Az Újszövetség napi olvasásához évek óta a Tyndale House görög szövegkiadását (THGNT) használom. Ennek a kiadásnak az egyik jellegzetessége az, hogy a Nestle-Aland kiadásokkal ellentétben nem a mai szerkesztők megítélése alapján rendezi bekezdésekbe a görög szöveget, hanem aszerint, ahogy a legkorábbi ismert kéziratok jelezték a szakaszhatárokat, ráadásul ugyanúgy ektheszisszel, vagyis az első sor kiugratásával, ahogy azokban a korai kéziratokban látjuk. Bár az eredeti kéziratok nem állnak rendelkezésünkre, nem elképzelhetetlen, hogy ezek a szakaszbeosztások visszanyúlnak egészen az eredeti szerzők szándékaiig.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Exegézis
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (5) – Istenítélet?
„Azután eskesse meg őt a pap, és mondja ezt az asszonynak: Ha nem hált veled senki, ha nem tévelyedtél el tisztátalanul férjedtől, ne ártson neked ez a keserű, átokhozó víz, csak akkor, ha eltévelyedtél férjedtől, és tisztátalanná váltál, mert férjeden kívül más is hált veled.” (4Móz 5,19-20)
Olyan, mintha ez a fejezet a középkor egyik legsötétebb gyakorlatát igazolná, az ún. „istenítéletet”. Az istenítélet lehetett tűzpróba vagy vízpróba, és a célja Isten segítségül hívásával az ártatlanság vagy bűnösség bizonyítása volt. A tűzpróba esetén ártatlannak minősítették a megvádoltat, ha a tüzes vas által okozott sérülés három nap alatt elkezdett gyógyulni. Vízpróba esetén kezeit és lábait összekötözve a folyóba vagy a tóba mártották az embert, és akkor minősítették ártatlannak, ha elmerült. Ha feljött a víz felszínére, akkor bűnösként megégették. Egészen brutális és meghökkentő szokás, nem véletlen, hogy a IV. Lateráni Zsinat 1215-ben betiltotta. De vajon nem maga Isten rendelt el hasonlót népe számára Mózes idején a féltékenységi törvénnyel?
Richard B. Hays tragikus hajótörése
Hitben való hajótörések csak látszólag történnek egyik napról a másikra. Maga a hajótörés persze gyorsan és drámai módon zajlik le, de rendszerint megelőzik rossz döntések, és számos egyéb összetevő, amelyek okait nehéz utólag kibogozni. Mint a repülőgép-szerencsétlenségeknél. Gyerekkoromban tátott szájjal néztem a megmeneküléssel végződő Airport filmeket, manapság inkább a tragédiákat utólag rekonstruáló Mayday dokumentumfilmeket nézem, de közös bennük, hogy vagy az okokból vezetik le a kibontakozó katasztrófát, vagy a bekövetkezett katasztrófától kutatják visszafelé az okokat. Az okok általában emberi hibák, mulasztások, természeti jelenségek, és nem várt események valamilyen elegye. A katasztrófának van története, és a történet kezdete lehet akár egy kispórolt csavar vagy valamilyen emberi gyarlóság is, amilyen a gőg, a hiúság vagy mondjuk a hanyagság. Pont mint a hajótöréseknél.
Milyen módszertani hibákra mutatott rá Jézus a bibliaértelmezésben?
A teológiatörténet tele van a bibliaértelmezés helyes módszeréről szóló vitákkal, és ma is sorra születnek az exegetikai és hermeneutikai tévedésekre rámutató könyvek és tanulmányok. Ezek általában hasznos olvasmányok, ha nem is mindegyik az, de hadd mutassak most négy módszertani hibát a bibliaértelmezésben, amelyekre maga Jézus hívja fel a figyelmünket. Íme az első:
1) „Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.” (Jn 5,39-40)
Hodász Andrásnak válaszolunk
A Tűzfal podcast negyvenegyedik részében Hodász András „Égbekiáltó bűn a homoszexualitás?” című youtube videójára reagálunk. Ha emlékeztek, írásban már válaszoltam a videóra, de most Bolyki Lacival együtt szóban is megtesszük. Azért, mert fontos. Fontos, mert András az egyik cikkemmel vitatkozik, de nem hangoznak el az érvek. Fontos, mert a videó súlyos kérdéseket vet fel és sokakra hatással van. Fontos, mert örök sorsokról van szó. A beszélgetésünket megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK