„Mi is a helyzet a Teremtő haragjával és szeretetével, igazságával és irgalmával? Hogyan viszonyul e két véglet egymáshoz? …Az egyik oldalon a Gondviselő áll, a másikon az ember. Isten szent haragjában lesújt ránk, ám tettét a szeretet irányítja. Önmagára emel kezet! Ez a kereszt legfontosabb jelentése. Rajta, bűneinken teljesedik be az ítélet. Ha azt kérdezzük, mennyire veszi komolyan az Úr vétkünket, a Messiás meggyötört, összevert, véres testére kell tekintenünk. Koncentrációs táborban sem bánhatnának el kegyetlenebbül valakivel. ’Mert a bűn zsoldja a halál’ (Róm 6,23). Másrészt hogy Isten szeretetéből valamit is megértsünk, meg kell állnunk e rejtély előtt: szabadulásunkért önmagát vádolja. Ez a kereszt kifürkészhetetlen titka. ’Deus contra Deum – mondta Luther –, Isten Isten ellen.’”

(Részlet Siegfried Kettling Nem kérdett senki, akarok-e élni c. könyvéből.)