Augusztinuszról tartok ma előadást a gyülekezetemben (az afrikai egyházatya a szokásos éves életrajzi előadásaim idei alanya), és ez remek alkalom arra is, hogy a jegyzeteimben felhalmozott, de fel nem használt rengeteg idézet közül néhányat beillesszek ide, kommentár nélkül. A most következő mondatokat kivétel nélkül mind Szent Ágoston A keresztény tanításról (Kairosz Kiadó, 2001) c. könyvéből vettem. Az idézetek az Isten és a felebarát iránti szeretetről szólnak, ami Augusztinusz egyik központi témája volt, és ami engem is régóta foglalkoztat. Érdemes a mondatokat újra és újra elolvasni és megrágni, majd természetesen megpróbálni a gyakorlatba is átültetni.
„Az az ember él igazságos és szent életet, aki a dolgokat részrehajlás nélkül ítéli meg. Ilyennek pedig azt tartjuk, akiben rendezett a szeretet, úgyhogy nem szereti azt, amit nem kell szeretni, és szereti azt, amit szeretni kell; nem szereti jobban azt, amit kevésbé kell szeretni, de nem is szereti egyenlő mértékben azt, ami kevesebb vagy több szeretetet kíván; végezetül amit egyenlőképpen kell szeretni, azt nem szereti jobban vagy kevésbé. Egyetlen bűnöst sem szabad szeretnünk, amennyiben bűnös, viszont minden embert szeretnünk kell Isten kedvéért, amennyiben ember. Istent pedig önmagáért kell szeretnünk.” (65)
„Ebből következik, hogy még ellenségeinket is szeretnünk kell. Nem félünk ugyanis tőlük, hiszen nem vezetik el tőlünk azt, amit szeretünk, hanem inkább szánjuk őket, mert annál hevesebben gyűlölnek bennünket, minél jobban elfordulnak attól, akit mi magunk szeretünk. Ha egyszer odafordulnak hozzá, szükségképpen szeretik majd őt is, a boldogító jóságot, és bennünket is, társaikat e hatalmas jóban.” (67)
„A lehető legnagyobb jutalom pedig az, hogy őt élvezzük, és mindannyian, aki élvezzük őt, őbenne egymást is élvezzük.” (72)
„Amikor pedig Istenben élvezed az embert, inkább élvezed Istent, mint az embert. Azt élvezed ugyanis, aki által boldog lehetsz, és örvendezni fogsz, hogy megérkeztél ahhoz, akiben érkezésed remélted.” (73)
„Ha tehát valaki azt gondolja önmagáról, hogy megértette a Szentírást vagy annak valamely részét, de e megértés által nem növekszik az Isten és a felebarát iránti kettős szeretet, akkor valójában nem értette meg azt.” (76)
„Ennélfogva ha valaki már felismerte, hogy a parancs célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és tettetés nélküli hitből származó szeretet, akkor azzal a szándékkal, hogy a Szentírás értelmét a maga egészében e háromra vonatkoztatja, nyugodtan hozzáfoghat e könyvek magyarázatához és tárgyalásához.” (80)
„Szeretetnek (caritas) azt a lelki mozgást nevezem, amellyel az ember Istent önmagáért, önmagát és felebarátját pedig Isten kedvéért élvezi. Vágyakozásnak (cupiditas) hívom viszont azt a lelki mozgást, amelynek célja az én, a felebarát vagy egy testi dolog nem Isten kedvéért való élvezete.” (168)
„Ha… megdőlt a vágyakozás (cupiditas) zsarnoksága, a szeretet (caritas) uralkodik majd, mégpedig az Isten önmagáért, magunk és felebarátunk Isten kedvéért való szeretetének legigazságosabb törvényei szerint.” (175)
Ágoston jó fej volt, képzett, értelmes, rátermett, és közel áll hozzám, mert erősen azon a vonalon érvelt, amelyen én is szoktam. Bátran támaszkodott a józan eszére, ami szerintem is elengedhetetlen.
Józan észről tanúskodik az általad választott idézetek többsége, így ez a szakasz is: „akiben rendezett a szeretet, úgyhogy nem szereti azt, amit nem kell szeretni, és szereti azt, amit szeretni kell; nem szereti jobban azt, amit kevésbé kell szeretni”. Ez egy racionális szeretetmegfogalmazás.
Ágostonnal kapcsolatban szerintem az a legérdekesebb, hogy fiatalon nem hitt a személyes gonoszban, azt mondta, hogy a fény létezik, az árnyék ellenben nem önálló létező. Később azonban mégis csak önállónak kezdte látni az árnyékot, ami vagy tartalmi váltás, vagy retorikai stratégia, minden esetre, elgondolkodtató. Tényleg, ha van fény mint önálló létező, akkor abból következik, hogy a fény árnyéka is önálló létező?
Kedves László volt idő amikor kérdésként tettem fel – alig hiszem mai fejemmel – hogy van-e „önálló” gonosz (vagy csak a fény árnyéka) MINTHA NEM A BIBLIÁBAN LENNE 1 Pt. 5,8-9: „Ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, kit nyeljen el, mintha nem Jézust KÍSÉRTETTE volna a pusztában Mt4.1-11 az, aki „emberölő volt kezdettől fogva” Jn8.44 ? Erről teljesen fölösleges értekeznie annak, aki tudja hogy az Istentől ihletett Írás micsoda.
Kedves Éva! Ágoston ezek szerint nem tudta, mi az Istentől ihletett írás, hiszen sokáig úgy tartotta és fejtegette, hogy a „gonosz” csak a Fény árnyéka.
Jean Bethke Elshtain: „Augustine did not see evil as glamorously demonic but rather as absence of good, something which paradoxically is really nothing.” ( http://en.wikipedia.org/wiki/Augustine_of_Hippo )
Hű kedves László nem illik így kiforgatni amit a másik mond. Írod: „fiatalon nem hitt” és éppen, hasonlóan fiatalon voltak hasonló gondolataim, és a mostani fejemmel szinte hihetetlen, hogy ilyen kérdésem lehetett a Biblia mondatai ellenére.
De sok egyébbel is így voltunk, „jobbak” akartunk lenni mint az Úr, pl. ahogy te is evilági dicsőségekről, jólétről, stb. beszélsz és botránkozol a vértanúságon. Anno pl nagyon boldog voltam, amikor az egyházüldözéskor azzal „kitüntettek” 🙂
——————————————
Szent Ágoston egy-egy mondata „jelmondatként” egyébként életveszélyes (nekem az volt) jelesül „szeress és tégy amit akarsz”. Nem tudom, kinek mi a véleménye.
László,
Augusztinusz korai – tehát a neoplatonizmustól még meglehetősen átitatott – korszakában is személyként beszélt a Sátánról (pl. Fiatalkori párbeszédek, 405, 407, 425, 435, 438, 439). A Sátán Ágoston szerint eredetileg jó volt, csak a büszkeség miatt megromlott. A gonosz valóban a fény árnyéka vagy a jó hiánya, ebben részesült a Sátán is, és ebbe rántotta bele az embert is, amikor eltávolodott a világosságtól, aki a Legfőbb Jó. A kettő között tehát nincs ellentmondás.
Kedves Ádám a kérdésem úgy tettem fel akkor, hogy „van-e a gonosznak saját/önálló élete, vagy a jó hiánya”?
Szóval, van. A sötétség fejedelmeként fogja sajnos kínozni az elkárhozottakat 🙁 és kínozza most is kísértéseivel az embereket (keresve kit nyeljen el).
Kedves Éva és Ádám!
Szerintetek mit jelent János 12, 28-31 (Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét.)?
Azt, hogy akárki/akármi volt is az, Jézus idejében kivettetett? Akkor miért foglalkozunk vele most, 2000 évvel később? Még mindig itt van? Akkor hát nem vettetett ki?
De igen, hiszen Pál apostol is írja a Kolosszei levélben: „Lefegyverezte a fejedelemségeket és hatalmasságokat, nyilvánosan diadalt aratott rajtuk” éppen ezért érvényes, hogy mi is megtehetjük ami a Márk 16.17-18-ban van, mely jelek kísérik a hívőket (elég ritkán 🙁 )!
Ugyanakkor előre megmondta: nem különb a tanítvány mesterénél. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak … nem úgy lett? Csak János maradt életben, ő is száműzetésben, mindegyik apostol MEGHALT MÁRTÍRKÉNT Jézusban való hitéért. Persze, elsősorban ÉLNI kell Jézusért, Őbenne …
Nem is szólva, kedves László a Jelenések 6. 9-11-ben olvasottakról: „Amikor feltörte az ötödik pecsétet, az oltár alatt azoknak a lelkeit láttam, akiket az Isten tanításáért és tanúságtételükért öltek meg. Hangosan kiáltoztak: „Urunk, Te szent és igaz, meddig vársz még az ítélettel, meddig nem állsz bosszút a vérünkért a föld lakóin?” Mindannyian fehér ruhát kaptak, azzal, hogy egy kis ideig legyenek még türelemmel, míg teljessé nem lesz társaik és testvéreik száma, akiket szintén megölnek, akárcsak őket.”
Tudom, László, nemnagyon bírod a Jelenéseket … ám egyre aktuálisabb 🙂
„Tudom, László, nemnagyon bírod a Jelenéseket … ám egyre aktuálisabb ”
Kedves Éva! Nincs kifogásom a Jelenések ellen, ha az ember a helyükön kezeli őket. A hagyományos bibliaértelmezési módszer sorrendet állapít meg az iratok között: 1. evangéliumok, 3. apostolok cselekedetei, 4. levelek, 3. Jelenések.
Én János evangéliumából idéztem, te levélből és a Jelenésekből idézel válaszul. Amennyiben ütközés van, az evangélium az elsődleges forrás.
Ezúttal a hétköznapi logika is azt diktálja, hogy 2000 évvel az evangélium elterjesztése után nehogy már bárkinek meg kelljen halnia a kereszténysége miatt. Erre nincs semmiféle mentség, sem vallási, sem emberi alapon.
Visszatérve a poszt témájához: Ágoston ésszerű a szeretetben, ez mindenkinek ajánlható.
Bocsánat, ezt szerettem volna írni: 1. evangéliumok, 2. apostolok cselekedetei, 3. levelek, 4. Jelenések.
Kedves László erről már rengeteget írtunk, én nem is annyit mint szerintem Ádám a vértanúkról szóló cikk alatt.
Nem, erre valóban nincs mentség ha ilyeneket mondasz, pláne ésszerű ?! szeretet … a szeretet: bolond! alapjáraton.
Ellenségeinket szeretni? Hm? de nem is provokállak, nincs értelme, a többit is hagyjuk: hogy éppen itt milyen sorrendű az irat amikor úgy tűnik nem tudod miről szól az EGÉSZ Evangélium 🙁
„Ellenségeinket szeretni? Hm?”
– Jogos a kérdés. Ellenségeinket szeretni ésszerű. Mindenki jobban jár, ha szereti az ellenségeit. Ez ugyanis nem puszilkodást jelent, hanem gyűlöletmentes, nyitott jóindulatot, az asszertivitás kiinduló állapotát. Javaslom, hogy vizsgáld felül a szeretetről eddig táplált elképzeléseidet, mert a keresztény szeretet nem azonos a majomszeretettel, hanem egy földi és égi boldogságot is biztosító, átgondolt magatartásforma.
A sátán Jézus szerint a hazugság atyja. Vajon azért hazudott, mert gonosz volt, vagy azért volt gonosz, mert hazudott? Sztem nem a gonoszság a hazugság következménye, hanem a gonoszság következménye a hazugság. Vajon mindenki gonosz, aki hazudik? Ezt csak akkor dönthetjük el, ha meghatározzuk, hogy mi a gonoszság.(A hazugságot amúgy tiltja a törvény.)
Mi a gonosz? Zofoniástól tudjuk, hogy a gonosz nem ismeri a szégyent. Ezek szerint a gonosz elveti, vagy nem ismeri a szégyent. Ezért válik hazuggá.(Miért nem ismeri, vagy veti el a szégyent? Ez más kérdés.)
Konklúzió: A szégyentelenség tesz gonosszá, a gonoszság pedig hazuggá. Viszont nem mindenki gonosz, aki hazudik, csak az, aki szégyentelenségében hazudik. A kérdés az, hogy Pál miért mondja, hogy „Lemondtunk a szégyen takargatásáról”? Pál ezzel azt mondja, hogy mivel kegyelmet nyertünk, már lemondhatunk a szégyen takargatásáról? Ez mit jelent? Azt, hogy a kegyelem miatt lehetünk szégyentelenek, de akkor gonosszá, ezáltal hazuggá válunk, vagy azt, hogyha lemondunk a szégyen takargatásáról, vagyis elvetjük a szégyent, akkor nem válhatunk gonoszakká?
Viszont ha eredetében jót feltételezünk a Sátánról,(ahogyan Augisztinusz), aki Jézus szerint a hazugság atyja, ezért a fenti eszmefuttatás szerint gonosz, akkor ellene mondunk Jézusnak, és ezzel azt feltételezzük, hogy a gonoszság jó. Persze lehet hogy én tévedek.
Kedves László!
Szerintem te nem érted az ellenség szót. Az ellenség elpusztít téged, bánt, megaláz, rugdos, leköpdös… Ha egy ilyen embert szeretsz abba belepusztulsz. És ez nem majomszeretet, akkor az ha nem pusztulsz bele. Jézus erre hív minket, kemény de ezért kell szeretnünk az ellenségeinket, mert ő is szerette és bele is halt.
Veszt! Teljesen igazad van. Egyetértek. Sokszor érzem azt, hogy a szeretet teljes félreértése folyik.
Kedves Veszt és balivi!
Igazatok lehet, hogy a szeretet ne legyen önvédően ésszerű, ha az alábbi kérdések bármelyikére igennel tudtok felelni.
1. Valamelyikőtök Messiás, felkérést kaptatok Istentől, hogy áldozzátok fel magatokat?
2. Jézus idejében élő judaisták vagytok, az életetek árán is kötelező terjesztenetek a Messiás örömhírét?
3. Ellenséges környezetben terjesztitek a kereszténységet?
4. Az ellenségeitek majomszeretete áttételesen hozzájárul Jézus tanításának elfogadásához?
5. Mások is követik a példátokat, és ezáltal boldogabbak lesznek földi értelemben?
6. Viselkedésetek vonzóbbá teszi a kereszténységet?
7. Ésszerűtlen ellenségszereteteteket látva sokan szeretnék megismerni Jézus tanítását?
8. Ha mindenki ésszerűtlenül szereti az ellenségeit, jobbá válik a földi világ?
Ha e kérdések egyikére sem tudtok magabiztos igennel válaszolni, akkor nem értettétek meg, hogy mit tanított Jézus a szeretetről, igyekezzetek megismerni a judaista Messiás zseniális, világbajnok tanítását.
Kedves László a válaszok:
1. Nem kaptunk felkérést, hanem figyelmeztetést kaptunk, sőt, a boldogságok között az utolsóként Jézustól ezt említve.
János 15.18-20: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudnotok kell, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból volnátok, a világ szeretne titeket, mint sajátjait. Mivel azonban nem vagytok ebből a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szavamra: nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartják, a tiéteket is megtartják.”
Máté 5.10-12: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket és üldöznek, meg hazudva minden rosszat mondatank rátok énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges lesz a mennyekben, hisz így üldözték a prófétákat is előttetek.”
Az ApCsel-ből István elfogása: „István kegyelemmel és erővel eltelve csodákat tett és jeleket mutatott a nép előtt. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, ciliciaiak és ázsiaiak zsinagógájukból némelyek ellene támadtak és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni. Erre embereket fogadtak fel, hogy állítsák: Hallottuk, amint káromló szavakkal illette Mózest és az Istent. … hamis tanúkat szólaltattak meg … A főpap megkérdezte: Valóban így áll a dolog?”
István válaszában a tökéletes alázat látszik, ahogy „belemegy ebbe az utcába” és végigvezeti az üdvösség történetét. Ám a végén a teljes igazság birtokában felkiált: „Ti vastagnyakúak ti körülmetéletlen szívűek és fülűek! Mindig ellenálltatok a Szentléleknek mint atyáitok, olyanok vagytok ti is. Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Mind megölték azokat, akik az Igaz eljöveteléről jövendöltek. S neki most ti lettetek árulói és gyilkosai, ti, akik az angyalok közreműködésével átvettétek a törvényt, de nem tartottátok meg.”
Istvánt megkövezték és meghalt. „Míg kövezték Istvánt, így imádkozott: ‘Uram, ne ródd fel nekik bűnül”.
Nem kapott felkérést, senki nem kap felkérést, „mindössze” tanúságot tesz az igazságról, melynek nem lehet akadálya hogy az életével fizessen ezért. „Nem bolond, aki odaadja azt, amit úgysem tarthat meg, azért, amit nem veszíthet el.”
2. Jézus azt mondta: „… tegyétek tanítványaimmá az összes népeket, kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére. Tanítsátok őket, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek.” Máté 28.18-20
Jézus parancsai között ne lett volna tanúságtétel? lásd 1.pontot
3. Ellenséges annyiban, hogy sokkal könnyebb a többséggel ügyeskedni, ismerősöket keresni és rajtuk keresztül érvényesülni stb. Még az „ellenfél” érveit is megismerni, ügyesen kompromisszumot kötni, de itt nem erről van szó, ez nem üzlet. Jézus a SZŰK UTAT mutatta nekünk, amin kevesen járnak, a szoros kapura hívta fel a figyelmet, ahol ugyan sokan be akarnak majd jutni (a mennybe) de nem fognak tudni.
4. Ellenség majomszeretete nem létezik. Talán ezt ki sem próbáltad, kedves László! Ez Jézus által nyújtott paradoxonok netovábbja: már nincs mit tenni – visszagyűlölni nem lehet – hanem szeretni és annak következtében „én változom meg”! Ez nem „jótett”, hanem teljesen más … Akinek volna füle hallásra (ahogy Jézus sokszor mondta) meghallaná.
5. Mások követték-e? Pál apostol is ezt mondta: a rosszat jóval viszonozd, ezzel égő parazsat gyűjtesz fejére … IGEN 🙂 az eset azt hozta, hogy megbánta amit tett, láthatóan megkönnyebbült hogy megbocsátottam … Halála előtt (elnézést kérek hogy személyes) mert sokáig nem találkoztunk, azt mondta: „téged a szívembe zárlak, úgy megyek a másvilágra”… És ez a „sztori” fordított vissza két évtizedes távolságból az Egyház felé … úgy, hogy már SOHA az édes Jézust meg nem tagadom. :’)
6. Hogy vonzóbbá-e arra fenti példa … Nem érted, kedves László? Nem uralkodni küldött Jézus hanem a szeretetben kiteljesedni, jól nézünk ki ha „példa” akarnánk lenni. „Elég a tanítványnak, ha olyan lesz mint mestere.”
7. Hogy sokan szeretnék-e megismerni Jézus tanítását, arra Szent Ferenc példája is elég, és sok hasonló rend alapítóé: nemcsak megismerni szerették volna, hanem elhagyva a langyosságot, radikálisan követni 🙂
8. Előbb még az ellenségszeretet üdvözölted, most végig azt vonod kétségbe, erről szólnak kérdéseid, de nem baj: mindenféle kiállással az igazság mellett jobb lesz a világ.
Jézus azt mondta: „A világban gyötrelmetek lesz, de bízzatok, én legyőztem a világot!” Jn16.33b
„jól nézünk ki ha “példa” akarnánk lenni”
Kedves Éva! Téged ez a veszély nem fenyeget, nyugodj meg, belőled nem lesz példa – hacsak nem a Szentszósszal való mazochista machinálásra.
Az idő nagyobb részében mintha tisztában lennél azzal, hogy nem vagy Messiás, nem Jézus korában élsz, és 2000 éve eldőlt, hogy nem te fogod megismertetni az ismeretlen tanítást a világgal. Az idő kisebbik részében azonban úgy teszel és érvelsz, mintha ezzel nem lennél tisztában. A mai keresztények feladata Jézus tanítását világméretekben irányadóvá tenni, de csakis erőszakmentesen, csakis belső meggyőződés formájában. Másképp nem érvényes, és nem is hat, nem is használ. Fel kell mutatni a meggyőződéses keresztények sikeres világi életét, ez hozza meg az áttörést. Ha neked van ilyen életed, mutasd fel. Ha nincs, akkor szerezz Jézustól, én is Tőle kaptam. 🙂
Kedves László dorgáljon meg téged az Úr én nem haragszom. Szószokat a konyhában sem csinálok … a salátát pedig minimális szőlőolajjal. Az életünkhöz ennél több kenet kell a Lélektől. Odaát majd megbeszéljük.
Kedves László nem gondolom hogy meggyőz, talán engem 🙂 : „Ki mondja közületek béresének vagy bojtárjának, mikor a mezőről hazajön: Gyere gyorsan, ülj asztalhoz. Helyette nem ezt mondja inkább: Készíts vacsorát, övezd fel magad és szolgálj ki, amíg eszem és iszom, aztán majd ehetsz és ihatsz magad is? Megköszöni tán a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, mikor MEGTESZITEK amit parancsolnak nektek, mondjátok: Mihaszna szolgák vagyunk, hisz csak A KÖTELESSÉGÜNKET teljesítettük”. Lukács 17.7-10
László,
Lehet nekem nem világos valami és félreértelek vagy rosszul értelmezek, de a felsorolt 8 kérdésednél azt írod, hogyha igennel tudunk válaszolni azokra, akkor a szeretet nem önvédően ésszerű. A végén pedig azt, hogy ha nem tudunk igennel válaszolni akkor nem értjük Jézus Krisztus tanítását a szeretetről. De nem pont azt próbálod magyarázni, hogy a szeretet önvédő? Ha így van akkor ellentmondás van a hozzászólásod első és utolsó mondata között. A kérdéseidet elolvastam és nem hiszem hogy kizárólagosak lennének. És ha szerinted egy kérdés is elég annak eldöntésére, hogy megítéld, hogy egy ember ismeri-e Jézus szeretetről szóló tanítását nem tudom, hogy miért kellett akkor 8-at felsorolni…
És Jézus tanítását folyamatosan tanulom, ismerkedek vele 🙂 Köszönöm az erre való buzdítást! Az ellenség szeretetéről szóló dolgokat is Tőle tanultam.
Kedves Éva és Veszt! Köszönöm a válaszokat és az ellenvetéseket, nem támasztok igényt holmi kizárólagos Igazságra. Úgy gondolom, hogy Jézusnál van ilyen Igazság, de azt nem vélem, hogy nekem kizárólagos hozzáférésem lenne ehhez az Igazsághoz. Keressük együtt, mi a helyes Út, ebben segítenek Ádám posztjai, hálás köszönet értük.
Ádám! Nem tudom eldönteni, hogy szóhoz sem jutsz, vagy szóra sem érdemelsz:-)
balivi, kellett volna reagálnom valamire?
Azt hittem, hogy igen:-) A válaszaid is tanulságosak.