Milyen szempontok alapján gondolják az előző bejegyzésben említett exegéták, hogy nem helytálló Witherington és mások értelmezése, miszerint kitörölhetik egyesek nevét az élet könyvéből? Nem egyértelmű Jézus szava? „Aki győz… annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből…” Lehet tehát olyan eset, hogy egy embernek ott van a neve a könyvben a világ teremtése előtt óta, mégis kitörlik onnan, mert nem jut el a célba. Vagy mégsem erről van szó? Beale, Ladd, Beasley-Murray, Hendriksen és további szerzők a következő szempontokra mutatnak rá:

1. Először is vegyük észre, hogy a szóban forgó mondat nem azt állítja, hogy egyesek ki fognak töröltetni a könyvből, hanem éppen ellenkezőleg, azt a bátorítást tartalmazza, hogy akik győznek, nem fognak kitöröltetni onnan. Jézus magáénak fogja vallani őket az Atya előtt, ahogy ők is vallást tettek Jézusról az emberek előtt. Ez nem zárja még ki Witherington magyarázatát, de tényként jegyezzük meg, mert lehet jelentősége az értelmezésben.

2. Az élet könyvébe mindig csak az igazi hívők neve van beírva, a többiek neve nincsen benne a könyvben. Ez a Jelenések könyvének egyöntetű tanítása. Csak az imádja a fenevadat, „akinek neve nincs beírva a megöletett Bárány életkönyvébe a világ kezdete óta” (13,8). „És csodálkoznak a föld lakói, akiknek nincs beírva nevük az élet könyvébe a világ kezdete óta, amikor látják, hogy a vadállat volt és nincsen, de megjelenik.” (17,8) „Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.” (20,15) Isten városába nem jut be más, „hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.” (21,27).

3. Az igaz hívők neve a világ teremtése előtt óta be van írva az élet könyvébe (13,8; 17,8). Ez teljesen összhangban van azzal a János evangéliumából ismert tanítással, hogy az Atya a világ teremtése előtt a Fiának adott embereket, és Jézus azért jött erre a világra, hogy életét adja ezekért a juhaiért. A Jelenések könyve ugyanezt a felfogást vallja, nem véletlenül mondja a hűségesekről, hogy ők Isten „választottai” és „elhívottai” (17,14). Az élet könyvébe azok kerülnek, akiket Isten kiválasztott, és akiket ő kiválasztott, azokat el is hívja (vö. Róm 8,30), és győzelemre is juttatja. A hűségesek éppen azért nem hódolnak a fenevadnak, mert be vannak írva az élet könyvébe a világ teremtése előtt óta (13,8; 17,8).

4. A Jelenések könyvében nem csak az élet könyvéről (βιβλίον τῆς ζωῆς) van szó, hanem szó van könyvekről (βιβλία) is. János Dánieltől veszi át a kétféle könyv koncepcióját: az egyik az „élet könyve” (ebbe a választottak neve van beírva a világ teremtése előtt óta), a többi a „könyvek”, melyekbe az emberek cselekedetei vannak feljegyezve. A 20,12-ben együtt látjuk a könyveket és az élet könyvét: „És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvekbe /a MBT fordítása itt egyes számot használ, de ez nyilvánvaló hiba, az összes görög kéziratban többes szám van: ἐν τοῖς βιβλίοις/ írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.” Az élet könyvébe mindig csak a választottak neve van írva, a többiek neve nem kerül abba a könyvbe.

5. A Jel 3,5-ben a feltámadt Krisztus a szárdiszi keresztényeket bátorítja, hogy tartsanak ki a hitben, győzzenek, és ezáltal bizonyuljanak Isten választottainak. Annak a nevét, aki győz, „nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám és angyalai előtt” – mondja Jézus. Nem fenyegetésről, hanem kitartásra buzdításról van itt szó. Aki győz, győzelmével azt bizonyítja, hogy valódi hite volt. Ez teljesen összhangban van a „szentek állhatatosságáról” szóló kálvinista tannal (vö. 2Pt 1,10).

6. János maga nem szűri le Jézus szavaiból azt a logikai következtetést, hogy ha a győztesek nevét nem törli is ki Jézus az élet könyvéből, mások neve – akik nem győznek – mégiscsak ki lesz törölve onnan. Ez a következtetés nem szükségszerű, és a Jelenések könyve egészének fényében nem is lehetséges.

De vajon miért fogalmazott Jézus – János tolmácsolásában – úgy, hogy „nem törlöm ki a nevüket”, ha egyszer ez eleve nem is lehetséges? Miért ez a nyakatekert fogalmazás? Vagy nem is nyakatekert a fogalmazás? Szerintem nem az. Ha a mondatot a megfelelő szögből nézzük, nem lesz benne semmi furcsaság, és tökéletes összhangban marad azzal, amit Jézus a predesztinációról az evangéliumokban tanított. A következő bejegyzésben ismertetni fogok néhány lehetséges magyarázatot Jézus (János) szavaira, melyek figyelembe veszik a szöveg kanonikus és kulturális kontextusát.

(Folyt. köv.)