Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Társadalom

Charlie Kirk és a woke egyetemisták

2024. szeptember 21. | , , , , | 34 Hozzászólások

Vannak bátor keresztények, vannak halált megvető bátorságú keresztények, és van Charlie Kirk. Erre a következtetésre akkor jutottam, amikor végignéztem azt a másfél órás videót, amelyiken Kirk egymaga vitatkozik huszonegy woke egyetemista diákkal. A vitát most, a cikk írása pillanatában több mint tízmillióan nézték már meg. A vita formája a következő: Kirk középen ül egy asztalnál, a huszonegy egyetemista körben, és amikor megszólal a csengő, a leggyorsabb diák odaül vele szemben és addig vitatkoznak, amíg legalább tizenegyen a körben ülők közül nem emelik fel a piros zászlót, vagyis nem szavazzák ki Kirk aktuális vitapartnerét. Akkor újraindul a versenyfutás és a vita. Ha lejárt egy témára szánt idő, kezdődik egy másik tézissel, amit Kirk vitaindítónak bedob. Olyan témákról van szó, mint az abortusz, a gender, a pozitív diszkrimináció vagy az, hogy Kamala Harris a demokraták DEI jelöltje-e.

bővebben

Kultúrharc és eszkatológia: mi közük egymáshoz?

2024. szeptember 19. | , , , | 11 Hozzászólások

Sokféle oka van annak, hogy keresztények egészen eltérően viszonyulnak a keresztény társadalmi transzformáció kérdéséhez (amit sokan kissé leegyszerűsítve kultúrharcnak neveznek), ezek jelentős részének nem sok köze van magához a kereszténységhez, sokkal több a családi szocializációhoz, a médiafogyasztásokhoz, a megszégyenítéstől való félelemhez, a belső körhöz tartozás C. S. Lewis által leírt vágyához, vagy egész egyszerűen a politikai szimpátiákhoz és antipátiákhoz, amelyek ezer és ezer okból kövesednek meg bennünk. Van azonban az okok között egy, amely a lehető legszorosabb értelemben teológiai ok, és éppen e jellege miatt marad takarásban, ugyanakkor rejtett módon különösen is meghatározó abban, ahogy a kultúra alakításához viszonyulunk. Nem másról van szó, mint az eszkatológia szerepéről, egészen pontosan a millennium kérdéséről.

bővebben

Az ókeresztények kultúrharca

2024. szeptember 16. | , , , | 9 Hozzászólások

Van egy elterjedt kép az óegyházról (elsősorban az azt példaképnek tekintő kortárs kereszténység anabaptista húrokat pengető részében), miszerint ezek a hívők kizárólag az evangélium hirdetésével voltak elfoglalva, eszükbe sem jutott, hogy a kultúráról és annak mindenféle áramlatáról fogalmazzanak meg kritikus véleményeket. A társadalom haragja mindig szinte ok és előzmény nélkül szakadt rájuk, ők pedig természetesen vállalták a hitükért a szenvedést, a hátratételt, a megbélyegzést, hiszen erre lettek elhívva. De – mondják – azon túl, hogy kényszer hatására sem tagadták meg a hitüket, nem foglalkoztak a világ filozófiáival és tévelygéseivel, mert egyébként is, mi köze Athénnek Jeruzsálemhez. A korai keresztényeket a katakombákban, imádkozva, vagy a szegények között, ételt osztva találjuk meg, nem a közéletben kulturális kérdésekről bölcselkedve. A hiteles kereszténység ma is ezt a mintát követi – hangsúlyozzák – , vagyis ami egészen biztosan távol áll tőle, az bármiféle kultúrharc. Vajon helyes-e így ez a kép?

bővebben

Az új farizeusok

2024. szeptember 13. | , , | 30 Hozzászólások

A közhiedelemmel ellentétben a farizeusok többsége ma ugyanúgy nem a tanítványok közösségében van, mint ahogy Jézus idejében sem ott voltak, és ma sem az Isten parancsolatait vasalnák be a tanítványokon, hanem az emberi hagyományokat. Természetesen ennek akkor van jelentősége, ha a farizeizmus ókori jelenségét általános mintaként értjük és ezt a mintázatot keressük ma is a környezetünkben. Ez a törekvés nem alaptalan, csak akkor az alkalmazásban legyünk egy kicsit precízebbek. Félreértés, hogy a farizeusok egyszerűen azok a képmutató keresztények lennének, akik szigorúan ragaszkodnak a Bibliához és bár maguk kijátsszák a parancsolatokat, korholják a hitben gyengéket. Vannak ilyen farizeusok is, rengeteg kárt is okoznak, de nem ők vannak ma sem többségben. Ha az erkölcsi magaslatról ítélkező farizeusokat a tanítványok között, vagy elsősorban a névlegesen vallásos, konzervatív körökben keressük, beleragadtunk egy korábbi kor sémáiba.

bővebben

A nemzet aranyai

2024. szeptember 10. | , , | 3 Hozzászólások

A Tűzfal podcast harminchetedik részében a 2000 és 2008 között három olimpiai és számos egyéb aranyat és ezüstöt nyert legendás magyar vízilabda-válogatottról szóló film kapcsán sportról, nemzetről és jellemekről beszélgetünk bibliai nézőpontból. Hogy miért fontos mindhárom (sport, nemzet, jellem), az kiderül a beszélgetésből. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!  

bővebben
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK