Jó, hogy vagytok! És van más is!

2022 aug. 16. | Divinity, Egyén, Spiritualitás, Társadalom | 9 hozzászólás

Szia! Ha Zé vagy Alfa-generációs vagy, és valahogy ide tévedtél, örülök neked. Arról akarok írni, hogy miért tűnik olyan értelmetlennek a világ.

Azt mondják rólatok, hogy nem hisztek semmiben. Vagy csak abban hisztek, hogy a Föld tönkre fog menni, ezért nem érdemes hinni semmiben.

De közben belül gyötör benneteket a kérdés, hogy tényleg csak ez van-e.

És tudjátok, miért nem hisztek a válaszban?

Mert tőlünk, X és Y generációsoktól azt hallottátok, hogy nincsenek válaszok, csupán a kérdés van. Valami furcsa okból a mi generációnk ezt felszabadítónak gondolta. Ti bölcsebbek vagytok, tudjátok, hogy ez bull…

A mi generációnk élménye az volt, hogy kinyílt a világ, és a régi hitek viszonylagossá váltak. Minden lebegett, és ezt úgy élveztük, mint a gondtalan balatoni nyaralást. A mi generációnk egy nagy utazásnak tartotta az életet. Játszott, és a játékot úgy nevezték, hogy posztmodern.

A ti korszakotokra még mindig nem találtak egy jó kifejezést, de az biztos, hogy ez már nem a posztmodern. Ti átláttok a posztmodern ürességén. Ti már tudjátok, hogy ez nem is olyan jó játék, mert a bőrötökre megy.

Azért nem kapsz válaszokat a nagy kérdéseidre, mert a mi generációnk még mulatságosnak tartotta, hogy nincsenek válaszok, és neked is azt sulykolta, hogy a saját válaszaidat kell megkeresned.

Te viszont levetted, hogy akkor vagy te, és van a semmi.

Azért írok neked, mert amit tőlünk hallottál, hazugság. A mi generációnk egyszerűen nem mondott nektek igazat. Igenis számít, hogy vannak-e válaszok, és nem elég, hogy te keresd meg a sajátodat.

Mert akkor nincs semmi.

De van valami. Van világ és bármilyen furcsa ezt most kimondani, van benne valamiféle rend. A járvány, a klímaváltozás és a háború ellenére nem minden káosz. De nő a káosz is, és a szíved mélyén te is tudod, hogy ez rossz. Vagyis van rossz is.

De mihez képest rossz a rossz?

Ugye, máris feltettünk egy olyan kérdést, amire nem elég, ha azt mondjuk, hogy nem tudjuk. Tudni akarjuk, mert tudnunk kell, hogy mi a rossz és miért rossz a rossz.

Viszont ha van rossz, van jó is.

De ki mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz? Az egyik ember a másiknak? De hát épp az vezetett ide, hogy ez nem működik.

Akkor ki mondja meg? Lehet, hogy van abszolút Jó? Lehet, hogy van Törvény? Lehet, hogy ahhoz képest rossz a rossz? Lehet, hogy van Isten?

De a szíved mélyén talán még jobban érdekel: van-e megoldás a rosszra? A mi generációnk nevetett a kérdésen. Azt hitte, ettől szabad. Ti már nem nevettek, és ez jó.

Jó, hogy vagytok.

Hadd fejezzem be ezzel: legyetek bölcsebbek nálunk! Tegyétek fel a kérdéseket, és ne fogadjátok el a bárgyú választ, hogy nincsenek válaszok. Vagy a még bárgyúbbat, hogy neked kell a magad válaszát megtalálnod.

Ne higgyetek az én generációmnak! Nézzetek messzebbre! Ne mélyebbre és befelé, mert ott nincsenek válaszok, hanem távolabbra és fölfelé!

Köszönöm, hogy meghallgattál! Őszintén sok sikert kívánok neked az élethez! És reményt.

Szabados Ádám

 

9 hozzászólás

  1. Erzsébet Gergely

    „…………………………………………………………………….

    Jó, hogy vagytok.

    ………………………………………………………………………”

    Egyetértek.
    Mégpedig azért, mert a Zé, vagy Alfa generáció létében Isten tervének megvalósulását vélem felismerni, akik között vannak és lesznek olyanok, akik „távolra néznek és fölfelé”.

  2. Szilágyi József

    (Interneten olvastam) :
    – A mai fiatalságnak nincsenek példaképei?
    – Ennél sokkal rosszabb a helyzet. Mi vagyunk a példaképei.

  3. Szilágyi József

    „Huszonhetedik évemet tapostam, amikor egy napon a leningrádi (ma szentpétervári) metrón annyira elhatalmasodott rajtam az elkeseredettség, hogy úgy éreztem, vége az életnek, nincs semmi esélye a jövőnek, nemhogy az élet értelmének.
    Aztán hirtelen, a semmiből egy mondat jelent meg a fejemben:
    ‘Isten nélkül értelmetlen az élet.’
    Ámulattal vettem tudomásul, hogy fölfelé gördülő mozgólépcsőként repít egyre nagyobb magasságokba e kijelentés ízlelgetése, s a metróból kilépve máris Isten világosságában találtam magam.”
    .
    (Rick Warren: Miért élek a földön? c. kiadványból, Andrej Bitov orosz író vallomása)

  4. R.

    Ezt hívják parentifikációnak.
    Hála érte Jézusnak, hogy mindannyian csak arra bazírozhatunk, hogy (nagyobb) Atyánk van a mennyben.

  5. Csabacz

    Ádám!

    Tőled hány Zé vagy Alfa-generációs hallotta, hogy nincsenek válaszok?

  6. Szabados Ádám

    Az én generációm az X-generáció. (És Dániel 9,5: „Vétkeztünk…”)

  7. Batvan

    Minden időben és minden generációnak szól Isten üzenete, Nekünk az a dolgunk, hogy azt tegyük, amivel meg lettünk bízva, a többit pedig bízzuk a Krisztus kegyelmére és a Szent Szellemre:
    2 Timótheus 4/1-8: Én szólítalak föl tehát, mint tanúk előtt, az Isten és az Úr Jézus, a Messiás színe előtt, aki ítélni/bíráskodni fog élők és halottak fölött megjelenésekor és királyságában: hirdesd az Igét, állj elő vele jó/alkalmas/kellemes időszakban és rossz/alkalmatlan/kedvezőtlen időszakban egyaránt, vonj felelősségre, figyelmeztess teljes türelemmel és tanítással; mert lesz olyan időszak, amikor az egészséges tanítást nem bírják hallgatni, hanem saját vágyaikat követve tömegesen gyűjtik maguknak a tanítókat/oktatókat, mivel viszket a fülük; s miközben a való/igazságtól elfordítják a fülüket, áttérnek a legendákra/mítoszokra/szóbeszédekre. De te maradj mindenben józan, szenvedd el a bajt/rosszat, végezd az örömhír hirdetőjének munkáját, teljesítsd a szolgálatodat! Mert én most már kiöntetem italáldozatul, elérkezett/küszöbön áll részekre lebontásom/szétesésem ideje. Végigharcoltam a szép harcot, befutottam a célba, megőriztem a hitet; annyi maradt még, hogy félre van téve számomra az igazságosság koszorúja, amelyet átad nekem az Úr, az igazságos bíró azon a napon – persze nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki vágyik az Ő megjelenésére /szerelemmel ragaszkodva várja az Ő megjelenését.

  8. Csabacz

    Dániel Istennek mondja ezt, nem a fogvatartóinak, de ha párhuzam, akkor párhuzam…

  9. dzsaszper

    Egy megjegyzés: „legyetek bölcsebbek nálunk!” — ennek van egy mélységesen cinikus olvasata is, sőt, meg merem kockáztatni, a posztposztmodernben lehet, hogy ez a cinikus olvasat az elsődleges 🙁

    A magam részéről azt a tanácsot adnám, hogy érdemes elmélyedni a filozófiában, és a mainstream mögötti filozófiai hátteret (Satre, Foucault, Frankfurti Iskola stb.) érdemes megismerni, majd nekik is feltenni kéretlen kérdéseket. Első körben Martin Bubert és Polányi Mihályt ajánlanám olvasásra, akiknél az alternatívák kezdetlegesen megtalálhatóak.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK