Isten haragját elképzelhetjük úgy is, mint egy részeges férjet, aki az ötödik sör után késsel kergeti a családját a vacsoraasztal körül. Meg úgy is, mint Liam Neesont, amint az elrabolt lányáért indul akcióba, és könyörtelenül leszámol a vétkes bűnbanda tagjaival. Egyik hasonlat sem adja vissza Isten tökéletes jellemét, de az utóbbi mindenképpen közelebb áll az igazsághoz. Isten nem részeges apa, de nem is passzív apuka, aki bárgyú mosollyal nyugtázza a rettenetet, hanem olyan apa, aki a gonosszal szemben tud haragudni és képes le is győzni azt.
A Biblia rossz híre ezzel kapcsolatban az, hogy mi Isten szentségéhez és jóságához viszonyítva inkább vagyunk a bűnbanda, mint az ártatlan család. Mindnyájan vétkeztünk, és valahol olyanok lettünk, mint a részeges apa vagy a másokat saját céljaikra használó szervezet emberei. A jó hír pedig az, hogy Liam Neesonnal ellentétben Isten ad kiutat a gonosztevőknek is (vagyis nekünk). A totális képzavart kockáztatva valami olyasmi történt, hogy a bosszúálló apa a lányát mentve önmagát a gonosz bandáért is feláldozta. És az az érdekes, hogy ezen a ponton viszonylag kevesen háborodnak fel amiatt, hogy miért ilyen kegyelmes, inkább azon értetlenkedünk, hogy miért önmaga ellen fordítja a haragját, miért nem viszi végig a bosszút azokon, akik megérdemlik.
Természetesen minden analógia sántít. A lényeg: Isten haragja Isten jóságának a része, egyáltalán nem olyan, mint sok földi apa jogtalan és szeszélyes dühe. Isten haragja szent, és a lehető legszorosabb kapcsolatban van a szeretettel és a jósággal.
Köszi Ádám!
Ádám ! Nagyon köszönöm ezt az írást, mert a napjaink szeretet-parancsa /progresszívek!/ a büntetéseket /melyekre hivatkozhatok, pl.: Édenből kiűzetés, özönvíz. Szodoma és Gomora,vagy a fáraó büntetése/ a médiát uralóknál elvárásként felülírja a szeretet /mai nevén tolerancia/ ás aki ennek révén nem érvényesíti önön vágyait, kiközösítésre kerül, Ennek révén az Ísteni törvényeket túlhaladottá tették /tennék/ Ez az írás kiáltó szó a mai pusztában!
Az Úr haragja egybeforr az ítéletével és az igazságával (Zsoltár 119/137). Nem véletlen, hogy az emberiség nem ismeri fel, milyen az Úr haragja (2Péter 3/4-14) és annak napja, napjai, mert a jelenkor európai generációja nem élt át ehhez fogható tragédiákat (Noé és Lót történelme). A Föld pusztítása zajlik (Jel 11/18), több szinten és fronton, nemcsak katonai területen, hanem főleg gazdasági, kereskedelmi szinten, kizsákmányolják a Föld „kincseit”, az embereket pedig „rabszolga” sorba taszítják. Az égi testekre is szemet vetett a hatalmi elit, hogy majd meghódítják (Holdbázis kiépítése, Napenergia felhasználása), amire maga az Úr nem is adott az embernek hatalmi pozíciót a teremtéskor. Az újabb fegyverkezési verseny csak arra veti az irányt, hogy minél nagyobb legyen a bűn az emberiség mérlegén, hogy a bűn felettébb megsokasodjon, beteljesedjen (1Mózes 15/16), amire már egyértelműen a Teremtő ítéletének égi csapása jogos és igazságos válasz lesz. Az Úr haragjának ítéletekor igazságosan cselekszik, a hitben megigazultakkal, megszenteltekkel és a bűneiket őrizgetőkkel szemben is. Az Ő szeretetének kegyelme legyen azokkal, aki tiszta szívből várják Jézust az üdvösségükre. Marana tha.