Túl vagyunk a választásokon, talán most már kicsit higgadtabban tudunk beszélni néhány dologról. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy-egy választás bináris helyzet (vagy jól, vagy rosszul döntünk), holott az isteni bölcsességnek sokkal több köze van szívbeli indulatokhoz, attitűdökhöz, viselkedésmintákhoz, mint egy iksz berajzolásához egy szavazólapon. A közéletben való helyes forgolódás ugyanúgy része a megszentelődésnek, mint a gyülekezeti élet, és ugyanúgy ügyelnünk kell a szívünkre, mint a családban. Hadd mutassak egyetlen fejezetet a Bibliából, amit majdnem véletlenszerűen választottam ki erre a célra. Menjünk végig mondjuk a Példabeszédek könyve 16. fejezetén, ahol több tucat egyszerű bölcsességgel találkozunk, amelyeknek köze van a közéletben való forgolódáshoz is.

„Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.” (1)

A világ folyton változik, a mi elképzeléseink is változnak, de Istenre rábízhatjuk magunkat. Egy-egy váratlan helyzetben nem a terveink segítenek a helyes viszonyulásban, hanem az, amit az Úr ad a szánkra. Az Istentől függő ember szava ezért gyakran értékesebb az okos emberek elemzéseinél.

„Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a lelkeket.” (2)

Hajlamosak vagyunk az önbecsapásra, ezért folyamatos önvizsgálatra van szükségünk Isten előtt. Értékválasztásainkat, politikai véleménynyilvánításainkat befolyásolhatják rejtett indulatok, sebek, neheztelés, remény és akár bálványimádás is. Hagyjuk, hogy az Úr vizsgálja meg a lelkünket!

„Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” (3)

Nem éppen ez a bizalom hiányzik belőlünk akkor, amikor túlságosan rácsavarodunk a politikára? Ha az Úrra bízzuk a dolgainkat, az ő kezét nem rövidítik meg számunkra ellenszenves politikusok, és nem feltétlenül azok viszik előre, akikben megbízunk.

„Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.” (4)

Isten el fog bánni a bűnös, gonosz emberekkel, hiszen ő a vég felől nézi a történelmet. Sőt, ha még az Isten népét sanyargató fáraót is céllal rendelte annak idején, Isten tervében ma is van helye mind a jó, mind a rossz politikusoknak. Ő az Úr.

„Utál az ÚR minden fölfuvalkodott szívűt: kezet rá, hogy nem marad büntetlen!” (5)

Tehát a büntetés sem marad el. Az ÚR különösen is emlékezni fog a gőgös emberek gőgjére.

„Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól.”

Nem muszáj elkövetni a bűnt (az istenfélelem véd meg tőle), de van feloldás Istennél a bűnre (szeretet és hűség). Legyünk ebben olyanok, mint Isten!

„Akinek életútját kedveli az ÚR, azt még ellenségeivel is összebékíti.” (7)

Az emberek és társadalmi csoportok közötti megbékélés különleges isteni ajándék. Adjunk hálát Istennek, ha képesek vagyunk békésen együtt élni és együttműködni ellenfeleinkkel!

„Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.” (8)

Minden alkalommal, amikor bosszankodunk és irigykedünk azokra, akik törvénytelenül szereztek javakat, emlékezzünk erre az igére! Jobb az igaz úton szerzett kevés…

„Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását.” (9)

Ebből az igéből az következik, hogy bízhatunk Isten mindenre kiterjedő gondviselésében akkor is, amikor a dolgok nem a mi terveink szerint alakulnak.

„Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.” (10)

Akármennyire is ellentétes a kultúránkkal vagy a zsigeri ösztöneinkkel, legyen bennünk empátia azok felé, akik hatalmon vannak! Sokkal nagyobb a felelősségük, sokkal jobban meg kell gondolniuk minden egyes szavukat, sokkal súlyosabb következményei vannak minden döntésüknek! Imádkozzunk a hatalmon lévőkért!

„Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.” (11)

Vagyis Isten számon tartja a korrupciót.

„Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.” (12)

Hosszú távon egyetlen politikai rendszer sem maradhat meg hazug alapokon.

„A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.” (13)

Minden hatalmon lévőnek szüksége van a környezetében olyanokra, akik nyíltan és őszintén beszélnek velük.

„A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.” (14)

A bölcs ember nem a konfrontációt keresi a hatalom képviselőivel, hanem a békességet.

„A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.” (15)

Mennyire jó a népnek, ha a király a javát keresi, és maga is ebben leli a kedvét! Nem szükségszerű, hogy a hatalom és a nép között konfrontatív viszonyok legyenek.

„Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!” (16)

Téves az a nézet, hogy mindennek oka és célja a pénz. Van a pénznél sokkal fontosabb érték: a bölcsesség!

„A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.” (17)

A becsület is fontosabb, mint a pénz. És nem csak fontosabb, de biztonságosabb is!

„Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.” (18)

Ha gőgös embert látunk, számítsunk a bukására! Ha magunkban észlelünk gőgöt, kezdjünk félni! Isten az alázatos embereket keresi, őket fogja felmagasztalni.

„Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.” (19)

Jézus erre utalt, amikor azt mondta, hogy boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Egyszerűen jobb szelídnek lenni, mint a húsosfazekaknál osztozkodni. Egyáltalán ne bánjuk, ha „kimaradunk a buliból”, egyszer nekünk adja Isten az egész földet!

„Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az ÚRban.” (20)

A boldogság nem attól függ, hogy számunkra rokonszenves politikusok vannak-e hatalmon, vagy hogy ott lehetünk-e a zsákmányon osztozkodók között. A boldogság attól függ, hogy bízunk-e Istenben.

„A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.” (21)

A szívben dől el, hogy milyen életünk lesz. Akinek a szíve bölcs, azt az emberek is előbb-utóbb is annak tartják, hiszen folyton halad előre a tudásban és az élete másokra is hat.

„Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.” (22)

Vannak emberek, akiken nem segít, ha meghallják az igazságot, mások viszont életet merítenek belőle. A különbség a szívben van.

„A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.” (23)

Mennyi ostoba, haszontalan beszéd tölti be a közéletet és a személyes tereinket is, pedig a világnak leginkább olyan emberekre van szüksége, akikben bölcs szív van!

„Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.” (24)

A kedves beszéd gyógyít!

„Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.” (25)

Ez a vers is az önbecsapásról szól. Politikai vezetők demokráciákban különösen is hajlamosak arra, hogy helyes utakról győzködjenek bennünket. De van olyan út, amely csak helyesnek látszik, végül mégis a halálba vezet. Isten bölcsességére van szükségünk, hogy ne térjünk le ezekre az utakra!

„A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá. A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.” (26-27)

Időnként azt gondoljuk, hogy a szavak csak szavak, de a szavak soha sem csak szavak. A kimondott szavaknak következményük van, és azok sokszor bizony súlyosak.

„Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.” (28)

A rágalmazás a gonoszság egyik különösen ártalmas formája. Rengeteg kapcsolat ment tönkre hazug rágalmak miatt. Vannak, akik egész életükben ezt csinálják: ők álnok emberek.

„Az erőszakos ember rászedi felebarátját, és nem a jó úton vezeti.” (29)

Az erőszakos emberek gyakran úgy szereznek hatalmat mások felett, hogy rászedik őket. Óvakodjunk tőlük, tartsuk tőlük távol a szívünket, tartsuk Isten előtti függésben.

„Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.” (30)

Az álnok embert elárulják a gesztusai.

„Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.” (31)

Mennyire szép az, aki igaz, becsületes, istenfélő életet élt és úgy öregedett meg! Az ilyen ősz haj a legnagyobb tiszteletet érdemli!

„Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.” (32)

Sokkal erősebb az önmagán uralkodó ember, és sokkal nagyobb a hatalma, mint azé, aki egy várost vagy egy országot vezet. A saját szívünk uralása a legnagyobb, legnehezebb politikai projekt.

„Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az ÚRtól való a döntés.” (33)

Ebben van a békesség.