A végére értem Jordan B. Peterson Bibliáról szóló előadássorozatának (The Psychological Significance of the Biblical Stories), amit még tavasszal kezdtem hallgatni. A sorozat mindegyik epizódja nagyjából két és fél órás, tele nehéz gondolatokkal – idő és kitartás kell ahhoz, hogy valaki átverekedje magát rajtuk –, de Peterson eszmefuttatásai érdekesek, személye magával ragadó, nem esett nehezemre kitartani mellette. Néhány (méltánytalanul rövid és általános) reflexió következik a sorozatra.
1) Határozottan lelkesítő, hogy egy magasan képzett klinikai pszichológus meglátja a Biblia lélektani hasznát, és általa a Biblia az érdeklődés fókuszába kerül (Peterson előadásait tízmilliók hallgatják). A Biblia erejét mi, hívők, napról napra megtapasztaljuk, de nem szoktunk hozzá, hogy éppen a pszichológia irányából jön effajta megerősítés. Ennek egyértelműen és nagyon örülök.
2) Azt ugyanakkor őszintén ki kell mondanom, hogy exegetikai szempontól nehezen értékelhető, amit Peterson csinál, a legtöbb egyszerű igehirdető nagyobb hozzáértéssel közelít a Bibliához és mélyebb spirituális üzeneteket hoz elő belőle, mint ő. A kanadai pszichológus ugródeszkaként használja a bibliai történeteket saját morális víziója alátámasztásához – ezt nevezik a szakmámban eiszegézisnek.
3) Mivel azonban Jordan Peterson morális víziója klinikai megfigyelései mellett jelentős részben a keresztény világnézet civilizációs örökségére épít, az esetek többségében mégis valahogy helyes, amit a bibliai szövegekbe belelát, vagy legalábbis kevésbé helytelen, mint az az új morális vízió, amelyet a nyugati kultúra az elmúlt évtizedekben magához ölelt.
4) Peterson a Bibliára támaszkodva hozza elő a nyugati kultúra elfelejtett erkölcsi értékeit, benne a felelősséggel, a bátorsággal, a férfiassággal, a szívben lakó gonoszság elismerésével, az árulás elítélésével és a hűség megdicsérésével, az igazság szeretetével, a transzcendens felé való nyitottsággal, stb. Ezeknek a felelevenítése lélekmelengető abban a dermesztő morális télben, ahová a civilizációnk elérkezett.
5) Peterson azonban pont azt nem fedezte fel a Bibliában, ami annak legfontosabb üzenete: a megváltást. Peterson számára a megváltás valahogy annak a szimbólumává vált, hogy áldozatot kell hoznunk a jövő érdekében. Ez valóban fontos, azt azonban nem értette még meg, noha ott van feketén-fehéren a Bibliában, hogy az áldozatot mindenekelőtt Jézus Krisztus hozta értünk, morálisan kudarcot vallott emberekért.
Szóval összességében örülök Peterson sorozatának, mert a szekuláris nyugati kultúrában visszahelyezi a Bibliát az érdeklődés középpontjába, és ezzel együtt megrajzolja a törvénynek is azt a homályos kontúrját, amely elengedhetetlen a bűn felismeréséhez és a megváltás kereséséhez. Ha a Bibliát akarjuk jobban érteni, akkor viszont nem Jordan Peterson a legjobb segítség ehhez, ahogy ahhoz sem, hogy a lelkünk békéjét megtaláljuk. Jordan Peterson sorozata jobb emberré tehet bennünket, új emberekké csak akkor, ha mélyebbre ásunk a Biblia történeteibe, mint ő, és megnyitjuk magunkat az előtt a lehetőség előtt, hogy a Könyv történetei nem csupán az emberi tapasztalatok archetipikus mintázatainak ősrégi összegzései, hanem az élő Isten nyilatkozik meg bennük az embernek.
Kedves Ádám,
köszönöm a cikket!
Ezt az előadássorozatot én is most kezdtem hallgatni, és összességében nekem is ez volt a benyomásom Petersonnal kapcsolatban, de
nem tudtam ennyire jól megfogalmazni. Különösen azt érzem nagyon igaznak, amit az eiszegézisről mondasz, amely Peterson
klasszikus nyugati kultúrába ágyazottsága miatt mégis sokszor elég jó végeredményt hoz. (Ha jól emlékszem, Spurgeon kapcsán írtál egyszer
hasonlót a puritán hagyomány kapcsán, persze Spurgeon és Peterson nem egy kategória).
Mi a véleményed, egyetemi misszió keretében érdemes lehet ezen az előadássorozaton végigmenni nem-keresztényekkel,
dicsérni Peterson helyes meglátásait és közben rámutatni a hiányosságaira?
Vacillálok, mert egyrészt nagyon erős kapcsolódási pont lehet (sokan előbb jönnének el egy ilyen estre, mint klasszikus bibliatanulmányozásra),
másrészt viszont Peterson nagy meggyőző erővel tudja a tévedéseit is tálalni…
Gergő,
köszönöm a visszajelzésedet! Az egész sorozatot én két okból nem használnám evangélizációs célra. Az egyik az, hogy egyszerűen túl sok. Nagyon nagy türelem és elköteleződés kell tizenöt darab két és fél órás előadás végighallgatásához. A másik az, hogy legjobb esetben is csak egy homályos erkölcsi vízió rajzolódna ki belőlük, nem a Biblia valódi üzenete. Viszont jó ötlet lehet valamilyen formában mégis támaszkodni Petersonra. Talán kiemelni részleteket, mondatokat, rövid kis klipeket az előadásaiból. De ilyenekkel egyébként tele van a youtube, tehát jó esetben még megvágnotok sem kell az anyagait. De ez csak az én véleményem.
Peterson bibliaértelmezése nekem teljesen olyan, mintha kerülgetne egy házat, sokszor még a kilincset is megfogja, le is nyomja, de soha nem nyit be. Pedig olyan kevésen múlik:)
Én pszichológus vagyok és a szakmában fogalmazzunk úgy, hogy ritka, mint a fehér holló, hogy valaki ilyen tisztelettel közelítsen a Bibliához, az meg, hogy értéket lásson benne, még ritkább és ezért nagy hálával gondolok J.P. munkásságára.
….és valahogy nem tudom lerázni magamról az érzést, hogy „az égi véreb” (F. Thompson: The Hound of Heaven) még egy napon utoléri:) Legyen úgy!
Nekem az alábbi beszélgetésből úgy tűnik, hogy Peterson lenyomta azt a kilincset és be is nyitott.
Már csak be kéne mennie.
https://youtu.be/fcudKSvH058
Petersonnak azt kell eldöntenie, hogy Krisztus alakja pusztán szükségszerű transzcendens, egyesítő absztrakció, amely pszichológiai és társadalmi szempontból valóságos és hatásos, vagy egy létező Személy. Ez az ajtó. Vagy inkább Ő az ajtó.
„A Biblia az igazság kinyilatkozásának az előfeltétele, … egy teljesen más típusú igazság …az egyetlen út, amelyen keresztül ”megérthetjük a dolgokat”” (we can solve the problem of perception) Jordan Peterson
Shocking Message from Jordan Peterson! (2022)
https://www.youtube.com/watch?v=MbmzO8IaI9I