C. S. Lewis a Szentírás szóképeiről

2012 jan. 10. | Divinity, Exegézis, Hermeneutika, Művészet | 19 hozzászólás

Amióta elkezdtem ezt a blogot, és a mindennapi.hu felületén is sok cikkem megjelent, azt vettem észre, hogy a legtöbb ellenvetés az írásaimmal kapcsolatban a metaforikus nyelvezet nem értéséből fakadt. Leginkább a Harry Potter könyvek kapcsán éreztem ezt, de máskor is megdöbbentem, mennyire nehezen érthető némelyek számára a képes beszéd és a metaforák által jelölt valóság közötti kapcsolat. Pedig a Biblia tele van szóképekkel, elég ha csak a példázatokra vagy az apokaliptikus irodalomra gondolunk. Nemrég találtam egy idézetet C. S. Lewistól, melyben enyhe iróniával mutat rá az általam is érzékelt jelenségre. Az idézetből nyilvánvalóvá válik, hogy Lewis ezzel a nehézséggel nem csak hívők között találkozott. A probléma általános, és ha Lewisnak igaza van, részben a lelki fejlődés megrekedésének a tünete.

„Nem kell törődnünk a gúnyolódókkal, akik megpróbálják a kereszténység mennyországba vetett reményét nevetségessé tenni azzal, hogy azt mondják: nem akarják ’az örökkévalóságot hárfázással tölteni’. A válasz ezeknek az embereknek, hogy ha nem értik meg a felnőtteknek szóló könyveket, akkor ne beszéljenek róluk. A szentírásbeli szóképek (hárfa, korona, arany stb.) természetesen csak szimbolikus kísérletek arra, hogy kifejezzék a kifejezhetetlent. A hangszereket azért említik, mert sok ember számára (de nem mindenkinek) a jelenvaló életben a zene fejezi ki legjobban a felfokozott örömöt és a végtelenséget. A koronát annak kifejezéseként említik, hogy akik Istennel az örökkévalóságban egyesültek, azok megosztják vele az ő ragyogását, hatalmát és boldogságát. Az arany a mennyország időtlenségét (az arany nem rozsdásodik), és értékét érzékelteti. Akik ezeket a jelképeket szó szerint értik, azok akár azt is gondolhatják, hogy amikor Krisztus azt mondta, legyünk olyanok, mint a galambok, akkor ezen azt értette, hogy tojásokat kellene tojnunk.” (Keresztény vagyok, 183-184)

19 hozzászólás

  1. endi

    Ádám, szerinted Jézusnak a Lázár és gazdagos példázata átvitt értelmű? Ezt csak úgy kérdezem, semmi célozgatás vagy ilyesmi. 🙂
    Szerintem az pl. nem példázat, nem hasonlat. Tényleg a pokolba juthat egy olyan ember, aki a pokolban aztán a még élő hozzátartozói miatt aggódik, azaz szereti őket.

  2. Szabados Ádám

    Ez egy példatörténet, melynek szereplői lehetnek kitaláltak, de a történet maga nem metaforikus abban az értelemben, ahogy mondjuk az Isten országáról szóló példázatok. Arra sem utal semmi a szövegben, hogy a történet kereteit Jézus hibásnak gondolná.

  3. rettentó

    Lám, Lewis ma is aktuális, ma is hatásos az érvelése.
    Sajnos, ez annak köszönhető, hogy a hárfázást/felhőn ücsörgést ma is az egyház hivatalos tanításának tekintik. És sajnos a legtöbb gyülekezetben nincs tanítás a halál utáni életről, a feltámadásról, a végső dolgokról, ezért terjeszkedhetnek ezek az elképzelések. A másik, hogy a pokol leginkább a gondolkodó emberek elit klubjára hasonlít, jó kis zenével, állandó bulival 🙂

  4. Villam

    Érdekes írás. De mi alapján dönti el az ember, hogy mikor kép és mikor nem kép valami, hanem csak körül ír vagy magyaráz valamit egy képpel? Az írás tele van képekkel , de némely azok közül megtörténhet a kép szerint vagy éppen megtörtént és ezzel kifejezett valamit. Az egyik leggyakoribb vitára okot adó könyv talán a jelenések könyve. Na ott aztán van minden. A biblia pedig következetesen használ szavakat végig, ami olykor kép olykor pedig nem. Hogy döntöd el, hogy mikor kép és mikor nem az? Persze ha erre egyszerűen lehetne választ adni, talán nem lenne annyi értelmezés a próféciáknál. Bár addig sokan eljutnak ,hogy felismerik ,hogy egyes elemek többet sejtetnek, mint amik , arany, korona, számok(40,12,24,7), de lehet, hogy a valóságban is megjelenítődnek a mögöttes üzenettel együtt, nem?

    pl: Jézus fehér lovon a szentekkel és angyalokkal visszatér a földre. Erre is lehetne mondani, hogy a ló az uralkodás diadalmas bevonulás képe és nincs is ló a mennyben és nem is úgy fog bejönni, csak János így érzékeltette vagy isten így láttatta vele a dicsőséges visszajövetelt. De ami pl ebben a magyarázatban benne van, az ha szó szerint megtörténik akkor is benne van. Most akkor ez kép vagy nem kép?

    Vagy a csapások a jelenések könyvében, meg lehetne sorolni a végtelenségig és a különböző tanításokat amik hol így hol úgy értelmezik.

  5. endi

    Villám, szerintem nincs általános módszer. Ahogy az ember egyre jobban megismeri a Bibliát, Istent, úgy fejlődik abban is hogy megértse mi kép és mi nem az, illetve mi az ami mindkettő.

  6. Lucianus

    Tetszik amit írsz, és Lewis tényleg nagyszerűen összefoglalja, miről is van szó:) De: nem hiszem, hogy az apokaliptikus irodalom „képei” teljesen hasonló kategóriába tartoznának. A metafóra és szimbólum tekintetében egy példázat és az apokaliptikus irodalom képei véleményem szerint eltérőek. Az apokaliptikus irodalmat nem tudjuk egyelőre, mennyire lehet, és mennyire nem szó szerint venni.

  7. femília

    Időnként éppen az gyönyörködtet a Szentírásban, hogy megdolgoztat.
    Egyszer az Isten vezetésén gondolkodtam…, vajon birtoklom-e azokat „csatornákat”, amiken Isten a gyermekeit „szokta” vezetni. (Ugyebár az ember jár gyülekezetbe, konferenciákra, beszélget testvérekkel, szóba kerül ez a táma..) Mi van, ha nem vagyok képes meghallani, megérteni, amit Ő akar mondani nekem, mi van, ha félreértem az üzenetet, ha nem úgy értek történeteket, képeket stb.
    Istenünk jó Atya, azon a nyelven beszél, ahogy értünk éppen abban az érettségi állapotunkban (akár közvetlenül, akár egy-egy tanítón keresztül). Szóval, Endi, én is ezt tapasztalom, hogy az idő, az érés meghozza a biblia képeinek egyre pontosabb értelmezését is. Aztán -nehogy elrontsa a gyerek örömét- tartogat nekünk elég meglepetést majd a Mennyre is. 🙂

  8. bányász

    Tiszteletem!
    Ezekből a sorokból sajnálatosan az szűrődik ki, hogy az Írás, nem közérthetően lett megfogalmazva, a szimbólumok nem összeilleszthetők egy átlagember számára / nem úgy, mint egy reptéri tábla/. Szerény véleményem szerint az írás, ha nem fedi fel a belbecs teljes igazságtartalmát, nem éri el a célját. Természetesen, ha a magyarázó felkent és lehetőségei szerint kibontja a tartalmat, még lehet belőle sikertörténet. Az is meglehet, hogy nem véletlen ugyebár a metaforák komoly tömege, lévén a retorika művészi foka akkoriban már magasan ívelt. Az össznépesség amúgy sem érthette a latint, csak a beavatottak. Az új fordítások pedig nem tartalmazzák a metaforák jelentését, így maradnak megint a beavatottak. Aki pedig ráveti magát mégis, szépen hisz! Mindent! Az aranyat aranynak, a tüzet tűznek, a szüzet szűznek….

    „A válasz ezeknek az embereknek, hogy ha nem értik meg a felnőtteknek szóló könyveket, akkor ne beszéljenek róluk.”

    Rendben, köszönjük szépen, az ismerethiány fekete leple alatt tartottak nevében. Nos, amennyiben ilyen szép magas lóról le lehet szólni a hiányosságokkal bajlódó be nem avatottakat, ne csodálkozzunk a reakcióikon. Tényleg így megy ez? Ne szomorítsatok el teljesen. Hogyan várható el egy hozzá nem értőtől a helyes magatartás? Nem logikus megint a rege. Túl lett bonyolítva, és nem lett érthetővé téve, így van? Ám mégis olvassuk, mert hordozza az Életet.

    Mert ÉL – E-TET!

    üdv, Gábor

  9. Szabados Ádám

    Nem, nem arról van szó, hogy Lewis magas lóról leszólja a be nem avatottakat, inkább arról, hogy lerántja a magas lóról a tanulatlanokat, akikben nincs alázat (vö. 2Pt 3,16).

  10. NK Gyula

    Nagyon helyes! Csak annyit említenék meg, hogy Jézus -a gazdagról és Lázárról-szóló példázatában egy korabeli zsidó történetet szólaltat meg(lényeges változások nélkül,felhasználva a túlvilágról alkotott helytelen felfogást), hogy egy fontos üzenetet közöljön kortársainak-ha nem hisznek és nem veszik komolyan Mózes és a próféták tanácsait, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.

  11. András

    Azt szeretném kérdezni, hogy honnan lehet azt tudni, hogy a gazdag és Lázár példázata egy korabeli zsidó történet? Van erre a történetre a Biblián kívül más utalás?

  12. NK Gyula

    Pillanatnyilag nincs lehetőségemben az általam olvasott forrásanyagot elküldeni, viszont ha tudsz angolul, akkor a következő anyag( különösen az utalások) is megteszi. Jézus nem magát a történet kölcsönzi, mint inkább a benne található elemeket és fogalmakat.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Bosom_of_Abraham

  13. NK Gyula

    Pillanatnyilag nincs lehetőségemben az általam olvasott forrásanyagot elküldeni, viszont ha tudsz angolul, akkor a következő anyag( különösen az utalások) is megteszi. Jézus nem magát a történetet kölcsönzi, mint inkább a benne található elemeket és fogalmakat.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Bosom_of_Abraham

  14. Jonas

    Olvasva C.S.Lewisről ma írt nekrológodat, rákattintottam a szóképes cikkedre, Ádám. Ennek olvasása kapcsán lenne egy aktuális kérdésem. Az olaj az Ószövetségben többször jelentkezik, mint jelkép. Vajon az Újszövetségben, a Jak 5,14-ben mit jelent? „Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében.”

  15. Szabados Ádám

    Egy jelkép nem mindig ugyanarra utal, ezért jó a kérdésed: vajon a Jak 5,14-ben mit jelent? Nincs határozott álláspontom, de azt hiszem, D. Moo, P. Edwards és A. Motyer magyarázatával értek egyet, akik szerint az olaj szimbólum (tehát nem orvosság), és valószínűleg az Istennek való odaszentelést, elválasztást jelképezi. Amikor a vének a betegért imádkoznak, Isten különleges oltalmára bízzák őt.

  16. Jonas

    Nagyon köszönöm Ádám! Teljesen egyet tudok érteni ezzel! Viszont lenne akkor itt még valami. Mi is történik akkor, ha az olajat kihagynák a presbiterek (egy része? Mondván, ez megtévesztő lehet a beteg (vagy a gyülekezet tagjai) felé, nehogy valamilyen erőt tulajdonítsanak az olajnak?

  17. Szabados Ádám

    Mivel nem az olajban van az erő, nem gondolom, hogy az olaj elhagyása önmagában a gyógyulása akadálya lenne. Viszont azt sem gondolom, hogy az olaj használata bármilyen módon veszélyes lenne, sőt…

  18. Jonas

    Köszi Ádám! Nem egyszerű kérdés. Én is tele vagyok ezzel kapcsolatban kérdésekkel, ugyanakkor talán tisztul is a „kép”. Én az olaj elhagyását egyre inkább úgy gondolom, hogy a gyógyulás akadálya is lehet abban az esetben, amikor egy beteg erre az igére hivatkozva hívja a gyülekezet véneit. Jelen esetben egyre inkább arra hajlok, hogy inkább Jakabnak, vagy a Szentírásnak engedjek, mintsem az olaj jelentőségét túlhaladottnak vélők szóbeszédeitől tartsak. Magyarul, ha nem is értek mindent tökéletesen, inkább engedek vertikálisan, mint horizontálisan. A szolgák sem értették, miért kellene nekik a kővedrekbe vizet tölteni, mégis Mária határozott hitére és előzetes figyelmeztetésére Jézusnak engedtek, és szembesültek a csodával. Mindemellett tudom, hogy Isten szuverén Úr, ha nem tenné is …

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK