Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Művészet

Kierkegaard-ról beszélgetünk

„Rövidesen győzedelmeskedem, az egész harc egyszerre véget ér, és én megpihenhetek a rózsák termében, ahol örökké beszélgethetek Jézusommal.” Ez Søren Kierkegaard maga választotta sírfelirata. Azé a Kierkegaardé, akinek a gondolatai egy egész filozófiai iskolát teremtettek, és a mai napig hatást gyakorolnak keresztényekre és nem keresztényekre egyaránt. Heller Ágnes a polgári társadalom kritikáját látta benne, amely Marx gyakorlati megoldásához képest nála még csak elméleti volt, a fenti idézetből látszik azonban, hogy Kierkegaard hívő keresztényként gondolkodott a társadalomról, és a kritikája sokkal mélyebb volt, mint pusztán a fennálló társadalmi rend kritikája. Kierkegaard a Jézusban való hitre akarta vezetni a kortársait, és az örök életben hitt.

tovább

Mit kaptam J. R. R. Tolkientól?

A szokásos életrajzi előadást idén J. R. R. Tolkienról tartottam, A hobbit, A gyűrűk ura, A szilmarilok, Húrin gyermekei és más könyvek szerzőjéről, aki megteremtette Középföldét és a legismertebb modern mitológiát. Tolkien keresztény volt, keresztényként írt, és maga is hangsúlyozta, hogy írásait az evangélium „eukatasztrófája" járja át. Az előadásban többek között arról beszélek, hogy mi a fikció jelentősége, miért fontos a nyelv, valamint hogy szellemi háborúban állunk és az alázatosoké a végső győzelem. Az előadást itt tudjátok megnézni, a többi életrajzi előadást pedig itt...

tovább

A Jézus Forradalom

A Tűzfal podcast harmincharmadik részében a Jesus Revolution c. film kapcsán az 1970-es évek elején lezajlott hippi ébredési mozgalomról és annak mai tanulságairól beszélgetünk. (A filmről korábban itt írtam.) A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!

tovább

Üdvözült-e Chesterton és Tolkien?

Ezt a kérdést a kálvinista Doug Wilsonnak teszik fel egy interjúban, aki protestáns teológusként hozzám hasonló szeretettel és tisztelettel viszonyul a két huszadik századi katolikus íróóriáshoz. Vajon üdvözültek-e? A probléma ugye ebben az esetben G. K. Chesterton és J. R. R. Tolkien tridenti katolicizmusa, amely annak idején anathémát mondott ki az egyedül hit általi megigazulás tanára. Mi, protestánsok ezt a kérdést szintén kardinálisnak tartjuk, ebből származik az egyik legalapvetőbb eltérés a reformátori és a római katolikus kereszténység között. Ez az a hittétel, amelyen Luther szerint az egyház áll vagy bukik. Vajon üdvözülhet-e az az ember – akármilyen jó író is volt, és akármennyire kegyes is –, aki ebben a kérdésben a szakadék másik oldalán áll? A felvetés természetesen meghökkentő és sértő is lehet katolikus olvasóim számára, de egy kis türelmet és megértést kérek most, különösen a néhai anathéma fényében, amely – II. Vatikán ide vagy oda – hivatalosan soha nem lett visszavonva.

tovább

Chestertoni kálvinizmus

Amikor először hallottam ezt a jelzős szerkezetet, azonnal beleszerettem, mert olyan feszültséget hoz létre a teológiai nyelvben, amely kifejezi saját hitem paradoxonait is. Szinte a hívő életem kezdetétől mélységes szerelem fűz G. K. Chesterton világlátásához, és egyetértek C. S. Lewisszal, hogy a modern írók közül ő a legértelmesebb. Messze a legértelmesebb. A teológiám azonban nagyjából megegyezik azzal az iskolával, amelyről Chesterton mindig csak mélységes viszolygással tudott beszélni: a kálvinizmussal. Vagyis itt állok rögtön egy paradoxon előtt: a chestertoni módszer megsemmisíti azt, amiben mélyen hiszek, ugyanakkor Chestertont elválaszthatatlanul összekapcsolom azzal, amit megsemmisített, magával a kálvinizmussal, amelyet az evangélium legmélyebb kifejtésének tartok. A paradoxon lényege itt az, hogy szerintem nem chestertoni chestertonizmusra, hanem chestertoni kálvinizmusra van szükségünk, de a kettő egymásnak feszül.

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK