Egy bátor hölgy?

2021 szept. 25. | Divinity, Társadalom | 22 hozzászólás

A New York-i metrót olyan hirdetések lepték el (nem az ajtón, hanem a hirdetési felületen, körbe az egész kocsiban), amelyek a különböző szexuális szokások helyességét propagálják, meglehetősen explicit módon. A hirdetések mögött az OKCupid nevű weboldal áll, és a panszexuális életmódtól a nem-monogám szexig sokféle pózban és sejtető nyelvezettel mutatják, hogyan szeretheti egymást két vagy több ember. És hogy ez oké. Mondhatnánk, hogy ebben nincs is semmi különös, ez mindennapos, hiszen nyugaton lassan hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy mindent, de tényleg mindent eláraszt az LMBTQ-propaganda, és viszi magával a gyermekeiket. Most viszont valami megtörte a mintát.

Egy ázsiai kinézetű hölgy pár napja felállt a metrókocsiban, odament az egyik plakáthoz és beletépett. „A gyerekeink ezt nézzék?! Ez rendben lenne? Ez propaganda! Ez hat a következő generációra. Nem tudom, miért nem fogják ezt fel. Ez gusztustalan.” A jelenetet valaki videóra vette. A vele utazók közül többen egyetértenek, sőt, bátornak nevezik őt. „Érzéketlenné tesz, normalizál” – mondja egy férfi a reklámokra, majd ő is segít a nőnek a plakátok letépésében. Egy másik hölgy közben azt kiáltja: „Nézzétek, és tanuljatok! Ez a bátorság! Nemet mondani a propagandára.” Az első nő közben szorgosan tépkedi a plakátokat, és feldúltan mondja: „Ez nem az egyenlőségről szól, emberek. Ez a kommunizmusról szól. A ti gyerekeitekért is jönnek. Senki nem akar a plakátokhoz hozzányúlni. Senki nem akar börtönbe menni.” Akkor megy ő.

A rövid videók azóta virálissá váltak. Rod Dreher hősnek nevezte az asszonyt. Az egyébként homoszexuális életet élő, de éppen világnézeti változáson keresztül menő Dave Rubin ismert médiaszemélyiség is helyeselte a hölgy tettét. A First Things nevű újság szerkesztője a nő tettével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy míg régen a vizuális szennyezést graffitivel csinálták, ma plakátkampányokkal, a helyi hatóságok engedélyével csinálják. Más ismert közszereplők is a nő mellé álltak. Lila Rose, a Live Action nevű életvédő szervezet alapítója lelkesen kommentálta az esetet: „Álljunk ki a gyermekekért! Ez a nő lenyűgöző!” Joshua Charles katolikus történész pedig csak annyit mondott: „Legyen az ilyenekből egyre több.”

Nem tudom, hogy mikor helyes letépni egy engedéllyel ellátott plakátot. Alapból egyáltalán nem vagyok híve az ilyesminek. De azt biztosan tudom, hogy amit ma a genderlobbi csinál, az iszonyatosan káros, és olyan szinten túltolják, és nyugaton a hatóságok olyan mértékben engedik – sőt, támogatják – a túltolást, hogy szinte törvényszerű a radikális reakció. Van olyan változás a történelemben, ami egy szimbólum lerántásával kezdődik. Ez itt egy szimbólum. Nem egy politikai szimbólum, hanem egy ideológiai szimbólum. Egy szvasztika. Egy vörös csillag. Egy aranyborjú. Ha a hölgy tette sokak zsigeri érzésével találkozik, az jelez valamit. A genderpropaganda eddig részben azért volt rendkívül sikeres, mert éppen azok erényeivel igazolta önmagát, akik legkevésbé értenek egyet vele. A szeretetre, az elfogadásra, a sokszínűségre, az irgalomra, az egyenlőségre épített. Csupa olyan dologra, ami leginkább azoknak fontos, akik felszólalhatnának az ideológiai nyomulás ellen. Aki felszólalt, azt saját erényei mentén szégyenítették meg. Szeretetlennek, gyűlölködőnek, bigottnak, kirekesztőnek nevezték. Egy idő után mindenki elhallgatott, és úgy ment keresztül az LMBTQ-ideológia a társadalmakon, mint kés a vajon.

És akkor jön most egy egyszerű, hétköznapi hölgy, aki azt mondja, hogy akárhogy is van, akármi is a következménye, én nem akarom, hogy a gyerekeim ezt lássák. Nem akarom, hogy ebben nőjenek fel. Mert ez rossz. Ez helytelen. Ez erőszakos. Ez sunyi. Ez gonosz. És nem tudok tovább hallgatni. Ti miért hallgattok? Tényleg, miért hallgattok?

Persze a plakátszaggatás mindig problémás. Ha le lehet szakítani azt a plakátot, le lehet szakítani ezt a plakátot is, és nem jó az a világ, ahol mindenki leszakítja azt, amivel nem ért egyet. Sokféle embernek kell megtanulnia együtt élni a világban. El kell tűrnünk számos dolgot, ami nem tetszik nekünk. Maga Jézus is azt tanította, hogy ne akarjuk kiszaggatni idő előtt a konkolyt, azt majd elvégzik az angyalok az utolsó napon. Ugyanakkor a Szentírás szerint a hatalomnak erkölcsi kötelességei is vannak (Róm 13,3-4; 1Pt 2,14), és az erkölcsben kell, hogy legyen valami állandó. Vajon helyes lenne, ha mostantól a nyílt utcán is szeretkezhetnénk? Vagy mindenki úgy maszturbálhatna a tereken, ahogy az ókori Hellászban Diogenész cinikus filozófus tette? Helyes lenne, ha egyáltalán nem lennének korlátok? Ha nem védené a gyermekeinket semmi? Ha teljesen szabad utat kapna erkölcstelen emberek erkölcstelen szexuális propagandája? Nehéz kérdés, hogy hol húzzuk meg a határt, de valahol kell, hogy legyen határ akkor is, ha különbözőek vagyunk.

Egy nő most azt mondta, hogy itt a határ. Ahogy annak idején Rosa Parks nem szállt le egy alabamai buszról, most ő mondta, hogy nem utazik olyan metrón, ahol ez a fajta szexuális propaganda folyik. És nem, nem ő száll le a metróról, meg a gyerekei, hanem azok a plakátok kerüljenek le onnan. Ha más nem szedi le őket, akkor ő szedi le. Vizelni se vizeljen senki a metróban. Kábítószert se áruljon. A nemi szervét se vegye elő senki. Mert az úgy nem jó. A szexuális propaganda és a perverziók népszerűsítése sem jó. Nem tudom, hogy a hölgy helyesen tette-e, amit tett. Azt viszont tudom, hogy ha börtönbe megy, azt nagyon sokan fogják igazságtalannak érezni. És ki tudja, talán az ő bátorsága miatt fog valami most is változni, mint annak idején azon az alabamai buszon.

 

22 hozzászólás

  1. Kövi György

    Ez a metrós plakátozás előszele annak, amire utaltam a Steiner Kristóf cikkéhez írt hozzászólásomban, miszerint a freudi-sátáni métely hova fog még vezetni. Pont oda vezet, amire rákérdezel „Vajon helyes lenne, ha mostantól a nyílt utcán is szeretkezhetnénk? Vagy mindenki úgy maszturbálhatna a tereken, ahogy az ókori Hellászban Diogenész cinikus filozófus tette? Helyes lenne, ha egyáltalán nem lennének korlátok? Ha nem védené a gyermekeinket semmi? Ha teljesen szabad utat kapna erkölcstelen emberek erkölcstelen szexuális propagandája?” Szerintem – számomra meglepő módon – enyhén ítéled meg a helyzetet, amikor így fogalmazol „Nehéz kérdés, hogy hol húzzuk meg a határt, de valahol kell, hogy legyen határ akkor is, ha különbözőek vagyunk.”
    Nagyon rövid időn belül el fognak szabadulni a legbestiálisabb ösztönök. „El kell tűrnünk számos dolgot, ami nem tetszik nekünk.” Amiről írsz, Ádám, az mészárlás, ehhez képes szerintem újra enyhén fogalmazol, miszerint „nem tetszik nekünk”. Nyilván Istennek sem tetszik. De vajon mi mindennek kell még történnie ahhoz, hogy Isten megelégelje a Sátán dúlását, és meghúzza a határt? Ha rossz, sőt nagyon rossz a forgatókönyv, amely kibontakozni látszik, valóban muszáj, hogy az utolsó betűig megvalósuljon?

  2. Szabados Ádám

    A videók:

    Első
    Második

  3. Szilágyi József

    Efézus 5:11

  4. Szilágyi József

    Bírák könyve 6:25-32

  5. Zoli

    „És ki tudja, talán az ő bátorsága miatt fog valami most is változni, mint annak idején azon az alabamai buszon.”
    Miért kéne hogy változzon? Nem fog, ezt te is jól tudod, hisz le van írva az utolsó időkről szóló versekben a bibliában, hogy iszonyat erkölcstelen és gonosz világ jön.
    Ez már nem lesz jobb, nem fog változni jó irányba sosem. Hanem egy rosszabb és rosszabb lesz, ahogy meg van írva.
    Ha az ellenkezőjét kívánod, akkor nem az írás ellen beszélsz, nem Isten akarata és terve ellen?

    De sebaj, jöjjön aminek jönnie kell, legalább jön az Igazság Királya és véget vet ennek a borzalomnak ami ebben a világban megy.

  6. Szabados Ádám

    Zoli,

    mert a mi Urunk szerint só és világosság vagyunk a világ számára.

  7. wkm

    Babitstól: „…mert vétkesek közt cinkos aki néma…”

  8. Tavaszieper

    Bátor hölgy, igen.

    Elgondolkodtató, hogy kell-e az ilyen bátorság, ahogyan Zoli írja; úgyis csak rosszabb lesz minden, hisz meg van írva.
    Akkor meg minek hősködni.

    Nagyon elgondolkodtatónak tartom ezt a kis videót.
    Nekem lenne e bátorságom leszaggatni a metrón a plakátokat, ha mondjuk olyan tartalma lenne, ami már mélyen felháborító.
    Egy napja gondolkodom rajta.
    Persze első felindulásra azt hangoztattam: – „Ha olyan lenne a plakát tuti én is leszedném.” …. de azért ha őszintén átgondolnám, egyáltalán nem biztos, hogy megtenném.
    Egy fél nap eltelteltével már csak néhány százalékot adtam arra, hogy leszedném. Aztán még egy fél nap gondolkodás után már szinte
    semmi esélyt nem láttam rá.
    Miért?
    Nos, immáron ezen a kérdésen kezdtem gondolkodni.
    Miért nem szedném le, ha tényleg felháborító lenne számomra?

    Mert sosem voltam bátor.

    Mi kell a bátorsághoz?
    Az, hogy ne érdekeljen mi lesz a következmény.
    Engem mindig sokkal jobban foglalkoztatott, mi lesz utána… mert sosem voltam bátor.

    A bátrak nem mindig élnek sokáig, nem mindig a legsikeresebb emberek, nem mindig a legkedveltebb személyek. A bátraknak mindig a tömegből kell kitörniük, a tömegből, ami lehúzza őket. A bátrak nem szerethetik a kényelmet, nem része életüknek a nyugalom.

    Akkor mire jó a bátorság?

    Most ezen gondolkodom.

  9. Zoli

    Az a Zoli nem én vagyok, a „plandémiás” Zoli, de testszett az írása és Ádám válasza, Tavaszieper írása.

  10. Kövi György

    Tavaszieper legalább olyan bátor, mint a plakátszaggató hölgy.

  11. Orlay Olah Karoly

    Mond Ádám,miért nem írod le egyszerűen a bibliai látásod a témáról igeversekkel alátámasztva
    Miért kell kűlönböző bibliai tekintélyekre hivatkozni,mint a rabbinikusok ,akik kűlönböző
    Rabbikat idéznek.Jézus hatalommal szólt,mivel ő maga volt a megszemélyesített Ige.
    Ma is lehet hatalommal szólni,ha az Igére hívatkozol.
    Mi nem emberek követői vagyunk,hanem az Élő Jézus Krisztusé….

  12. Szabados Ádám

    Azért, mert mint Pál apostol, én is igyekszem kapcsolatot teremteni az olvasóimmal. Pál is ezért hivatkozott időnként pogány szerzőkre, költőkre (pl. ApCsel 17,28; Tit 1,12). De sokszor én is csak az igével alátámasztva egyenesen azt írom le, amit igaznak hiszek.

  13. Tavaszieper

    Kedves György
    Megállapításod roppant felemelő, egyből eszembe is jutott két alkalom amikor elégedetten úgy véltem bátor vagyok.😁
    Hát, sajna csupán kettő eset …. hm…az meg nem túl sok ennyi év után….tudom …… legalább még egy hős tettem eszembe jutna, de semmi 🙅‍♀️…. azért bíztató, hogy így gondolod köszönöm.🙋‍♀️

  14. Zoli

    Tehát akkor arra gondoltál Ádám, hogy néhány emberben emiatt talán elindul valami változás és rátalál ezen keresztül Isten kegyelmére?
    Természetesen örömteli lenne ha így van. És biztos van is ilyen ember. Ámen 🙂
    Én a világra globálisan gondoltam, hogy emiatt SEM fog változni semmi, nem is tud, nem is lehet, megy arra amerre mennie kell, ami meg van írva.

  15. Szilágyi József

    „Ebben a világban egyre inkább az erényhez kell bátorság, és nem a bűnhöz.”
    Cseri Kálmán (internetről)

  16. Szabados Ádám

    Zoli,

    nem csak arra gondolok, hogy egy-egy ember rátalál Isten kegyelmére, noha persze ez a leginkább lenyűgöző és maradandó változás. De máshogyan is tudunk pozitívan hatni a világra. Amikor mondjuk egy polgárháború véget ér, az jó egy országnak, és mi is lehetünk a békéltetők között. Vagy amikor egy bűnözéssel sújtott városban elkezdik felszámolni a bűnözést, hogy az békésebb, biztonságosabb hely legyen. Vagy amikor árva gyerekeknek otthont találnak. Vagy az éhezésnek véget vetnek. Vagy megszüntetik a bőrszín alapján való hátrányos megkülönböztetést. Vagy a nők férjük halála utáni elégetését. Vagy a méhen belüli csecsemők megölését. Vagy amikor a tudományos kutatásoknak helyt adnak, megtalálják betegségek ellenszerét. Vagy amikor egy szemetes, romos városrészt megtisztítanak, felújítanak, szebbé tesznek. Vagy rossz törvényeket megváltoztatnak. Vagy házakat építenek, hogy az emberek ne hidak alatt lakjanak, vagy kicsi helyre bezsúfolódva. Vagy amikor szigorúbban védik a magántulajdont a tolvajoktól. Vagy jobb oktatást biztosítanak. Vagy amikor a hűség, bátorság, tisztelet erényeire nevelik a következő generációt, nem az önzésre és lázadásra. Ezek is számítanak, ezekért is dolgozhatunk. És rengeteg további példát lehetne hozni arra, amikor javítani tudunk a világon, a környezetünkön.

  17. Tavaszieper

    „Akkor mire jó a bátorság?”

    Ádám,
    hát erre jó a bátorság, amit most írtál.

  18. Zoli

    Értem. Akkor jol ertettem. Nagyban, globalisan nem fog valtozni jo iranyba nagyon semmi, max kicsiben ideiglenesen talan, de a vilag rossz iranyba halad nagyon

  19. Zoli

    Mi nem evilágra rendezkedünk be, nem evilágot kell megjobbítani. Isten már kimondta az ítéletet a világra, el lesz pusztítva és kész.
    A kereszténységben sajnos többnyire ebbe a világba rendezkednek be, itt akarnak jól élni, jobban stb. Téves hozzáállás ez. Babilont nem lehet rendbe tenni, megjobbítani stb, Isten összefogja dönteni. A feladat azoknak akik a só és világosság fiai, hogy segítsen kijönni az embereknek Babilonból. Fussatok….

  20. wkm

    Zoli, azért a sótlan leves elfogyasztása más élmény akkor, ha mégis teszünk bele sót. Sokkal elviselhetőbb. A létezésünk nem opció, ilyen értelemben nincs választásunk, itt kell élnünk ezen a földön. Nem hiszek abban, hogy ha már valami rossz, akkor úgy jó, ha nagyon rossz. Abban meg végképp, hogy nincs szerepe az egyéni döntéseknek, mert igenis van.

    Könnyen lehet, hogy az utolsó birodalom idejében vagyunk (ami hazugságra és megtévesztésre építi a hatalmát), de ezt nem tudhatjuk biztosan, hogy nem-e lesz egy még „ilyenebb” birodalom. Augusztusz császár idejében is eléggé züllött volt róma, de még 4 évszázad telt el a bukásáig. Sok generáció élt és halt meg abban az időszakban. Nem tudjuk, hogy a jelenlegi meddig tart, és mi lesz még utána. Viszont a misszióparancs változatlan, és törekednünk kell a város jólétére ahol élünk (Jer29:7). Mindenképpen lesz koromsötét, mert akkor fog a világosság kifejezetten világítani. A vőlegény is éjfélkor fog érkezni, és kellenek a világító olajlámpák, amiket nem rejtettek véka alá.

  21. Szilágyi József

    „Az imára kulcsolódó kéz a világban uralkodó rendetlenség elleni lázadás kezdete.” – Karl Barth
    (internetről)

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK