Május 5-én volt Kierkegaard születésének kétszázadik évfordulója, de sajnos lecsúsztam a jubileumról, pedig ha eszembe jut, írtam volna valami érdekeset. Viszont nekem is van egy Kierkegaard-hoz köthető személyes jubileumom. Éppen tíz éve, 2003-ban döntöttem úgy, hogy komolyabban megismerkedem a dán filozófus gondolatvilágával. A Félelem és reszketéssel kezdtem, aztán jött a Vagy-vagy, majd A szerzői tevékenységemről, A keresztény hit iskolája, Filozófiai morzsák, és még ugyanabban az évben átrágtam magam Kierkegaard összes számomra magyarul és angolul elérhető írásán. C. Stephen Evans pásztorolt ebben a folyamatban. Evans nem csak tanárom volt, de mentorom is, aki a mai napig készségesen segít, ha bármi kérdésem van. Kierkegaard megismerését életem egyik legintenzívebb időszakaként tartom számon, mind intellektuális, mind spirituális tekintetben. Az évforduló kapcsán csokorba szedtem annak az időszaknak néhány termését.
Mit kaptam Søren Kierkegaard-tól?
A Veszprémi Evangéliumi Keresztény Gyülekezetben 2008-ban tartott életrajzi előadásom hanganyaga. Próbáltam személyes is lenni és informatív is. Az előadást még azon a héten követte egy teljes estés folytatás, melyben néhány érintett témát részletesebben kibontottam, de arról már nem készült hangfelvétel.
A misszió mint megtestesülés: Søren Kierkegaard kihívása az evangéliumi kereszténység számára
A dolgozatban az evangélizáció némely evangéliumi gyakorlatával kapcsolatban fogalmazok meg kritikus gondolatokat – Kierkegaard segítségével. Az esszében a misszió inkarnációs jellegét hangsúlyozom, és egyáltalán nem törekszem arra, hogy kiegyensúlyozott legyek.
Az igazság és a szeretet szenvedélye Søren Kierkegaard filozófiájában
Háromrészes cikksorozat igazságról, szeretetről és szenvedélyről Kierkegaard filozófiája alapján. A cikkeket eredetileg az El Mondo újság kérésére írtam.
Joakim Garff Kierkegaard-életrajzáról írt könyvkritikám. Garff freudi alapállásból értelmezi Kierkegaard furcsa életművét, én pedig cáfolni igyekszem ennek a nézőpontnak a helyességét.
Az irónia törvénye és a humor evangéliuma
Egy képzőművészeti kiállítás kapcsán Kierkegaard egyik legérdekesebb gondolatáról írok. Kierkegaard szerint „a világtörténelemben a kereszténység a leghumorosabb életfelfogás”. Vajon miért? És miért baj az, ha a kereszténység ehelyett ironikussá válik?
Kierkegaard utolsó éveiben egyre közvetlenebb módon írt a radikális Krisztus-követésről. Egyik legütősebb gondolata a csodálók és a követők közti különbségről szólt.
Incarnational Mission: Søren Kierkegaard’s Challenge to Evangelical Christianity
Lényegében A misszió mint megtestesülés c. fenti írásom angol nyelvű változata.
About Kierkegaard’s Statement that “Truth Is Subjectivity” But Also That “Subjectivity Is Untruth”
Rövid esszé arról, hogy Kierkegaard szerint az igazság miért szubjektivitás.
How Does Christian Love (Neighbour Love) Differ from Ordinary Human Live in Kierkegaard’s Ethics?
Kierkegaard különbséget tett a természetes emberi szeretet és a felebaráti szeretet között. Erről a különbségről szól ez a rövid esszé.
Ha valaki szeretné tudni, hogy a házassági szövetség miért magasabb rendű szeretet a romantikus szerelemnél, Kierkegaard válasza az egyik legjobb!
Kedves Ádám! Kérlek javítsd ki az első linket, mert a hanganyagot nem tudom letölteni. Köszönöm.
Köszönöm, hogy szóltál! Kijavítottam.
A napokban olvastam egy méltatást az évforduló kapcsán.A méltatás írója
a „Koppenhágai Szokratész”-nek nevezte Kierkegaardot.Kiemeli,hogy Kierke-
goord számára az emberi egzisztencia három szférája,fokozata létezik:
az esztétikai,etikai és vallási.Ez utóbbinál kiemeli,hogy Kierkgard szer-
int az ember célja,hogy egzisztenciális kapcsolatba lépjen Istennel.
Ez a kapcsolat csakis a hit útján jön létre a hit és az értelem ötvözés-
ével.Egyébként Kierekegaard megvetette az intézményes egyház tekintélyét
Dániában.Ezt a megvetését demonstratív módon mutatta ki.A pásztorok(pap-
ok)számára a Mammon szolgái.Őt kizárólagosan csak az egzisztenciálisan
átélt keresztyénség érdekelte.E nézete miatt Wittgenstein és Heidegger
a látens atetizmus kifejezedősét látták Kierkegaardnál.
Kiekegaard következetes gondolkodó volt és következetes volt az intézmé-
nyes egyház elleni ellenállásában.Rövid élete ellenére óriási a hatása,
még ma is.Sok gondolkodóra,filozófusra és teológusra hatott(Jaspers,
Heidegger,Martin Buber,Sartre,Adorno…).Nem csak a filozófiára és a
teológiára volt nagy hatással hanem legalább ennyire az irodalomra is:
Ibsen,Strindberg,Rilke,Thomas Mann,Kafka,Max Frisch…
Kierkegaard hangja pregnáns és provokatív volt és nagy mértékben inspir-
álta,ihlette a modern gondolkodást.Jaspers Nietzschevél együtt Kierkeg-
aardot az egyik legnagyobb pszichológusnak tartotta.A teológusok közül,
a szerző szerint a legnagyobb hatással Barth Károlyra,Rudolf Bultmann-ra
és Emil Brunner-ra volt.És azt hiszem azóta még sokakra.
Ezek nem az én gondolataim,csak szubjektívan ollóztam egy kiváló írásból.
Ezzel akarok tisztelegni Kierkegaard személye és munkássága előtt.
Nekem egyszerű embernek Kierkegaard egy gondolata rögződött az évek során:
„Kétfajta keresztyén létezik:Krisztus követői és azok akik csak
gyönyörködnek(csodálják)benne.”
Mennyire igaz ez ma is!
Kedves Ádám!
Kimondottan tetszenek a Kierkegaard gondolataival, műveivel kapcsolatos írásaid. Jómagam épp mostanság kezdenék el kicsit közelebbről is megismerkedni dán barátunk életművel (eddig csak rövidebb-hosszabb részleteket olvastam egyes írásaiból).
Ezért merült fel bennem az a kérdés, hogy a művek olvasásának általad leírt sorrendjét (Félelem és reszketés, aztán Vagy-vagy, ésatöbbi) mennyire tartod szerencsésnek? Érdemes nagyjából ennek mentén haladni, vagy így utólag mást ajánlanál kezdésnek?
Köszönet:
Lightsword
Lightsword, köszönöm a visszajelzést.
Szerintem érdemes Kierkegaard életművéhez „térképet” használni. Kiváló bevezető például C. Stephen Evans Kierkegaard: An Introduction c. könyve. Ezt a funkciót töltheti be a Szerzői tevékenységemről c. könyv is, amiben Kierkegaard maga mondja el, hogy hogyan értsük őt.
Ha megvan a „térkép”, úgy érdemes őt olvasni, ahogy maga írta a műveit: egy álneves könyv után mindig jöjjön egy explicit írása. Tehát a Vagy-vagy után pl. A keresztény hit iskolája, a Félelem és reszketés után A halálos betegség, stb.