tanulmánnyal, és arra gondolunk, hogy a nők 63 százalékának a testében kimutatható a férfi DNS, kizárásos alapon a szexuális együttlét tűnik a legvalószínűbb válasznak. Legalábbis erre következtet ennek a cikknek a szerzője.

Ha tényleg ez az igazság, akkor a női szervezet még annál is lenyűgözőbb, mint amit eddig gondoltunk róla. Könnyen lehet, hogy a női test évtizedek után is magában hordozza a szexuális egyesülések emlékét, mégpedig annak a férfinek a mikrokimerikus DNS-ét hordozva, akivel szexuális kapcsolatra lépett. Ha a két gyurmát egyszer összegyúrtuk, nem lehet őket maradéktalanul szétválasztani. Nem csak a szex emléke marad velünk, de úgy tűnik, az egyedi DNS is tovább él a másikban. Vagyis olyan módon „nyer igazolást a bölcsesség” (Mt 11,19), ahogy álmunkban sem gondoltuk volna. Isten tényleg monogám kapcsolatra alkotta a férfit és a nőt.

26 hozzászólás

  1. Szabados Ádám

    A Snopes cikk csak azt mondja, hogy a szexuális együttlét hipotézis nem nyert még bizonyítást. Ez igaz is, nincs ellentmondás, a hipotézis pusztán a 2012-es és 2005-ös tanulmányok konklúzióinak egybevetéséből származik. Ezért írtam én is feltételes módban.

  2. endi

    ezek szerint ez csak nőkre érvényes?

    a következtetés az utolsó mondatban mire alapozódik? miért utalna ez a monogám kapcsolatra?

  3. Szabados Ádám

    Jogos. Önmagában nem áll meg a következtetés, én az első bekezdéshez csatoltam vissza.

  4. Vértes László

    A cikkben foglaltakról majd dönt az idő, a gyurmás példa viszont nagyon jó. Épp elég az emlékek magunkban hordása is ahhoz, hogy minden kilengés tartós következményekkel járjon.

  5. Éva

    A gyurmás példa nagyon jó szerintem is. DE nem vagyunk materialisták: a kapcsolatok szellemi vegyületet is okoznak bizonyára több mint emlékként és azt sem tudjuk és szerintem nem is akarjuk – akár tudunk erről akár nem – leválasztani magunkról. Lépcsőfokok lehetnek, út a felépüléshez, „teljességhez”. Az Úr Isten MINDENBŐL jót hoz ki ha a (pár)keresés a több életért, a több lélekért történik.
    A kísérlet – borítékolva előre igazát – nem elrettentő szerintem azoknak akiknek nagy szíve van és mindenkit szeretni akarnak esetleg tudnak is persze nem testi formában.
    Jézus Krisztussal való kapcsolat pedig teljesen átmos https://www.youtube.com/watch?v=_RDBCYRM2AE

  6. Szalai Miklos

    Kedves Ádám!
    Ez a felfedezés nagyon érdekes, ezek szerint minden szexuális kapcsolatunknak maradandó materiális „lenyomata” marad a testünkben. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a szexualitás komoly dolog és nem puszta „szórakozás”, vagy „egy pohár víz”… De nem értem, ebből miért következne az, hogy Isten az embert monogámiára teremtette.
    Viszont nagyon sok minden mutat arra, hogy a monogámia (nem abban az értelemben, hogy egyszerre csak egy kapcsolatunk legyen, hanem hogy várjunk a szexualitással addig, amíg el nem érkezik az, aki az „igazi” és akivel az egész életünket le akarjuk élni, Isten előtt össze akarjuk kötni – tehát a
    keresztény értelemben) NEM felel meg az emberi természetnek. A Kinsey jelentés szerint, amely egy mélyen vallásos országban (USA) készült és
    még a szexuális forradalom előtt, a férfiak hatvan százaléka járt már prostituáltnál és 15 százalékuk rendszeresen vissza is jár hozzájuk.
    Egy magyarországi statisztika szerint (sajnos a pontos forrást nem tudom idézni) egy 1945 előtti statisztika (amely tehát a népegyházi és állami szinten keresztény és a hitetlenséget, valamint a szexuális erkölcstelenséget hivatalosan elítélő Horthy-korszakban készült) azt mutatta, hogy a megkérdezett férfiak 90 és a nők 53%-ának volt házasság előtt szexuális kapcsolata.
    Azokban a társadalmakban, ahol a közfelfogás a keresztény erkölcsi normákhoz igazodott, ez azt jelentette, hogy a nők szexuális tapasztalat nélkül, félelmekkel és tudatlanul mentek a házasságokba – aminek aztán a szexuális életben való csalódás, a kapcsolat megromlása lett a vége. A férfiak pedig (l. Kosztolányi: Édes Anna), a házasságuk előtt vagy prostituáltakkal vagy pedig sokkal alacsonyabb „kasztba” tartozó, szegény és tudatlan leányokkal élték a szexuális életet. Olyanokkal, akiket egyáltalán nem vettek komolyan és egyáltalán nem szerettek, és akiknek
    a számára ez a viszony elég megalázó volt.
    Stefan Zweig szerint a századforduló Bécsében két lépést nem lehetett menni a nagyobb utcákon úgy, hogy meg ne szólítsák az embert az utcalányok… Egy történeti tanulmány szerint, amelyet olvastam (a pontos címét nem tudom, de a Journal of Contemporary History-ban jelent meg), a vilmosi Németországban az 1890-es években 370 000 prostituált élt…
    A keresztények általában azt állítják: a marxizmus félreismeri az emberi természetet, mert feltételezi, hogy az emberek képesek (vagy egyszer képesek lesznek) önzetlenül a közösségért dolgozni, magántulajdon és a profit reménye nélkül. Ugyanezek a keresztények azt állítják, hogy az emberek képesek a családalapításig (súlyos lélektani és egészségi károsodás nélkül) lemondani a szexualitásról. Melyik az abszurdabb állítás? Hány ember volt a történelem során, aki képes volt a maga egyéni önzését ha nem is feláldozva, de legalábbis háttérbe szorítva közös ügyekért dolgozni – nemzete szabadságáért, a kultúra fennmaradásáért, a tudomány fejlődéséért, a betegek, a szegények segítéséért? És hány olyan, aki képes volt a házasságig őszintén és komolyan lemondani a szexualitásról?

  7. Szabados Ádám

    Kedves Miklós!

    Ez a felfedezés nagyon érdekes, ezek szerint minden szexuális kapcsolatunknak maradandó materiális “lenyomata” marad a testünkben. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a szexualitás komoly dolog és nem puszta “szórakozás”, vagy “egy pohár víz”… De nem értem, ebből miért következne az, hogy Isten az embert monogámiára teremtette.

    Valóban nem következik belőle. Csak összhangban van vele. Az utolsó mondatomat az elsőhöz kapcsoltam vissza, ahonnan elindultam. (It makes sense.)

    Viszont nagyon sok minden mutat arra, hogy a monogámia (nem abban az értelemben, hogy egyszerre csak egy kapcsolatunk legyen, hanem hogy várjunk a szexualitással addig, amíg el nem érkezik az, aki az “igazi” és akivel az egész életünket le akarjuk élni, Isten előtt össze akarjuk kötni – tehát a
    keresztény értelemben) NEM felel meg az emberi természetnek
    .

    Szerintem összhangban van vele, ahogy összhangban van az emberi természet egyéb fontos korlátozásokkal is (pl. hogy ne csapjuk agyon a másikat haragunkban, noha sokszor késztetést éreznénk rá), noha a pillanatnyi késztetésünk a korlátozásoknak sokszor ellentmond. Amivel a monogámia nincs összhangban, az a bűnös emberi természet. A Biblia és a kereszténység határozottan különbséget tesz a kettő között, és elismeri, hogy a törvény sokszor éppen felkorbácsolja a vágyakat (pl. Róm 7). A megoldást a Szentírás és a kereszténység ezért nem is a törvényben látja, hanem Jézus Krisztus halálában, feltámadásában és a Szentlélek belső munkájában. Az evangéliumban.

  8. Éva

    Új korszakba léptünk kedves Miklós ! Annyi a szenvedés, a párkapcsolati krízis, képtelenség egy idő elmúltával, a családi életről való kényszerű lemondás, mindez válások, egyszülős családok mellett, hogy legalább ebből rá kell(ett) jönnünk, hogy Isten tudta azt nálunk sokkal jobban: a kettő EGY test lesz és nem mindig újra-újra egy test !
    Hodász András nagyszerűen magyarázta: Istenhez tartozunk a párkapcsolatunkban és nem az állatokhoz https://www.youtube.com/watch?v=X84BC3QXcuY&t=690s

  9. Éva

    A feladatunk a következő generáció boldogságáért annyira sürgető, hogy elvittem a teenstar http://ergo-net.hu/hu/hirek/teenstar kétoldalas szórólapját egy gyermekorvosnak. Mondtam, majd hozom a másikat, hogy mindkét oldal olvasható legyen. Nem, nem, kiteszem ezt így rögtön ! – mondta 🙂
    A lelkipásztorok a megmondhatói hol terem a boldogság https://www.youtube.com/watch?v=bVGTHjbDOs8

  10. Lima Rui

    Szerintem ezen tanulmányok alapján korai messzemenő következtetéseket levonni, ahogy a harmadik cikk szerzője is tette.
    A tanulmányokban az Y kromoszómát detektálták, ami nőkben ugye nincs.
    Idézet a második tanulmányból: „Group A had only daughters (n = 26), Group B had spontaneous abortions (n = 23), Group C had induced abortions (n = 23), and Group D were nulligravid (n = 48). Male microchimerism prevalence was significantly greater in Group C than other groups (8%, 22%, 57%, 10%, respectively). Levels were also significantly higher in the induced abortion group.” Szűz nőt nem vizsgáltak, pedig az eldönthetné a kérdést.
    A lányos és a nulligravid (aki sosem volt terhes) nők hasonló értékkel bírnak (8 és 10%). Konkrétan 2, illetve 5 olyan nő agyában találtak Y kromoszómát, akiknek biztos nem voltak fiaik. De vajon volt e spontán vetélésük, amiről akár nem is tudhattak? Idézet egy kismama blogról: „A statisztikák szerint minden 10. terhesség vetéléssel végződik. Pontos adat nincsen, hiszen sokszor a nő nem is veszi észre, hogy terhes, hiszen közvetlenül a beágyazódás után, egy normál menstruáció során elvetél. Ilyenkor a menzesz lehet a szokásosnál bővebb, darabos.” Ebben a 7 esetben (ami egy elég alacsony szám) könnyen lehet, hogy az észre nem vett vetélés vagy a fiú testvér DNS-e került a nőkbe. Ha a szexuális együttlét juttatná a nők agyába a férfi DNS-t, akkor közel 100%-ot várhatnánk mindegyik csoportban (az utolsó kivételével, ahol lehetnek szüzek is), főleg, hogy valószínűleg nem egy, hanem tucatnyi vagy több száz együttlétről van szó mindegyikük esetében. Vagy ha nem is 100%-nak, mert akár el is tűnhet a DNS, de akkor is mindegyik csoportban hasonlónak kéne lennie az értéknek. Szerintem a legvalószínűbb ok a terhesség lehet, mikor minden esetben kerül magzati DNS az anya vérébe, vanna erre drága kromoszóma és genetikai vizsgálatok. Mivel durván a babák fele fiú, de a spontán vetélésnél csak 22%-ban találtak fiú DNS-t, az jelentheti azt, hogy nem minden esetben marad meg az embrió DNS-e, mvagy nem találták meg, vagy kevés mintát néztek (23 nő). Az abortusz egy invazív beavatkozás, ahol nagy mennyiségű magzati DNS kerül az anyába, így itt valószínű, hogy meg is marad. Az itt kapott 57% közel van a várható 50%-hoz, de ez érhető a kis mintánál: 23 fős mintánál 50% az 11 vagy 12 eset, 57% meg 13 eset.

  11. vándor

    Ez aztán biztató: ha akarnának sem tudnának megszabadulni tőlem a volt partnereim….vagy fordítsuk meg: akik szeretnének rám emlékezni vígasztalódhatnak….

    De elhagyva a szarkazmust: ebben mi a rossz? Ilyen törvényt nem olvastam a Bibliában hogy „…Óvakodj az idegen DNS lenyomatától, mert az bűn…”

    Ez az info visszafele is elsülhet: a bűnvallásra menő kereszténynek bizonygathatná a gyóntató, hogy „…ímé újjá lett minden, porold le magad és járj tovább a hit útján…” nem fogadná el, mivelhogy a másik DNS jelenlétének tudata állandóan emlékeztetni fogja a bűnére.

    Sokszor a keresztény birkaság megmosolyogtató, máskor mérgesítő – jelen esetben a tudományt mint alátámasztást említeni: „na látjátok, a tudomány is megmondta”, quasi a tudomány hitelesíti Istent, így már hihető a dolog.”

    Ha az Írás valamit bűnnek nevez az az és kész – legalábbis alapból. Az egy más kérdés hogy ezután jön a keresztények egyéni tűnődése a témakörben hogy „ugyan miért? Jó lenne megérteni is.”

    A szexualitás egyébként is olyan téma amit az Írás a legerőteljesebb korlátok közé szorít, ugyanakkor az eredetéről szinte semmit nem mond. Ha vannak házassági vagy szexuális előadások egyházi berkekben kínosan ügyelnek a kellemetlen részek kikerülésére így az egész semmitmondó unalmas rizsa lesz amit az ember már kismilliószor hallott (emiatt sokan cinikussá válnak – főleg a fiatalok).

    Ami viszont izgalmas vitákat nyithat arról nincs szó. Néhány szempont ami szerintem sokakat érdekelne:

    1.Honnan ered a szexualitás, élt-e az első emberpár szexuális életet a bűnbeesés előtt?

    Az Ige azt mondja hogy meztelenek voltak és nem szégyellték. Ez nekem a homokban játszó kisgyermekeket juttatja eszembe akik meztelenek de nincsenek tudatában a nemiségnek és nem a nudisták gátlástalanságát. Vagyis valószínűleg nem éltek, mert nem tudták mi az. Akkor meg már nem érvényes a „…látá Isten hogy mindez jó…” – amire gyakran hivatkoznak a szexualitással kapcsolatban, mivel a bűnbeesés után jött be a halandósággal együtt.

    2. Vajon csak ösztön-e vagy valamiféle magasabb szellemi vetülete is van, akár negatív akár pozitív?

    A szexuális aktusban az ember nem csak megkönnyebbülést érez – mint a kutyák párzása vagy vizelés – hanem valamiféle katartikus szellemi élményt is. Mi ezek gyökere? Isteni vagy ördögi?

    3. A szexualitás rejtett kapcsolata a szégyen érzésével, avagy miért nem gyakorolhatja egy törvényes házaspár a gyülekezetben nyilvánosan Isten ajándékát a házaséletet? miért rejtegetnek egy ilyen becses ajándékot?(bocsánat a cinizmusért)

    Ez is azt támasztja alá hogy a szexualitás nem volt eredetileg része a házasságnak. További bizonyítékok a hármas ponthoz: a.) közszeméremsértés – meztelenül nem járkálhat senki az utcán mint Édenben mert megbüntetik, tehát a meztelenség és a szexualitás össze van kötve a bűn és szégyen érzetével. b.) köznyelvi viszonyulás: a szexuális érettség előtti kort más néven az ártatlanság korának is nevezik így van a köztudatban. Miért? Pusztán szokásból? Prüdéria? c.) szexuális tartalmú filmek 18 éves korhatára – avagy ennyire el kell rejteni egy édeni ajándékot?…sorolhatnánk tovább a pedofíliát mint bűnt – amivel természetesen egyetértek mint az előzőekkel is, most pusztán azokat a kérdéseket vetem föl amikről soha nem esik szó, pedig mindenki erről tűnődik csak nem merik föltenni a kérdést előadásokon.

    4.Önkielégítés szerepe házasságban és házasságon kívül a fölösleges szexuális energiák levezetésére:

    Sok zavar van a fejekben erről. Persze nincs előadó aki elő meri venni mert be kéne vallania hogy ő is gyakorolja, vagy hazudni kéne, hasonlóképpen a kérdezők is. Egyesek szerint bűn, de alternatívát nem kínálnak az egyedülállóknak, szó sem esik róla. Mit csináljanak életük első 30 évében? Mások szerint (James dobson) szükséges. Vajon szabad-e azért megházasodni hogy elkerülje az ember a paráznaságot? Lehet ez a célja egy házasságnak. Ha nem akkor mi van ha soha nem veszi el a hölgyet senki vagy a kövér pattanásos férfi egy hölgynek sem kell? Égjen a szenvedélytől egész életében? Van-e joguk azoknak akik házasok azt a tanácsot adni neki hogy IGEN?

    5.Kikopott szexuális élet avagy a szexualitás poligámiája.

    Dögivel jelennek meg könyvek arról hogyan lehet 5,10, 20 év házasság után a szexuális életet fenntartani. Egy ember azt mondta 30 év házasság után hogy ha a feleségéhez nyúl, úgy érzi mintha önmagát símogatná. Komoly probléma. Ugyanakkor friss partnernél azonnal fellobban a szenvedély. További bizonyíték hogy a szex és a házasság nem összehegesztett tartozék, azaz ha eredetileg a házasságra lett volna teremtve akkor csak ott működne, de a házasság korábbi mint a szexualitás. Vagyis a házasság a szexuális problémát megoldja 2-3 esetleg 4 évre, utána bizonyos szempontból jön az önmegtartóztatás, nehogy hűtlen legyen (ez általános probléma azoknál is akik tagadják).

    6. Van-e tiszta és tisztátalan szexualitás?

    a.)A keresztény irodalomból harsog az emberre ez a fajta kettéosztás: tiszta az ami házasságon belül van tisztátalan ami azon kívül. De ez hülyeség, ugyanaz a szexuális ösztön munkálkodik akkor ha hűtlen valaki és akkor amikor házaséletet él. Ha kettéosztják akkor a házasélet esetében az ember elfojtja a szenvedélyt mert fölismerni véli ugyanazt az érzést amely elfogta előző nap amikor istentiszteleten ránézett egy szép nőre vagy épp a barátja feleségére – és ugye ez paráznaság. Ha viszont a szenvedélyt elfojtja nem lesz más belőle csak „kefélés”. Ha nem fojtja el akkor meg a tegnap látott nőt képzeli oda – ami szintén bűn – ha egy 5-10 éve házas ember ezeket a problémákat tagadja akkor hazudik. Vagyis levonhatjuk a következtetést hogy a szexualitás valójában poligám. Talán van fiziológiai oka is talán genetikai (minél több egyeddel létesít kapcsolatot annál nagyobb az esély a sikeres génkombináció létrejöttére?) b.) mi a tiszta és tisztátalan a házaséletben? Ki mondja meg hogy az orális vagy anális szex tiltott? Merthogy bibliai textus nincs rá, mégis körülírva utálatosnak mondják. Vagy ízlés kérdése? Luther azt mondta hogy a hagyományos hátonfekvő póz a hölgyek számára a kívánatos, a többi bujaság. Szent Ágoston is küzdött ezekkel a kérdésekkel sőt bele is sodródott ha jól tudom a paráznaságba és házasságtörésbe. Az egyház és világ történetét át meg átszövik a szexuális problémák, amiken hasztalan próbáltak úrrá lenni az emberek, illetve időszakosan. Úgyhogy sok szemérmességgel, gátlásossággal sikerült mellőzni mindig a témát holott deklaráltan a gyülekezetek egyik központi problémája (tudok olyan lelkészről aki a gyülekezete hölgytagjainak ajánlatokat tett 50 éves fejjel nősen, idős kipróbált lelkész elítette hogy z egyik legnagyobb probléma a szex a gyülekezetekben, sok helyen szolgált, vidéken, Pesten egyaránt, több mint 60 éven át.) Ehhez képest mindenki úgy tesz mintha minden rendben lenne.

    7. Házasságtörés-e a nyitott kapcsolat?

    Egy kollégámon lepődtem meg akiről tudtam hogy férjnél van de a munkahelyén a másik fiatal kolléga kajáját együtt ették, egy tányérból. Diszkrét érdeklődésemre elmondták hogy nyitott kapcsolatban él és már be is mutatta a férjének az új barátot, hasonlóképpen a férj is ha van valakije. Ki csal meg itt kit? Rá lehet-e erőltetni egy másfajta életmódot ezekre ha önként választották hogy feloldják mindazokat a problémákat amikről itt szó volt?

    Szóval ezek a fontos kérdések és igazából nincs rájuk válasz – legalábbis keresztény keretek között, de beszélgetés szintjén zt hiszem iszonyú sokan hozzászólnának.

  12. vándor

    Még egy fontos dolog kimaradt: az Írás hozzáállása a szexualitáshoz.

    II Móz. 19.15: Amikor Isten megjelent Izraelnek Sínai hegyen azt kérte, hogy asszonyhoz ne közelítsenek a férfiak, mert harmadnapon megjelenik az Úr:

    „….És monda a népnek: Legyetek készen harmadnapra; asszonyhoz ne közelítsetek….” Miért kérte?

    I.Sám. 21.4.: „….És felele a pap Dávidnak, és monda: Nincs közönséges kenyér kezemnél, hanem csak szentelt kenyér van, ha ugyan a szolgák tisztán tartották magokat, legalább az asszonytól….”

    Jel.14.4.: „…Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül….”

    Furcsa ez ugye? tehát mondhatjuk hogy a szexualitás nem tartozott az eredeti programjához az embernek, mindamellett nagy titok az egész de zavaró. A titkok idegesítenek.

  13. Veszt

    Kedves vándor!
    Az itt feltett kérdésekre van normális keresztyén válasz. Nem tudom te milyen körből jössz, de csak sajnálni tudom, hogy a te gyülekezetedben ilyen felfogást neveltek a fejedbe.
    A mi gyülekezetünkbe fiatalként a kérdéseidre megkaptuk a keresztyén válaszokat, nem volt titkolózás és félremagyarázás. Természetesen bibliai alapokon, mert a szexualitás Isten ajándéka (ki másé lenne?).

  14. vándor

    Veszt

    Gyakorlatilag válaszoltál is meg nem is. Válaszodban semmi megfogható nincsen.

    Légyszíves fejtsd ki hogy az önkielégítésről mit tanítottak nektek. Szabad-e vagy nem?

  15. dzsaszper

    Kedves vándor,
    1. nem igaz, hogy semmit nem mond a Szentírás a szexualitás eredetéről:
    „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!” (1Móz 1, 27-28)
    „Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” (1Móz 2,18)
    „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és ezért lesznek egy testté. Még mindketten meztelenek voltak: az ember és a felesége is, de nem szégyellték magukat.” (1Móz 2, 24-25)
    Ez önmagában már nem kevés.

    2. Már a fentiekből is egyértelmű, hogy nem csak ösztön.

    3. ez poénnak még elmegy (bár annak is gyatrának mondanám), de ugye nem gondolod komolyan?

    4. erről vajmi keveset ír direktben a Szentírás (vagy csak nagyon speciális helyzetben ami a mai esetekre aligha alkalmazható — amikor a férfi elveszi a megözvegyült sógornőjét, és nem nemz gyermeket). Egyes közösségekben elég vad tanításokkal lehet és lehetett találkozni, ami szerintem legjobb esetben is félreértésen alapult. a fantáziálásról viszont beszél Jézus a hegyi beszédben, és inkább a fantáziáink tisztasága oldalról vetődnek fel kérdések, mint az önkielégítés kvázi mechanikus végrehajtása kapcsán.

    5. ez a dögivel jelennek meg könyvek nem egy komolyan vehető forrás-hivatkozás. Az közismertnek tekinthető, hogy a szexualitást a kapcsolat minősége hosszútávon meghatározza, ha elkopik a bizalom, idővel elkopik vele a szexualitás öröme is. Persze aki hosszan él házasságban, az előbb-utóbb átmegy olyan próbán, amikor meg kell küzdeni a kölcsönös bizalomért… Sajnálom, ha a környezetedben nincsenek 30-40-50 éves házasok, akik tanúbizonyságot tudnának tenni erről.

    6. Ez a bekezdésed annyira zanzás, és annyira ide-oda kapkod, hogy egyszerűen nem értem.

    7. Kérdés, milyen házasságról beszélünk. Polgári jogiról, vagy Isten előtt kötöttről? Az előbbinél a Ptk. és az esetleges szerződés a mérvadó, az utóbbinál minimum az esküszöveg.

  16. vándor

    Jazzper:

    Amit írtál: „….Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet…” ezt a parancsot a bűnbeesés után teljesítette az ember, ergo a bűnbeesés előtt nem volt szexualitás. Nem született gyermekük Ádáméknak a bűnbeesés előtt.

    Ezt magyarázd meg.

  17. vándor

    Veszt

    Na erről beszéltem a föntiekben: Egy komoly kérdés elhangzott feléd …. és lőn néma csönd. Ez a probléma, ezért felszínesek a mai keresztény „felvilágosító” alkalmak. Úgyhogy bocs, de nem hiszem hogy nálatok is belementetek azokba amik akár a fiatalokat akár a házasokat ténylegesen foglalkoztatják.

  18. Steve

    Szia vándor,

    látom, senki nem akar neked rendesen válaszolni, és ez elszomorít téged. Kivéve persze dzsaszpert. Pedig a kérdéseid jók, még ha van is bennük egy kekeckedős él – de ettől függetlenül tényleg tipikus kérdések, amik a fiatalokat foglalkoztatják. Én nem merek itt mindről elkezdeni értekezni (nem mintha bármi megbotránkoztató véleményem lenne, erkölcsileg konzervatív nézeteket vallok és elégedett házasember vagyok jóideje), ezért csak az elsőre reagálnék.

    A bibliai leírás alapján nekem úgy tűnik, nem valószínű, hogy élt az első emberpár szexuális életet a bűnbeesés előtt. Nem azért, mert egyébként nem élhetett volna, hanem mert az első említése ennek a kiűzetés után található: „Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát” (igaz, az „azután” héberben nem csak így fordítható – a szövegben veha’adam áll, és ugyan a ve- „váv” esetén ez a fordítás teljesen legitim, de nem teljesen szükségszerű szerintem). Ennél a versnél a szexualitás egyértelműen össze van kötve Káin fogantatásával, ami egészen biztosan a bűnbeesés után történt (egyébként ebben a versben van egy másik furcsaság, amire egyesek összeesküvés elméleteket szeretnek építeni, de ezt most hagyjuk). Nem tudjuk, hogy mennyi idő telt el az Édenben, de ha Ádám és Éva a bűnbeesés előtt éltek volna (legalább valamiféle rendszerességgel) szexuális életet, akkor annak gyermekáldás lett volna a következménye. Nem hiszem, hogy védekeztek volna valamilyen módon – a védekezés mint alaphozzáállás amúgy is egy modern fejlemény már csak a technikai követelményei miatt is. Miért is védekeztek volna, amikor a gyermekszülés a bűnbeesés előtt semmilyen értelemben nem volt sem fájdalmas, sem terhes – tisztán és háborítatlanul áldást jelentett volna?

    Viszont Ádám az Édenben egészen biztosan tisztában volt a szaporodás módjával. Ádám egy zoológus agrármérnök volt, azzal a küldetéssel, hogy egy teljes planétát formáljon át egy szép kertté. Nem kis feladat. Számtalan állatot elnevezett, amihez hozzátartozott az is, hogy azokat meg kellett értenie, megfigyelnie, satöbbi. Az állatok pedig hajlamosak arra, hogy látványosan szaporodjanak. Ádám maga jelenti ki azt is, hogy a férfi „ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté”, és azt is kijelenti, hogy ez akkor történik meg, amikor a „férfi elhagyja atyját és anyját” (paradox módon Ádám saját szava az ő életében is megvalósult, ugyanis mielőtt egy testté lettek volna, Ádám Évához ragaszkodva hagyta el Atyját, aki Isten – nos, ez is arra utal, hogy a bűnbeesés előtt, amíg nem hagyta el Atyját, nem lettek újra egy testté… miután két testté lettek). Tehát azt látjuk Ádám eme szavaiból, hogy ismerte az „atya” és „anya” szavakat és teljesen tisztában volt az utód ill. utódlás koncepciójával. Abban a pillanatban, amikor Ádám először találkozott egy nőnemű emberi lénnyel, megértette hogy miről van szó, és igen megörült ennek. 🙂 Éppen ezért szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a szexualitás létezett a bűnbeesés előtt, az nem a bűnbeesés terméke valamilyen módon, hanem jó dolog, ha jól élnek vele.

    Nem tudjuk, hogy mennyi idő telt el a bűnbeesés előtt. Szerintem Ádám teremtése után, de Éva előtt hosszabb idő telt el, viszont Éva után nem telt el sok idő, ami magyarázat Éva naivitására, valamint arra is, hogy miért nem született gyermekük a bűnbeesés előtt. Persze van, aki az egész Genezis 2-t Éváig bezárólag igyekszik bezsúfolni a teremtés hatodik 24 órás napjába, ami szerintem teljességgel tarthatatlan – hiszen a zoológusi tevékenységhez idő és elmélyedés kell. Egyszerűen nem reális elképzelés az, hogy Isten miután frissen megteremtette Ádámot, egy gyors bemutatkozás után öt percre rá már magányosnak is nyilvánította, majd egy stopperórával elkezdte sürgetni – Ádám előtt rohantak sorban az állatok, miközben ő hadarta a neveiket, és Isten azt kiabálta, hogy „gyorsabban, gyorsabban Ádám!”, mert még naplemente előtt bele kellett férjen Éva megteremtése és a nagy találkozás is. Az egész történet csak úgy logikus, ha Ádámban ki tudott alakulni valamiféle hiányérzet még úgy is, hogy esténként Krisztussal sétálgatott a gyöngyör kertjében (ehhez azért idő kell), majd együtt zoológusosat/felfedezőset játszottak, Krisztus mindenféle érdekesebbnél érdekesebb lényeket teremtett és mutatott neki, amelyekkel Ádám megismerkedett, megfigyelte és elnevezte őket: egyiket jobban szerette, másikat kevésbé, de egyik sem töltötte be a hiányt. És a végén, amikor teljesen tökéletes volt a pillanat, akkor mutatta be Évát neki.

  19. Szabados Ádám

    Kedves vándor,

    most máshol van a figyelmem, de ha érdekel a téma, sokat írtam már a szexualitásról itt a blogon, meg azért szokott ilyen kérdésekről szó esni azokban az evangéliumi körökben, ahol a hitemet megélem. Nálunk jegyesoktatás keretén belül is téma ez, fiatalokkal is, és férfiak között is. Az Evangéliumi Fórumon többször volt már előadás vagy szeminárium a szexualitással kapcsolatos kérdésekről, sőt, két konferenciát is rendeztünk ebben a témában, ahol voltak előadások a pornográfiáról, az egyedülállóságról és a homoszexualitásról is. Tudom, hogy máshol is van szó ezekről a kérdésekről. Tavaly a Nashville-i Nyilatkozat, amely a szexualitással kapcsolatos evangéliumi és keresztény álláspontot fogalmazza meg, a világi sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott.

    Egy-két idevágó cikk a blogról:

    A Nashville-i Nyilatkozat
    Miről nem szól a Nashville-i Nyilatkozat?
    A keresztény szexuális etika néhány alapköve
    A beleegyezéses szex kora védtelenné teszi a nőket – és a férfiakat
    Mit üzen az egyedülállóság?
    És mi a szexualitás üzenete?
    Az egyedülálló keresztények hitpróbája
    A progresszív elit konzervatív szexuális élete
    Fájdalmas sorozat a Tizenhárom okom volt
    Kegyetlen ajánlat
    Középpontban a szexuális tisztaság?
    Tényleg idegenek vagyunk?

    Nyugodtan böngéssz a honlapomon, sok más cikket is találsz, amely kapcsolódik a szexualitás kérdéséhez. Ezenkívül írtam egy könyvet is Erosz nyomában címmel. A Harmat Kiadónak, ahol a könyvem megjelent, más könyvei is vannak a szexualitás témájában. És más evangéliumi kiadóknak is.

    Ami a legfontosabb kérdésedet illeti: a szexualitást Isten ajándékának tartom már a bűneset előtt is.

  20. dzsaszper

    Kedves vándor,

    Valóban, abban igazad van, hogy a Szentírás a bűnbeesést kovetően számol be arról, hogy „Az ember megismerte feleségét, Évát”.
    Mindenesetre a parancs a bűnbeesés előttről való, és érvényben maradt a bűnbeesés után is.
    Mindebből nem következtetnék arra, hogy ne lett volna szexualitás, legeslegfeljebb arra, hogy Ádám és Éva (avagy az ember és az asszony) a bűnbeesés előtt nem éltek vele.
    Nekem úgy tűnik, a teremtés és bűnbeesés az élet fájára és a jó és rossz tudásának fájára van kihegyezve. Mintha egyfajta szükségszerűség lehetett volna, hogy az dőlt el az elején, hogy melyik fáról evett az emberpár? De már ez is spekuláció…

  21. vándor

    Steve,

    Hello Steve, örülök hogy itt, egy másik kozmoszban is találkozunk. Az előző témában már kifáradtam, gondoltam feldobok valami érdekeset itt is hogy azért legyen min vitatkozni, habár kicsit az az érzésem mint a Zarándok útjában annak a fazonnak (ha jól emlékszem a „Locsogó utcai Fecsegő” aki csak beszélgetett de gyümölcsök nem voltak az életén és ettől rettegek). Mindenesetre az embernek a hit útján fölmerülnek kérdései (szenvedés, hit, Jób, szex, elragatatás stb).

    Köszi a részletes választ – és ez még csak az első pont volt…huh. Bevallom én nem vagyok járatos a héberben, (és nem is olvasok olyan emelkedett irodalmat mint Nüsszai Gergely vagy Antiókhiai Szeverosz. Ha most sznob akarnék lenni, azt mondanám hogy most nem volt rá időm, mert épp Pascal: Gondolatok c. művét dolgozom fel hoszonegyedszerre ahol a szerző idiomatikus gondolati képeinek a folyamatai permanensen befolyásolják az erőtér virtuális manifesztációit, és ezek még csak előképei az elemek totális redukciójának amelyek teljes apotheózisában a puszta örömködés banalitását kikerülve a volt-van-lesz jelenvalóság kézhezállóságának szelektív metafizikai valóságában transszubsztantálódnak, míg a primer sík megmerevedett álekvivalenciájának látszatreflexióját a tudatalatti dependenciájának megdicsőült reinkarnációja szublimálja…… és így tovább. De inkább őszinte leszek: az a helyzet, hogy nem érdekel….sem a Nüsszai, sem Szeverosz bácsi, viszont ha ti elolvassátok, majd elmondjátok néhány mondatban miről szól, így sok időt megspórolok. Most csak a Macskafogót nézem (jelen fórumon a bölcsesség antipólusát) – és csak azt tudom mondani: „….nem fél egérke, csak kicsi seb a nyakon, ott kiszívni piros vére….”) de érdekes amit mondasz – habár úgy hallottam teológusoktól hogy a héber nyelv az amit pontosan nem lehet lefordítani, mint a mai nyugati nyelveket, ezért sok a vita fordítások körül. Derek Prince az ógörögről mondja ugyanezt.

    De visszatérve az alapkérdéshez: úgy látom egyetértünk abban hogy nem éltek szexuális életet a bűnbeesés előtt. Említed, hogy szexualitás szerinted létezett, többek között Ádám „zoológusi” tevékenysége miatt is – tréfásan szólva Ádám zoológus volt, nem nőgyógyász, azaz kívülről szemlélte a kérdéskört és nem belülről….ez valóban érdekes kérdés. Én személy szerint nem tudok elképzelni informális szexualitást szenvedély nélkül (ezt dzsaszpernek is mondom válaszul a megjegyzésére). A kettő összefügg. Tehát szerintem a bűnbeesés előtt egyáltalán nem volt. Az időrendiség azért fontos kérdés, mert ha eredetileg nem volt része a szexualitás az édeni állapotnak akkor nem áll meg a megállapítás „és látá Isten hogy mindaz jó” – ami egyértelműen az édeni állapotra vonatkozott. Félreértés ne essék, én igen élvezem a dolgot, de ahogy az egyházban kezelik ezt a kérdéskört az enyhén szólva prűd. Becsületére legyen mondva a HGY-nek hogy az volt az egyetlen közösség ahol nyíltan volt erről szó – annak idején Uzoni Péterre hárult a feladat mint 7 gyermekes családapára hogy házasoknak és jegyeseknek tartson előadást ’92 januárjában – talán emlékszel rá.

    Érdekes módon az emberiség kollektív tudatában is a szenvedélynélküliségre való eljutásban látják a tiszta szellem birodalmába való betekintést, akár a buddhizmus, hinduizmus, júdaizmus vagy kereszténységet illetve az iszlámot nézzük. Megvan mindegyiknek a maga tisztulási szertartása meg a böjtjei. Szóval a kereszténn szemmel nézve sok a rejtély a Bibliában – ateista szemmel nézve az ellentmondás (amint a minap az ateista blogon olvastam) – elég ha csak a 6 napos teremtést vagy korszakokat nézünk. Ki hogy érti, vajon 24 óra volt-e egy nap stb. Igen érdekes Walter Veith zoológus professzor ide vonatkozó előadásai: https://www.youtube.com/watch?v=4uml0CoWTj8&t=441s

    Örülök hogy kissé higgadtabban tudtunk itt beszélgetni – egyébként mint filozófust becsülöm Ruffot – annak idején még a vizsgáimra kölcsön is adta a Lét és az Időt de hát az ’94-ben volt még.

    Szóval sok áldást kívánok – nem feltétlenül elköszönés, de sok idő a kommentelés is.

  22. vándor

    Szabados Ádám

    Köszi Ádám , el fogom olvasni a linkeket. Tudok a könyvedről(Erosz nyomában) meg is próbáltam illegálisan letölteni – nem sikerült (már látom is ahogy elsápadsz) – de csak bele akartam volna olvasni mielőtt megveszem.

    Egy témán kívüli megjegyzés a „Szabad-e irodalmat teológiai szempontból bírálni” írásodhoz: meggyőzően érvelsz, de szerintem az dönti el mennyire akad a torkán valakinek, mennyire teológiaként kezeli. Nyilván a Brian életét senki sem fogja teológiai nagyító alá venni mert Monty Pythonék röhögnének a legnagyobbat. Vagy a Gyalog galoppot szociológiailag elemzni ((„…te vagy az aki idejétmúlt imperialista eszmékkel fenntartod társadalmunkban a gazdasági és szociális igazságtalanságot…. jaj hagyd már ezt az osztályharcmicsodát ….de hisz erről van szó asszony, ha valaha előbbre jutunk…..egy pillanat emberek, abban a várban ki lakik…?”).

    Nekem ugyanakkor teológiailag torkom akadt még a Csillagok háborúja is annak idején az egész film a maga bárgyú frazeológiájával (az erő legyen veletek és a többi) ahol eredetiség nem volt, hasonlóképpen a Gyűrűk ura, ami azért igényesebben, a hipertéri űrhajók helyett csüngő moha segítségével de ugyanabból a forrásból táplálkozik: Biblia, Ógermán mitológia összegyúrva jól hangzó skandináv nevekkel.

    És végül a témába vágó jó hasonlattal búcsúzom melyet egy református lelkész barátomtól hallottam:

    „A jó prédikáció olyan mint a miniszoknya: a lényeget fedi de kellően rövid ahhoz hogy a figyelmet ébren tartsa”

  23. vándor

    Dzsaszper

    „…..Mindebből nem következtetnék arra, hogy ne lett volna szexualitás, legeslegfeljebb arra, hogy Ádám és Éva (avagy az ember és az asszony) a bűnbeesés előtt nem éltek vele….”

    Én azért következtetek rá hogy nem volt, mert a bűnbeeséskor vették észre hogy mezítelenek és eltakarták magukat. Ez egyértelműen jelzi hogy ebben a pillanatban jött be a szexualitás, az a fajta szenvedély ami ma is ugyanazt váltja ki egy meztelen emberből: elrejtőzni (Mr. Bean az uszodában: https://www.youtube.com/watch?v=rnemHuj5Fb0)

    Én logikátlannak tartom azt hogy van valamijük amit nem használnak. Sokkal logikusabb,hogy nem rendelkeztek vele ugyanúgy mint az egyéves gyerekek, akik meztelenül együtt fürdenek és nem szégyenlik magukat. Én ezt a gyermeki ártatlanságot látom Édenben és nem a szexualitást amit nem használnak.

  24. vándor

    Ez az ambivalencia a bűnesettől kezdve végigvonul ezen a kérdésen: „jó de vigyázz vele nagyon.” Igaz ez a megállapítás? Persze, hisz pont Ádám mondja itt valahol, hogy rövid időn belül három lelkésztársa esett el komoly szexuális bűnben. És közismertek a folyamatos botrányok.

    Talán én a feloldást ott látom hogy Isten a házasság keretei közé „rekesztette” a szexualitást és ezzel le van fejezve a kéjvágy, az a része ami lángba borítja életünk folyását (tudom ez a nyelvvel kapcsolatban hangzik el Jakabtól de erre is igaz).

  25. dzsaszper

    Kedves vándor,

    fogalmunk sincs arról, mi történt volna, ha az ember és az asszony az élet fájáról szakít először gyümölcsöt…
    Enélkül pedig nem túl releváns az, amit írsz, még akkor is, ha éppenséggel igazad lenne benne.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK