St. Louisból októberben külön poggyászként hoztam haza – mint egy féltve őrzött kincset – az ESV Expository Commentary sorozat eddig megjelent tizenegy kötetét. Ez egy új, evangéliumi, kálvinista, komplementarista szemléletű kommentársorozat, melynek egyik szerkesztője volt tanárom, Dr. Jay Sklar, aki mellett még 2010-ben Teaching Assistentként dolgozhattam (a kiadás előtt álló kiváló Leviticus kommentárját véleményeztem fejezetenként). A tizenegy kötetet is tőle kaptam most váratlan, nagylelkű ajándékként. (Dr. Sklar rocks.)
A sorozat szerzői között olyan ismert teológusok vannak, mint Philip Ryken, a Wheaton College igazgatója, John L. Mackay, C. John Collins, Denny Burk, Sam Storms, Thomas Schreiner, Robert Yarbrough, valamint Dr. Brian Aucker, Dr. David Chapman és Dr. Hans Bayer, illetve maga Dr. Jay Sklar, szeretett és nagyra becsült tanáraim a Covenant Seminary-ről. A kommentárok exegetikailag megalapozottak, de kifejezetten bibliai-teológiai és pásztori szemlélettel íródtak, azzal a céllal, hogy bibliatanítók, igehirdetők, hitoktatók is haszonnal forgathassák.
Néha persze elgondolkodunk azon, hogy szükség van-e új kommentárokra, hiszen annyi van már a teológiai könyvtárakban, hogy számba venni is nehéz őket. De ahogy a Prédikátor mondta: „a könyvek írásának nincsen vége”, ez is a világ egyik állandó jelensége, mint a víz körforgása. Minden nemzedék meg fogja írni a maga kommentárjait is. Ez a sorozat azonban különösen kedves számomra, mert amerikai alma materem (a Covenant Seminary) az egyik szellemi otthona. Felbecsülhetetlenül sokat köszönhetek annak a helynek.
„…….. féltve őrzött kincs.. …….”
Amelyért való hála és öröm annyira túlárad, hogy még én is részesülök belőle.
Gratulálok, hogy megszerezted ezt a kincset. Nagy öröm ért most engem is könyv-ügyben, ami talán számotokra is érdekes lehet. 87 évvel megjelenése után végre magyarul is megjelent Alfred Jules Ayer Nyelv, logika és igazság című műve, az analitikus filozófia klasszikusa, amely a negyvenes- ötvenes években amolyan filozófiai alapmű („Biblia”) státusára tett szert az angolszász országokban. Ami különösen szép teljesítmény, ha egy 25 éves fiatalember művéről van szó. A rendszerváltás előtt a kommunista cenzúra, a rendszerváltás óta az azóta divattá vált posztmodern, posztstrukturalizmus, egzisztencializmus, fenomenológia divatja tette lehetetlenné, hogy megjelenjenek magyarul az analitikus filozófia klasszikusai. Most ez végre változóban van.
Írod, hogy többek között „ kálvinista… szemléletű kommentársorozat”-ról van szó. Érdekes ennek fényében a szerzők közt Thomas R. Schreiner (SBTS) neve, aki úgy tűnik, nincs annyira oda ezért a megnevezésért: https://youtu.be/WJSjgJ99XP8
Sőt tavalyi Evangelikál Csoportos Róma 7 előadáson pont én készültem föl (kaptam) Schreiner álláspontjából, ami eltérő más mainstream reformált szerzőktől a szóban forgó textusról: https://youtu.be/oJCsU7BcHgU?t=2228
Így merül fel bennem, vajon mennyire egységes a kommentár. Persze minden bizonnyal az és még színesebb is lehet a sok(féle) szerző által:) Szívesen hallanék majd a jövőben olvasási-tapasztalataidról, ahogy feldolgozod…
ΙΧΘΥΣ,
Schreiner kálvinista (baptista), csak a címkéhez nem ragaszkodik, meg alapvetően biblikus akar lenni, nem kálvinista, ami szerintem egy exegéta esetében kifejezetten szerencsés.:) Egyébként én sem mindenben értek vele egyet, de ez úgy gondolom, rendjén is van, nem biztos, hogy tudnék olyan teológust mondani, akivel mindenben egyetértenék. De Schreiner alapvetően jó exegéta. A kommentársorozat csak abban egységes, amit fent írtam, egyébként nyilván színessé teszi az egyes szerzők látásmódja és képességei közötti eltérés. Vannak például premillennisták és amillennisták, kontinuacionisták és szesszacionisták, paedobaptisták és credobaptisták, presbiteriánus és kongregacionalista egyházkormányzást vallók egyaránt, a színvonal sem biztos, hogy egyenletes. De ez minden sorozatnál így van.