Jézus szolgálatában az Isten országa váratlan formában jött el. Ez a váratlan forma ejtette zavarba Keresztelő Jánost, aki a Messiás érkezésével együtt várta az ítéletet is. Bár Jézus körül hatalmas csodák történtek, a kozmikus várakozásokhoz képest ez erőtlennek tűnt. Ráadásul nagy volt az ellenállás is, és a vallási vezetők a római elnyomókkal szövetkeztek, hogy Jézust megöljék, a körülötte kibontakozó mozgalmat pedig eltiporják. A tanítványok is értetlenül álltak az ország megvalósulásának ilyen formája előtt. Jézust ezért példázatokban kezdte elmagyarázni nekik az Isten országa titkát. Számos példázat közül most kettőre irányítom a figyelmet – a mustármag és a kovász példázatára –, amelyek ugyanazt a központi igazságot szemléltetik: az ország egy nagy jövő kicsiny kezdete.

Az Isten országa Jézus szerint titokzatos. „A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: Miért beszélsz nekik példázatokban? Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.” Az Isten országa eljövetelét tehát nem mindenki ismeri fel, van benne valami rejtélyes. Először kicsiny, alig látható formában jön el, nem következik még be minden, amit Keresztelő János a Messiás uralmáról hirdetett. Először nem vet mindenestül véget a gonosz világrendnek, nem szabadítja fel a népet Róma igája alól, nem töri le a gonoszok uralmát, és nem hajtja végre az ítéletet. Az Isten országa váratlan formában jelenik meg. Jézus ezt a váratlan, kicsiny kezdetet szemlélteti a kovász és a mustármag példázatával.

A mustármagról szóló példázat

Mt 13,31-32 „Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.”

Ebbe a példázatba igemagyarázók hajlamosak időnként olyan dolgokat is beleolvasni, amelyekről az nem szól. Egy időben elterjedt értelmezés volt, hogy a példázat az Isten országa fokozatos növekedéséről szól. Eszerint az Isten országa szép lassan növekszik a világban, egyre nagyobb lesz, míg végül az egész földet betölti. Posztmillennista exegéták, akik hitték, hogy az aranykor az evangélium hirdetésével jön el a földre, különösen is kedvelték ezt az olvasatot. Fokozatosságról azonban nincs szó a példázatban; kicsiny kezdetről és nagy beteljesedésről olvasunk, nem a kettő között lezajló folyamatról.

Mások szerint a fán megtelepedő madarak egy rossz folyamatot, az egyház intézményesülését vetítik előre. A madarak eszerint valamiféle gonosz megtestesítői, mint a magvető példázatában, ahol a madarak felkapkodják az útszélre esett magokat. Eszerint a példázat azt szemlélteti, hogy az egyház intézményesülésével egyre több gonoszság lel otthonra benne. Lehet, hogy a történelemben így volt, de az kétséges, hogy a példázat erre utalna. Különböző példázatokban szereplő hasonló elemek nem feleltethetők meg egymásnak. Attól, hogy az egyik példázatban a madár gonoszt jelképez, egy másikban utalhat jó vagy semleges dologra is, és lehet egyszerű díszítőelem is. A madarak a mustármag példázatában minden bizonnyal a fa nagyságát szemléltetik, amely – ellentétben a kicsiny maggal – már alkalmas arra, hogy otthont adjon nekik.

A példázat arról szól, hogy a hatalmasra nőtt fa egykor egészen picike volt, de a piciben már benne volt a nagy ígérete. Így van ez az Isten országával is. Először alig felismerhető formában jött el, de abban a kis kezdetben mint magban benne volt már az eljövendő. A kicsiny kezdet a jövő elővételezése. Amikor a kicsit látjuk, vegyük észre benne a nagy ígéretét is! Ez az ország titka.

A kovászról szóló példázat

Mt 13,33 „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet vesz az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.”

Bármennyire is kínálja magát itt is az értelmezés, hogy a kovászban a fokozatos növekedést, vagy éppen ellenkezőleg, az egyház intézményesülését és hitehagyását lássuk, erre a példázatra is igaz, hogy egy központi üzenete van, nincs minden elemnek önálló jelentése. A madarakhoz hasonlóan a kovász sem állandó metafora a gonoszra, és a hangsúly itt is egyszerűen az, hogy milyen kicsiny dologból lett a nagy (bár a kovász egészen picike, mégis milyen nagy tészta lesz belőle). Így van ez az Isten országával is. A jelenbeli megvalósulás kicsiny kezdet, de ez a kicsiny kezdet mégis garantálja a jövő dicsőségét. Az Isten országa most olyan, mint egy mustármag vagy egy kovász, de egyszer naggyá lesz!

A két példázat ugyanarra utal, egy árnyalatnyi különbség talán mégis érzékelhető. A mustármag példázata a kicsiny kezdetet hangsúlyozza: bár nagy fa lett, a kezdet egy parányi mag volt; a kovász példázata a világméretű beteljesedést: bár a kovász kicsiny, mégis milyen nagy lesz a tészta. Az üzenetük lényegileg megegyezik, de az egyik inkább a kezdetre, a másik inkább a végre irányítja a figyelmet. Az Isten országa mostani jelenléte csak előíze a jövőnek. Az Isten országa jeleinek töredékét éljük át: a halál ellenség, viszonylag ritka és részleges minden gyógyulás, harcolunk a bennünk lakozó bűnnel, a világban jelen vannak a gonosz erői, állandó feszültség van a „már igen” és a „még nem” között, és ritkán kapunk magyarázatot arra, hogy egy-egy konkrét helyzetben miért az igen, vagy miért a nem valósul meg.

Az Isten országa titka abban áll, hogy az ország még nem jött el teljességében. Türelemmel kell várnunk Jézus második eljövetelét, ki kell tartanunk hittel a nyomorúságokban, el kell fogadnunk, hogy az ország számunkra még nagyobb részben a jövő reménysége. Ugyanakkor az eljövendő világ erői már most is működnek az életünkben, átéljük az új élet megszentelő erejét, megtapasztaljuk a győzelmeket a bűnnel szemben, néha a gyógyulást is, ismerjük az Istentől jövő békességet és örömöt, a Szentlélek erejét. Ez az Isten országa ereje. Bár az üdvösségünk reménységre szól, ne vessük meg a kicsiny kezdet napját! Az ország titka az, hogy a mustármagból nagy fa lesz, a kicsiny kovászból pedig méretes tészta. A kicsiny kezdetből a nagy beteljesedésre következtethetünk.