Kedves barátaim egy doboz ereklyét hoztak nekem Amerikából. Az impozáns gyűjtemény huszonhét darabból áll, és nem más, mint Keil és Delitzsch teljes angol nyelvű kommentársorozata az Ószövetségről, az 1959-es kiadás. Igen, ez egy protestáns ereklye. A két német teológus bibliamagyarázatai önmagukban is nagy értéket jelentenek, az orientalista Carl Friedrich Keil és a zsidó származású Franz Delitzsch filológiai-teológiai munkája a 19. századi konzervatív bibliakutatás egyik legszebb gyöngyszeme. Régóta vágytam rá, nagy öröm, hogy a kezemben tarthatom. Ezek a könyvek azonban különös emlékeket is hoztak magukkal.
A könyvsorozat eredetileg Harvey T. Hoekstra tulajdonában volt. Harvey Hoekstra és a felesége misszionáriusok voltak. Összesen ötvenkét évet töltöttek misszióban, ebből harmincat Afrikában. Hoekstra többek között lefordította a Bibliát anuak nyelvre. Egyik utolsó gesztusa az volt, amikor átnyújtotta a Biblia első anuak példányát az afrikai törzs tagjainak. Az akkor néhány tucat hívőből álló keresztény közösség ma több tízezer tagot számlál. A bibliafordításban Hoekstra segítségére volt Keil és Delitzsch sorozata is, melyet nagy terjedelme ellenére magukkal vittek Afrikába. Éppen a Níluson utaztak csónakkal, amikor a csónakot baleset érte és a szállítmány elsüllyedt. A baleset részleteit nem tudom, de az biztos, hogy a Keil-Delitzsch kollekció jól be volt csomagolva, mert viszonylag épen sikerült felhozni a Nílus mélyéről, a szárítgatás nyomai alig látszanak a könyveken.
A barátaim, akiktől a gyűjteményt kaptam, Paul és Dóri Hoekstra. Dóri a gyülekezetünk tagja volt, mielőtt Amerikában telepedett le, ment férjhez és szült három gyönyörű szőke kislányt. Paul az említett Harvey T. Hoekstra fia, a Talking Bibles misszió egyik alapító-vezetője. Hangzó Bibliákat készítenek analfabéta népcsoportok számára. Meggyőződéssel hiszik, hogy Isten igéje élő és ható, akár önmagában is elvégzi azt a munkát, amiért Isten elküldte. Paul órákig képes mesélni azokról a felemelő eredményekről, amit a hangzó Bibliák terjesztésekor tapasztalnak. Én meg órákig képes vagyok hallgatni ezeket a történeteket.
A hangzó Bibliák készítése és terjesztése eredetileg szintén Harvey Hoekstra víziója volt. Ha elképzelem, hogy az ötlet talán éppen Keil-Delitzsch olvasásakor pattant ki a fejéből, arra gondolok, hátha engem is valahogy megihletnek ezek a könyvek. Elvégre a Nílusba merített, múlthordozó ereklyékről beszélünk…
Talán így még jelentőségteljesebbek ezek a könyvek, hogy abban a folyóban áztak, ahol csecsemő Mózes ringatózott, amerre a kisgyermek Jézus menekült Heródes elől, ahol a tíz csapás történt…
Minden tiszteltem a missziósoké.
Érdekes irás. Jó a cime is.
Azért egy kicsit kuncogtam is. Mert a megnyilvánulás nagyon hajaz a katolikus ereklyetiszteletre: mi is azért tiszteljük azokat, mert akiktől származnak, akik számunkra fontos személyek voltak, akik által is Isten csodás tetteire emlékezhetünk. Csak mi nem a könyvespolcra tesszük azokat….
🙂