Sikerült végre megnéznem a Richard Dawkins és Jordan Peterson közötti beszélgetést. Magára a beszélgetésre (hogy az milyen volt) nem vesztegetnék időt (Dawkins hozta önmagát és kissé együgyű világnézetét, Peterson túldominálta a beszélgetést, amit Alex O’Connor moderálása inkább csak rontott, mert ahelyett, hogy Dawkinst hozta volna játékba, ő is Dawkins oldalán a harapófogóból kicsúszó Petersont faggatta, Peterson pedig egyre hevesebben dobálózott archaikus történetekkel és szimbólumokkal, amik Dawkinsról szikrázva pattantak le, további agonizáló magyarázatokat kiváltva a kanadai professzorból, akinek egyébként többnyire szerintem igaza volt, stb.). Helyette inkább egyetlen lényegi észrevételt tennék, ami sokkal fontosabb magánál a beszélgetésnél és annak fura dinamikájánál.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Társadalom
Villáminterjú Makkawakkabakka kannibál törzsfőnökkel
KERESZTÉNY ÚJSÁG: Nagyon felemelő volt hallani a bizonyságtételét. Köszönjük, hogy rendelkezésünkre áll egy villáminterjú erejéig. Össze tudná foglalni röviden az olvasóink számára is azt, amit ma Öntől hallhattunk, hogy hogyan jutott el a kannibál (bocsánat a nyers fogalmazásért, reméljük, nem érzi bántónak) életmódtól oda, hogy ma már Jézus követője?
A másik Amerika hangja
Anélkül, hogy mélyebb politikai elemzésekbe kezdenék, csak azt szeretném elmondani, hogy számomra teljesen érthető és nyilvánvaló annak az Amerikának az érzés- és gondolatvilága, amelyik tegnap újra pajzsra emelte Donald Trumpot. Ennek az érzésvilágnak van néhány könnyen beazonosítható pillére, amelyeknek legkevésbé sem Trump a lényege, még ha a 45. és leendő 47. elnök személye jelenleg megkerülhetetlen alkotóeleme is a pillérek architektúrájának. Miről van szó?
Tűzközelben
Úgy alakult, hogy pont a választások előtti hetekben, napokban vagyok újra itt, az Egyesült Államokban. Az apropó az, hogy egy texasi baptista gyülekezet konferenciáján tartok előadásokat Jeremiás próféta könyvéről, és ha már a tengerentúlon járok, St. Louisba is ellátogattam, hogy találkozzak régi barátokkal, volt tanáraimmal, és hogy a Covenant Seminary könyvtárában néhány teológiai témában egy kicsit kutassak, forrásokat gyűjtsek. Illetve prédikálásra is megkértek egy St. Louis-i gyülekezetben. Most pedig Dallas környékén épp abban a kisvárosban élvezem kedves barátok vendégszeretetét, ahol a Szerelem és halál című krimisorozat is játszódott. Megpróbálom megfogalmazni néhány benyomásomat.
Az MI csupán egy szuperintelligens logarléc?
Aki szeretne egy gyors bevezetést a mesterséges intelligencia világába, ráadásul keresztény nézőpontból akar rátekinteni a jelenségre, elolvashatja John Lennox 2084 című könyvét, meghallgathatja a Tűzfal podcast vonatkozó epizódját, de talán még jobban jár, ha Békefi Bálint A mesterséges intelligencia és a keresztény hit (Harmat Kiadó, 2024) című könyvét veszi a kezébe. A könyv irodalomjegyzék nélkül mindössze 130 oldal, de éppen ez a rövidsége az egyik nagy erénye: akár egy hosszabb vonat- vagy repülőút alatt is el lehet olvasni (én éppen ezt tettem).
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK